Már decembertől 15 százalékkal nőhet a minimálbér

Megállapodás született a munkaadók és a munkavállalók között. A felek több pontban megegyezésre jutottak, köztük abban, hogy a legkisebb keresetek már 2023 decemberében emelkedhetnek: a minimálbér 15 százalékkal, 266 800 forintra, a garantált bérminimum pedig 10 százalékkal, 326 000 forintra növekedhet – jelentette be Nagy Márton, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM) MTI-nek csütörtökön eljuttatott közleményében.

Hozzátették, a felek ajánlást fogalmaznak meg arra vonatkozóan, hogy a versenyszférában a lehetőségek figyelembe vételével 2024. évben is meg kell őrizni a bérek reálértékét, ezért minden vállalkozást a saját üzleti, pénzügyi és bérpiaci helyzetének megfelelően további béremelésre ösztönöznek.

Tárgyalást kezdenek a bérrendszer megújításának olyan irányú koncepciójáról, amellyel a bérek hosszútávon megőrizhetik vásárlóerejüket – írták.

Az ülésen Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter ismételten részt vett, aki üdvözölte a döntést, valamint jelezte, hogy a kormány mielőbb megtárgyalja a javaslatokat és megalkotja a szükséges jogszabályokat. A miniszter a munkaadói és munkavállalói oldal képviselőinek is megköszönte, hogy az egyeztetések szinte végig az együttműködés jegyében teltek. „Ugyanakkor sajnálattal vette tudomásul, hogy a Magyar Szakszervezeti Szövetség – nyilvánvalóan politikai okokból – a munkavállalók érdekeit figyelmen kívül hagyva hátráltatni próbálta a megegyezést és végül a megállapodást sem írta alá” – fogalmaz a minisztérium.

Nagy Márton biztosította a résztvevőket afelől, hogy „a kormány továbbra is mindent meg fog tenni a háború és szankciók okozta negatív hatások ellensúlyozása, a családok megvédése, a magyar gazdaság megerősítése és a hazai vállalkozások versenyképességének növelése érdekében. A tárcavezető kiemelte, hogy 2023. az inflációcsökkentés, 2024. a gazdaság helyreállításának éve. Az alapok stabilak, folyamatosan érkeznek a családokat és a gazdaságot érintő pozitív hírek és fejlemények” – áll a közleményben.

A kormány többek közt olyan intézkedésekkel, mint az online árfigyelő és a kötelező akciózás már októberre egy számjegyűre szorította vissza az inflációt. A harmadik negyedévben pedig megindult a gazdasági növekedés helyreállítása, hiszen az előző negyedévhez képest 0,9 százalékkal bővült a gazdaság – írták.

Nagy Márton hozzátette, hogy a gazdasági növekedéshez a kereslet élénkülése is hozzájárulhat a jövőben, hiszen jó eséllyel már szeptembertől újra növekedésnek indulhattak a reálbérek, amelyet tovább fokozhat a minimálbér és a garantált bérminimum decemberi, igen jelentős emelése is. A kormány célja, hogy fenntartsa és támogassa a bérek dinamikus emelkedését annak érdekében, hogy a reálbérek jövőre 4-5 százalékkal nőhessenek. „A korábbi évekhez hasonlóan tehát egyre többet érhet a családok fizetése” – mondta a közlemény szerint.

A tárcavezető rámutatott, hogy az infláció csökkenésével párhuzamosan egyre inkább a gazdaságot, a növekedést támogató intézkedések kerülhetnek előtérbe.

Ezekre jó példa a kormány legutóbbi döntése, miszerint a kkv-k 2024-ben is rendkívül kedvező feltételek mellett, a futamidő végéig fix, 5 százalékos kamattal érhetik el a Széchenyi Kártya Program termékeit, de ezt segíti elő a bankok által alkalmazott önkéntes kamatplafon is, amely a bankszövetséggel kötött megállapodásnak köszönhetőn a korábbiaknál lényegesen kedvezőbb – jelenleg 11,5 százalékos – kamatozású hitelekkel segíti a vállalkozásokat.

Nagy Márton megjegyezte, hogy az idei 0 százalék körüli gazdasági növekedést követően a kormány intézkedéseinek eredményeképp 2024-ben újra dinamikus pályára állhat a gazdasági növekedés, így visszatérhet a korábbi években megszokott 4 százalékos, illetve afeletti növekedési ütem.

A miniszter a munkaerőpiac helyzetét szemlélve megállapította, hogy a magyar vállalkozások és a kormány sikerrel védték meg a munkahelyeket, így a családokat a járvány, a háború és szankciók okozta nehéz helyzetben is: 2010-hez képest 1 millióval dolgoznak többen az országban, így a foglalkoztatottak száma tartósan meghaladja a 4,7 milliót, miközben történelmi mélyponton van a regisztrált álláskeresők száma.

Hozzátette, stabil gazdasági növekedés fenntartásához további munkahelyekre és az aktivitási arány növelésére van szükség. A miniszter meglátása szerint a reálbérek alakulásában szeptemberben fordulat állhatott be, a fizetések vásárlóereje újra növekedésnek indulhatott a dinamikus bérnövekedésnek és az infláció elleni sikeres kormányzati harcnak köszönhetően.

Ezzel a korábbi években megszokott trendhez térhet vissza a magyar gazdaság, a következő években a reálbéremelkedés mértéke ismételten 4-5 százalék lehet.

A jelen lévők egyetértettek abban, hogy a gazdasági növekedés helyreállítását tekintve a továbbra is magas jegybanki kamatláb, valamint az emiatt kialakuló pozitív reálkamat kockázatokat jelent, amelyek hátráltathatják a növekedés gyors és erőteljes visszapattanását, a vállalkozások teljesítményének javulását és így a foglalkoztatás további bővülését.

Nagy Márton hangsúlyozta, hogy a magyar gazdaság továbbra is beruházás és export alapú, amelyben húzóágazat az elektromobilitáshoz kapcsolódó iparágak, valamint a hadi- és gyógyszeripar. A fenntartható növekedés érdekében egyszerre szükséges megerősíteni a külföldi és hazai tulajdonú vállalati szektort, a magyar vállalkozások beszállítói láncokban elfoglalt pozícióját.

A hazai vállalkozások versenyképességét is érdemben kell növelni, ehhez kettős transzformáció szükséges: digitálissá és zölddé kell válniuk. Hozzátette, hogy „2030-ig meg kell duplázni a jelenlegi 100 milliárd eurót elérő FDI állományt, de emellett támogatni kell a magyar vállalkozások kifektetéseit, illetve a nemzetközi szinten is versenyképes nemzeti bajnokok megerősödését”.

A miniszter megemlítette, hogy a Gazdaságfejlesztési Minisztérium egy 10 pontos tervet dolgozott ki az erős magyar gazdaság érdekében, amely tartalmazza: a demográfiai fordulat támogatását, másfélszer több és zöldebb energia biztosítását, további munkahelyek létrehozását, a szállítmányozás és raktározás fejlesztését, a digitális átállást, a high-tech gazdaság arányának emelését, az FDI horizontális és vertikális hasznosítását, a profitegyenleg javítását, a nemzeti bajnokok kinevelését valamint a csökkenő államadósság-pályát.

Nagy Márton üdvözölte, hogy a VKF tagjai egyetértenek és támogatják a kormány gazdaságpolitikai célkitűzéseit.

A miniszter tájékoztatta a VKF résztvevőit, hogy a kormány – tiszteletben tartva, hogy a minimálbérről a munkaadóknak és a munkavállalóknak kell megegyeznie – elviekben támogatja a VKF résztvevőinek többségi álláspontját, miszerint a legkisebb minimális keresetek emelésére már decemberben kerüljön sor, továbbá annak mértéke a minimálbér esetében 15 százalékot, a garantált bérminimum esetében 10 százalékot érjen el.

Mindemellett a kormány arra is nyitott, hogy 2024 elején, szem előtt tartva a kiszámíthatóságot és a stabilitást, kidolgozásra kerüljön egy új, több éves bérmegállapodás – derül ki a GFM közleményéből. A felek megállapodtak abban, hogy a tárgyalások egy hét múlva folytatódnak.