Más célja is van a politikának, mint működtesse az országot

Egy nemzetet kell megtartani.

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes

diaszpóra tanács

külhoni magyarság

nemzetpolitika

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes szerint magasabb rendű célja is van a magyar államnak annál, hogy működtesse az országot. Ez pedig a magyar nemzet megtartása. – De a magyar nemzet csak akkor tud fönnmaradni, ha minden nemzetrésze fennmarad – hangsúlyozta, és egy háromlábú szék példáján keresztül mutatta be, mit jelent mindez. – Az egyik láb az anyaországi magyarság, a másik a Kárpát-medencei magyarság, a harmadik pedig a diaszpóra magyarsága. Bármelyik láb eltörik, kiesik, akkor a szék felborul – mondta.

– Nem azért lettünk világnemzet, mert az akartunk lenni. A történelem viharai miatt lettünk azzá: a trianoni tragédia, a két világháború, a náci és a kommunista diktatúra, a levert ’56-os forradalom okozta, hogy világnemzetté váltunk ― jelentette ki Semjén Zsolt a Magyar Diaszpóra Tanács tegnapi ülésén. A miniszterelnök-helyettes hangsúlyozta: a mi küldetésünk viszont az, hogy ezt a kihívást lehetőséggé változtassuk. A több mint száz évvel ezelőtti trianoni diktátum után végre itt az ideje, hogy előny legyen, ha valaki magyar. A kereszténydemokrata politikus emlékeztetett: a 2010-es kormányváltás óta alapjaiban szervezték át filozófiailag is az összmagyarság koncepcióját, s azóta ennek a cizellálása folyik. Feltették a kérdést, ami úgy szól: mi a magyar állam értelme és célja? A válasz: az, hogy a magyar nemzet fennmaradjon és minden magyar ember életminősége javuljon. A magyar nemzetet háromlábú székhez hasonlította, amelynek az elemei az anyaországi, a Kárpát-medencei és a szórványban, azaz diaszpórában élő magyarság. Ha ennek bármelyik lába sérül, akkor az egyetemes magyarság érdekei sérülnek. A KDNP elnöke axiomatikus igazságként említette, hogy Magyarországnak felelősséget kell viselnie minden magyarért, bárhol is éljen a világban. A számok nyelvére lefordítva ez annyit jelent, hogy míg 2010-ben 13 milliárd forintot fordított az előző kormány a külhoni magyarságra, a mostani polgári jobbközép kabinet 150 milliárdot költ ugyanerre a célra. 2010 óta mindösszesen 1300 milliárd forintot fordított a kormány a külhoni magyarság megsegítésére. A KDNP elnöke statisztikai adatokkal támasztotta alá okfejtését. Többek között azzal, hogy kétszázhúszezer magyar gyermek tanulhat magyar iskolában azzal a tudattal, hogy évi százezer forint támogatásban részesül. Európában Magyarország adja a legnagyobb családtámogatást, és ez a külhoni magyarok esetében is érvényesül. Hozzátette: nem kevesebb, mint háromszázezer külhoni gyermek tanul magyarul. A politikus arra is kitért, hogy radikális bürokráciacsökkentést hajtanak vére a külhoni magyarság pályázati rendszerében is. Két és fél millió forintig lényegesen kevesebb adminisztrációs kötelezettség terheli a kinti szervezeteket.

Semjén Zsolt hangsúlyozta: a honosítás nagyszerűen működik, közelítünk az egymillió-kétszázezredik magyar állampolgárhoz. Mint beszámolt róla, nemrég tette le az egymillió 175 ezredik magyar az állampolgári esküt. Változatlanul azt vallják, nincs A és B kategóriás állampolgárság, mivel minden magyar egyenlő. A kormányfőhelyettes kifejtette: a mai zűrzavaros világban hazánk nyitott a repatriálási törekvésekre is. Felemlítette: a venezuelai magyarok is hazatérhettek, és ez minden külföldön élő magyarra vonatkozik. Ebben a tekintetben Magyarország Izraelhez hasonlít, hisz van egy ország, ahová minden magyar bármikor hazatérhet.

Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár arról beszélt, hogy körülbelül 2,6 millió magyar él diaszpórában. Több mint száz szervezettel vannak folyamatos együttműködési kapcsolatban, amelyek közül több mint 90-et most is meghívtak. Harminchárom országból érkeztek küldöttek a diaszpóratanács ülésére. Az államtitkár a fiataloknak nyújtott támogatás fontosságát emelte ki. Idén tavasszal megrendezték a hétvégi magyar iskolák találkozóját, és ezt jövőre is tervezik. Hangsúlyozta: 2024 a nemzeti együttműködés éve lesz. A magyar nemzetet a hálózatok hálózatának tekintik, amely így lefedi az egész magyarságot.

2024 a nemzeti együttműködés éve lehet

Semjén Zsolt és Potápi Árpád János – Magyar Diaszpóra Tanács

Erre tekintettel a kormány nemzetpolitikája négy alappilléren nyugszik: az egyik a magyar identitás megerősítése, a második a nemzet közjogi egyesítése, vagyis a honosítás, a harmadik a Kárpát-medence gazdaságának fejlesztése, valamint az etnikai magyar pártok támogatása, hiszen nem mindegy, hogy egy adott településen magyar polgármester van-e vagy sem; hogy van-e a magyarságnak parlamenti képviselete vagy nincs.

Semjén Zsolt felidézte, a korábbi alkotmány csupán azt mondta ki, hogy Magyarország felelősséget érez a világban szétszórtan élő magyarok iránt. Az új Alaptörvény viszont kimondja, hogy a mindenkori kormánynak felelősséget kell viselnie irántuk. A nemzet egyesítése, az összetartozás megerősítése és a közösségek megtartása, támogatása tehát kiemelt állami feladat lett, amelyhez az intézményi hátteret többek között a Magyar Diaszpóra Tanács és a Magyar Állandó Értekezlet biztosítja.

Itt kiemelte, hogy 2010-hez képest tízszeresére nőtt a külhoni magyarság támogatása: 15,3 milliárd forintról több mint 150 milliárd forintra. – Az elmúlt időszakban 5500 szervezetet támogattunk 40 ezer nagyobb program keretében, 7000 nagyberuházást hajtottunk végre – sorolta az adatokat. Az eredmények ismertetése közben pedig felhozta azt is, hogy a Szülőföldön magyarul program keretében 220 ezer külhoni magyar gyerek részesült ösztöndíjban. Míg a Határtalanul programmal 520 ezer anyaországi tanuló jutott el Erdélybe, a Fel- vagy éppen a Délvidékre.

– Az is nagyon fontos kérdés, hogy Európában az Orbán-kormány adja a legnagyobb családtámogatást, hiszen ha nem akarjuk, hogy bevándorlóország és kevert népességű ország legyünk, akkor magyar gyerekeknek kell születniük – emlékeztetett a miniszterelnök-helyettes. A szavaiból kiderült, hogy a kormánynak nem kevésbé fontos, hogy a határon túl is minden vágyott magyar gyermek megszülethessen. – Ezért mindazon támogatási formákat, amelyek nem kötődnek természetszerűleg Magyarország területéhez, kiterjesztettük a világ magyarságára, és örömmel jelentem, hogy az anyasági támogatást 51 ezren igényelték Magyarországon kívülről, a babakötvényt pedig 47 ezren – árulta el Semjén Zsolt.

A kedvezményes honosítás kapcsán elmondta: eddig 1 millió 175 ezer ember tette le az állampolgársági esküt, és a becslések szerint nagyjából 2 millió 200 ezerig bővülhet a kör. Hozzátette: a támogatások és a kedvezmények igénybevételénél, akárcsak a honosítás esetében bürokráciacsökkentést szeretne, hogy a külhoni magyarok minél könnyebben intézhessék az ügyeiket.

Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára ezek után áttekintette a diaszpóra helyzetét. A tájékoztatása szerint mintegy 2,6 millió magyar él a Kárpát-medencén kívül, a többségük Észak-Amerikában. A kormány alapvetően a civil és egyházi szervezeteiken keresztül tartja fenn a kapcsolatát a külhoniakkal.

– Csaknem száz szervezettel vagyunk folyamatos kapcsolatban, és a Magyar Diaszpóra Tanács mai ülésére 33 országból 82 fő érkezett – jegyezte meg ennek kapcsán, majd belekezdett az eredmények ismertetésébe:

– A Gondoskodó nemzet programban idén 500 millió forinttal támogattuk a diaszpóraszervezetek és hétvégi magyar iskolák tevékenységét. Örömmel mondhatjuk azt is, hogy nemcsak a Kárpát-medencében, hanem a diaszpórában is templomokat, közösségi tereket építettünk, újítottunk fel. Ennek szimbolikus jelentősége van, mert ez is bizonyítja azt, hogy a magyar közösségek gyarapodnak, erősödnek a világban, és a magyarságukat sokan meg kívánják tartani – fogalmazott.

Külön kiemelte: azt szoktuk mondani, hogy a gyermekek jelentik a magyar jövő zálogát. – Ez a nemzetpolitikában is így van. Tehát a programjaink döntő részét próbáljuk a gyerekek és a fiatalok köré építeni, hiszen, ha nincsen utánpótlás, hogyha őket nem erősítjük meg magyar identitásunkban, akkor a magyarság elvész – mondta Potápi Árpád János.