Áterőltették Brüsszelben a migrációs paktumot

Brüsszelben szerdán reggel megszületett az egyezség a migrációs paktumról. A tagállamok, az Európai Parlament és az Európai Bizottság tárgyalódelegációi két napon át tartó maratoni egyeztetés után ma reggelre politikai megállapodásra jutottak a csomag valamennyi eleméről. Magyarország a kötelező szolidaritás miatt elutasította a paktumot.

„Két elemet mindenképpen érdemes kiemelni a csomagból, az egyik a külső határokon lefolytatott eljárás, ez egy új elem, ilyen eddig nem volt, és az a célja, hogy már a határon kiszűrjék, ki a valódi menekült, és ki az illegális bevándorló, utóbbiakat nem engedik be az EU-ba, őrizetbe veszik őket, majd az eljárás végén kiutasítják és haza is küldik őket. A másik pedig az, hogy az Európai Unió évente minimum harmincezer menekült elosztását tervezi a tagállamok között, de ennél több is lehet. Akik nem fogadnak be, azok fizetni fognak, ez volt az az elem, amit Magyarország nagyon határozottan elutasított a tanácsban” – mondta az M1 Híradóban Baraczka Eszter tudósító Brüsszelből bejelentkezve.

Az Európai Parlament és a tagállamok szerdára összehozott megállapodása évek óta tartó alkufolyamat végére tett pontot,  bár a formális ratifikációja még hátravan.

A tárgyalások legutóbbi, hétfőn elkezdett körében az Európai Unió soros elnökségét betöltő Spanyolország vezette tanács ragaszkodott a tagállamok számára minél szélesebb mozgásteret lehetővé tevő álláspontjához, egyebek között kiterjesztené a menedékkérelmek gyorsított eljárását minél több kérelmezővel szemben. Ezzel szemben az EP az alapvető jogok tisztában tartását célzó szigorúbb előírásokat szeretett volna a szövegbe foglalni.

Szigorúbb fellépés az illegális migráció ellen

Az elfogadott javaslat értelmében könnyebb lesz a sikertelen menedékkérőket kiutasítani az unió területéről, és 

A tervek szerint a jövőre életbe lépő javaslat elfogadásához a tagok minősített többségének támogatására van szükség, és az igyekszik megtalálni az egyensúlyt a frontországok, mint Görögország, Olaszország és Spanyolország aggályai és az unió belső országainak érdekei között. Az unió déli határain fekvő országok szigorúbban léphetnek fel a migrációval szemben, míg a belsőbb, északabbra fekvő országok dönthetnek, hogy befogadnak bizonyos számú bevándorlót, vagy inkább befizetnek egy közös uniós alapba.

A csomag elfogadása kapcsán Roberta Metsola, az EP elnöke elismerte, hogy az nem tökéletes, de visszautasította, hogy az a szélsőjobboldal ötleteit valósítja meg, szerinte a középpártok közötti pragmatikus kompromisszumról van szó. Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen pedig arról beszélt, hogy ez egy európai válasz egy európai kihívásra, melynek értelmében az európaiak dönthetik el, hogy ki jöhet az unióba, és ki maradhat ott, nem pedig az embercsempészek.

Az uniós vezetőkkel ellentétben a jogvédő szervezetek kritizálták a javaslatot, amely szerintük megengedi, hogy az országok gyerekeket vegyenek őrizetbe, és minél több migránst utasítsanak ki biztonságosnak tartott harmadik országokba.

Az uniós határvédelmi ügynökség, a Frontex korábban közölte, hogy az év eddigi szakaszában 2015 óta a legtöbb illegális bevándorló érkezett a kontinensre – írja a Politico.

A paktumot a soros elnökség szerdán bemutatja az európai uniós tagországok nagyköveteiből álló tanácsnak (Coreper), amely az intézményközi megállapodásnak köszönhetően várhatóan jóváhagyja. Az elkövetkező hetekben szakértői szinten folytatódik az új rendeletek részleteinek kidolgozása. Ezt követően a megállapodást megerősítés céljából benyújtják a tagállamok képviselőinek elfogadásra. A megállapodást az Európai Parlament plénumának és az Európai Unió Tanácsának is hivatalosan el kell fogadnia.

Egységes szabályokat hoz létre az uniós határokra érkezők azonosítására, az új előszűrési intézkedés növelni kívánja a schengeni térségen belüli biztonságot. Az Eurodac-rendelet pontosabb és teljesebb adatokat rögzítő közös adatbázist hoz létre a tagállamok közötti jogellenes mozgások felderítésére. A menekültügyi eljárásokról szóló rendelet a menekültügyi, a kiutasítási és a határon folytatott eljárások gyorsabbá és hatékonyabbá tételét célozza. Új szolidaritási mechanizmust határoz meg a tagállamok között a menekültügyi eljárásokra és a migránsok elosztására a terhek megosztása érdekében. Végezetül keretet hoz létre annak biztosítása, hogy az EU a jövőben felkészült legyen a válsághelyzetek kezelésére, ideértve a migránsok eszközként való felhasználását is politikai célok elérésére. Ez többek között a Belarusz, majd Oroszország által nyomásgyakorlási célból használt migrációt jelentheti.

A tagállamok megosztják a terheket

Az EP szerint a a migrációs és menekültügyi paktum egyebek mellett biztosítani fogja, hogy a tagállamok megosszák erőfeszítéseiket, szolidaritást mutatva az EU külső határait védő, az EU-ba irányuló illegális migráció megakadályozásán munkálkodó tagországokkal. Továbbá a tagállamok számára eszközöket is biztosít arra, hogy gyorsan reagáljanak a nagyszámú illegális migráns érkezésével kapcsolatos válsághelyzetekre.

Mindemellett a csomag a Földközi-tengeren, a Balkánon vagy az Atlanti-óceánon keresztül érkező illegális migráció elleni küzdelem érdekében cselekvési tervet is felvázol. Ennek keretében partnerségek építését segíti a migráció származási és tranzitországaival az embercsempészek és emberkereskedők elleni küzdelem, valamint az uniós tartózkodásra nem jogosult migránsok származási országukba való visszaküldésének biztosítása érdekében.