Váratlanul Kijevbe utazott az amerikai védelmi miniszter

Váratlanul Kijevbe érkezett hétfőn Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter, hogy Washington „rendíthetetlen” támogatásáról biztosítsa Ukrajnát Oroszország támadásával szemben. Nem ő az egyetlen fontos személyiség aki az elmúlt napokban az ukrán fővárosba látogatott.

Lloyd Austin „ma Ukrajnába utazott, hogy találkozzon az ukrán vezetőkkel, és megerősítse az Egyesült Államok megingathatatlan támogatását Ukrajna szabadságharca iránt” – közölte a Pentagon. A látogatást biztonsági okokból nem jelentették be előre.

„Most érkeztem Kijevbe, hogy találkozzam Ukrajna vezetőivel”

– írta a Pentagon vezetője az X közösségi hálózaton.

Hozzátette: látogatásával „fontos üzenetet” kíván küldeni, miszerint „az Egyesült Államok továbbra is támogatni fogja Ukrajnát most és a jövőben is”. Austin egy fotót is közzétett, amelyen Bridget Brink kijevi amerikai nagykövet fogadja őt az ukrán főváros egyik vasútállomásán.

Előző nap Pat Ryder, a Pentagon szóvivője közölte, hogy

az Ukrajnába irányuló nyugati fegyverszállítások koordinálására létrehozott csoport következő ülését ezen a héten tartják videokonferencia formájában.

Korábban John Kirby, a Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsának stratégiai kommunikációért felelős koordinátora azt mondta, hogy az Egyesült Államok kormánya a Kijev megsegítésére elkülönített összegek mintegy 96 százalékát már elköltötte. Hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok további nagyszabású segítségének elmaradása káros hatással lenne Ukrajna védelmi képességeire.

Kijevbe látogatott a múlt héten David Cameron brit külügyminiszter, akinek tárgyalásain a londoni külügyi tárca tájékoztatása szerint Ukrajna NATO-tagsági törekvései is szóba kerültek.

Cameront – aki 2010 és 2016 között Nagy-Britannia konzervatív párti miniszterelnöke volt és Rishi Sunak jelenlegi kormányfő az e héten végrehajtott jelentős kormányátalakítás során nevezte ki külügyminiszterré – találkozott Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszterrel és Volodimir Zelenszkij államfővel.

Vendéglátói tájékoztatták arról, hogy az ukrán fegyveres erők eredményeket érnek el az orosz hadsereg visszaszorításáért vívott küzdelemben. Az ukrán fél különösen figyelemreméltónak nevezte, hogy az ukrán erők a Fekete-tengeren folyamatosan keletebbre szorítják az orosz haditengerészetet – áll a londoni külügyminisztérium csütörtöki tájékoztatásában.

Cameron a látogatásról szóló beszámolóhoz fűzött nyilatkozatában úgy fogalmazott: Oroszország úgy gondolja, hogy a Nyugat figyelme végül máshová összpontosul majd, ám „semmi sem állhatna távolabb az igazságtól”. A brit külügyminiszter kijelentette: arról biztosította ukrán tárgyalópartnereit, hogy bármennyi időre legyen is szükség a győzelem eléréséhez, Nagy-Britannia és szövetségesei mindvégig folytatják Ukrajna támogatását.

Cameron is hangsúlyozta, hogy Ukrajna az elmúlt három hónapban visszaszorította az orosz erőket a Fekete-tengeren, és így létfontosságú tengeri kereskedelmi útvonalak nyílnak meg az ukrán gazdaság és a globális élelmiszerszállítmányok számára.

Cameron tárgyalt Ukrajna NATO-csatlakozási törekvéseiről is Olha Sztefanyisinával, az európai és euroatlanti integrációért felelős ukrán miniszterelnök-helyettessel.

A brit külügyminisztérium ehhez fűzött tájékoztatása szerint Nagy-Britannia egyértelmű álláspontja az, hogy Ukrajna helye a NATO-ban van, és London dolgozik partnereivel azon, hogy a szövetség eltekintsen Ukrajna esetében a NATO-felvétel előtti tagsági cselekvési terv (Membership Action Plan – MAP) szükségességétől, ezzel is egyengetve az ukrán csatlakozás felé vezető utat.

A londoni külügyi tárca hangsúlyozta, hogy a nemzetközi közösségen belül Nagy-Britannia nyújtja az Egyesült Államok után a második legnagyobb katonai támogatást Ukrajnának, és eddig 4,6 milliárd font (csaknem kétezer milliárd forint) értékű segítségnyújtásra vállalt kötelezettséget.

A brit külügyminisztérium közölte azt is, hogy ebben a hónapban eléri a 30 ezret a Nagy-Britanniában kiképzett ukrán katonák száma. A tárca tájékoztatása szerint ez a legnagyobb kiképzési program brit földön a második világháború óta.

Az ukrán fővárosba érkezett szerdán William Burns CIA-főnök, hogy sürgős, ámde titkos megbeszéléseket folytasson Volodimir Zelenszkij elnökkel. Az Asia Times szerint minderre azért kerülhetett sor, mert Ukrajna összeomlóban van, hiszen túl sokat veszített már ahhoz, hogy még sokáig fennmaradjon.

A szerző, Stephen Bryen úgy látja,

Ukrajnának vagy meg kell találnia a módját, hogy megegyezzen Oroszországgal, vagy belső lázadással kell szembenéznie.

Megjegyzi, Zelenszkij tart attól, hogy félreteszik őt az amerikaiak, és Valerij Zaluzsnij tábornokra cserélik, ezért igyekszik megtisztítani a terepet, három Zaluzsnyihoz kötődő tábornok felmentésével. (Zaluzsnyij legfőbb segítője nemrég halt meg, miután – tisztázatlan körülmények között – a kezében robbant fel egy gránát.)

Az orosz stratégia az ukrán fegyveres erők kivéreztetése és politikai válság előidézése Kijevben. Az orosz erőfeszítések a tervezettnél előbbre haladnak, ami Moszkvát éppúgy meglepte, mint Washingtont.

Kijevben belső háború tört ki egyfelől Zelenszkij és köre, másfelől az ukrán hadsereg vezetése között

– írja Bryen.

Ahogy Valerij Zaluzsnij tábornok Economistban megjelent írásában világossá tette, a felőrlő háború Oroszországnak kedvez, és lehetőséget teremt, hogy újjáépítse katonai erejét, fenyegetést jelentve az ukrán fegyveres erőkre és magára az ukrán államra. Vagyis burkoltan, de határozott lépést tett a tűzszünet elvi lehetőségének felvetése felé. Zelenszkij azonban ellenzi a harcok bármilyen módon való szüneteltetését, és azt szeretné elérni, hogy a hadsereg megtartsa a kulcsfontosságú területeket, például Avdijivkát, és foglalja vissza a fontos városokat, köztük Bahmutot.

Az oroszokat semmi sem ösztönzi arra, hogy beleegyezzenek a tűzszünetbe, sőt, arra sem, hogy bármilyen átmeneti megoldást elfogadjanak, amely azt eredményezné, hogy Ukrajna a NATO tagjává válhat. Moszkva számára ez a legfontosabb kérdés, ebből nem fognak engedni.

Az ukrán vezetés egyik fő hibája az volt – véli a szerző –, hogy orosz területet támadtak, kritikus infrastruktúrát robbantottak fel, repülőtereket semmisítettek meg, és öngyilkos drónokat küldtek a Kreml ellen. Ez nem csak a fizikai veszteségek tekintetében került sokba Oroszországnak, hanem

Putyinék számára is nyilvánvalóvá tette, hogy Ukrajna mennyire veszélyes az orosz nemzetbiztonságra nézve.

Ezek a támadások szinte lehetetlenné tették, hogy Ukrajna és Oroszország között modus vivendi jöjjön létre, hacsak a NATO nem engedi el az ukránok kezét, az ország pedig nem építi le a hadseregét.

Ukrán mobil légvédelmi üteg katonáinak gyakorlata Kijev környékén (Fotó: MTI/EPA/Oleh Petraszjuk)

Bár Burns vélhetően megpróbálja majd rábeszélni Zelenszkijt, hogy mérsékelje magát, az ukrán elnök nemigen fog meghátrálni. Azt viszont nem fogja javasolni, hogy Zelenszkij kezdjen tárgyalásokat az oroszokkal, vagy akár csak változtasson a hangnemén velük szemben, esetleg módosítsa követelését azzal kapcsolatban, hogy az orosz erők hagyják el Ukrajnát. „Burns nem mehet szembe azzal a washingtoni irányvonallal, amely az ukrajnai háború elhúzódását célozza, legalábbis amíg Bident újraválasztják” – fogalmaz Bryen.

Ráadásul Washington Ukrajnát mindenképpen a NATO-ban akarja látni. Ebben az esetben viszont nem védekező, hanem támadó szövetséggé válna, holott nem erre találták ki.

Az oroszok valószínűleg nem akarnak belemenni egy kiterjedt háborúba, hiszen egy ilyen méretű konfliktusban könnyen taktikai atomfegyverek is szerepet kaphatnának. Moszkvára éppen ezért nagy nyomás nehezedik, hogy egy éven belül lezárja az ukrajnai háborút, ami pedig arra késztetheti az orosz erőket, hogy támadásaikat Kijevre vagy más fontos ukrajnai városokra összpontosítsák.

Végül Bryen hozzáteszi, nincs meggyőződve arról, hogy a CIA vezetője tisztában van Washington politikájának következményeivel.