Kudarcot vallottak az ukránok?

Kudarcba fulladt Herszon térségében, a Dnyeper bal partján megkísérelt partraszálló hadművelet, az ukrán erők november eleje óta több mint 13 700 embert és mintegy 1800 egységnyi fegyverzetet és hadfelszerelést veszítettek – jelentette ki Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter az általa irányított minisztérium keddi vezetőségi ülésén.

„Az orosz csapatok sikeresen folytatják az aktív védekezést, magabiztosan tartják a frontokat a harci érintkezés teljes hosszában, fokozatosan javítva pozíciójukat” – hangoztatta Sojgu. A miniszter szerint sok ukrán katona adja meg magát, felismerve az orosz védelem áttörésére irányuló kísérletek értelmetlenségét.

Beszámolója szerint az év eleje óta az orosz hadseregnek szállított rakéta- és tüzérségi fegyverek főbb típusainak mennyisége 4,9-szeresére, a páncélozott eszközöké több mint háromszorosára, a drónoké 16-szorosára, a csapásmérő eszközöké pedig 12-szeresére nőtt.

Megötszöröződött a leszállított nagy hatótávolságú precíziós rakéták száma.

„Az állami megrendelés finanszírozási volumenének az alapmutatókhoz viszonyított megduplázódása mellett a folyó évi terv legalább 98 százalékban teljesül” – hangoztatta.

„A korszerű (haditengerészeti) rakétafegyverek rendkívül hatékonynak bizonyultak a különleges hadművelet során. Több mint 270 rakétacsapást hajtottunk végre, és (a rakéták) több mint 330 objektumot semmisítettünk meg. Ebben az évben több mint háromszorosára növekedett a rakétaellátás a csapatcsoportosulások érdekében” – mondta.

A keddi orosz hadijelentés szerint az elmúlt nap folyamán három fontszakaszon öt ukrán támadás hiúsult meg,

és az érintkezési vonal mentén mintegy 340 ukrán katona esett el vagy sebesült meg.

A legnagyobb emberveszteséget, több mint 130 főt az ukrán fél a Donyeck környékén vívott harcokban szenvedte el. Az orosz összesítés a megsemmisített ukrán haditechnikai eszközök között említett meg egyebek mellett három gyalogsági harcjárművet és öt drónt.

Az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek a helyi hatóságok kedden ukrán tüzérségi és dróntámadást.

Az orosz megszálló erők csökkentették a rohamműveletek számát, de továbbra is cinikusan figyelmen kívül hagyják a hadviselés törvényeit és szokásait – jelentette ki Olekszandr Tarnavszkij, a délkeleti szektorban (Tavria) harcoló ukrán csapatok parancsnoka kedden a Telegramon.

Közölte, hogy az oroszok rakétákat lőttek ki az Sz-300-as légvédelmi rendszerből a donyecki régió egyik polgári egészségügyi intézményére. Szavai szerint komoly károk keletkeztek Szelidove város központi kórházában, valamint a „Kotljarevszka” bányában és más polgári infrastrukturális létesítményekben.

„Ezen felül az elmúlt 24 órában az ellenség négy rakétacsapást, valamint 637 tüzérségi támadást hajtott végre, és 29 katonai összecsapás is volt a térségben” – tette hozzá.

Az ukrán vezérkar a Facebookon közzétett helyzetjelentésében azt írta, hogy az ukrán védelmi erők tartják nemrég elfoglalt új állásaikat Herszon megyében,

a Dnyeper (Dnyipro) folyó orosz megszállás alatti bal partján, és visszaverték az orosz erők támadásait több irányban az ország keleti és déli részén.

„Az elmúlt 24 órában 70 összecsapásra került sor, az orosz erők öt rakéta- és tíz légicsapást hajtottak végre, emellett húsz alkalommal nyitottak tüzet rakéta-sorozatvetőkkel csapataink állásaira és lakott területekre” – fejtette ki a vezérkar.

A kijevi katonai vezetés közlése szerint keddre virradó éjjel az ukrán légvédelem megsemmisített egy Iszkander-K manőverező robotrepülőgépet,

és az Ukrajnát támadó 11 Sahid csapásmérő drónokból tízet.

A vezérkar összesítése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége mintegy 610-zel csaknem 320 ezerre nőtt. Az ukrán erők hétfőn megsemmisítettek egyebek mellett négy tüzérségi rendszert és hét drónt.

Egy ember meghalt és hat megsebesült a kelet-ukrajnai Donyeck megyét ért éjszakai orosz drón- és rakétatámadásokban – közölte kedden az ukrán belügyminiszter.

A rakéták eltaláltak egy kórházat Szelidove városában, valamint egy szénbányát Kotljarevszkben, továbbá károkat szenvedtek vagy megsemmisültek polgári infrastrukturális objektumok – számolt be Ihor Klimenko a Telegram üzenetküldő alkalmazáson.

„A kórház két épülete megrongálódott, hat civil megsérült. A romok alatt áldozatok lehetnek, a keresési műveletek folytatódnak”

– mondta.

A szénbánya elleni támadásban egy munkás meghalt – folytatta. „Négy épület, 19 jármű és egy villanyvezeték sérült meg. Harminckilenc bányász a föld alatt rekedt, de valamennyiüket sikerült kimenteni” – részletezte.

Az ukrán légierő közleményében azt írta, hogy az orosz erők négy irányított rakétával, egy robotrepülőgéppel és tizenegy drónnal támadtak.

Tíz drónt és a robotrepülőgépet megsemmisítette az ukrán hadsereg. A közleményben nem részletezték, hogy vannak-e áldozatok, és a kórház működik-e még.

A múlt héten legalább négy ember meghalt Szelidovéban, miután orosz rakétacsapás ért egy lakóházat.

Előre be nem jelentett látogatásra Kijevbe érkezett Boris Pistorius német védelmi miniszter kedden, hogy megbeszéléseket folytasson ukrán hivatali kollégájával, Rusztem Umerovval – a berlini közlemény szerint az Ukrajnának nyújtott német támogatás megerősítéséről tárgyalnak.

A megbeszélések fő témái egyebek mellett az ukrán katonák kiképzése és a katonai segítségnyújtás. A találkozó napirendjén, a megbeszélések mellett, szerepel egy koszorúzási ünnepség a Majdan téren, valamint egy ukrán katonai kiképzőközpont meglátogatása.

A mostani Pistorius második kijevi látogatása, amióta védelmi miniszterként hivatalba lépett. Legutóbb februárban járt Kijevben. Hétfőn Kijevbe érkezett – szintén előre be nem jelentett látogatásra – Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter is.

Ukrajna nem hajlandó bármi áron a békéről tárgyalni – mondta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a The Sun című brit napilapnak adott, kedden ismertetett nyilatkozatában.

Az interjúban Zelenszkij úgy fogalmaz: az ukrán kormány nem hiszi, hogy Oroszország, személyesen Vlagyimir Putyin orosz elnök be akarná fejezni a háborút. „Meg akarnak ölni bennünket, mi viszont igazságot akarunk” – tette hozzá.

Zelenszkij szerint éppen ezért Ukrajna nem bármilyen áron elért békéről, hanem igazságos békéről beszél.

Az ukrán elnök elismerte, hogy a hadszíntéren nehéz a helyzet, de határozott nemmel válaszolt arra a saját maga által feltett kérdésre, hogy Ukrajna kész lenne-e „barátságot kötni vagy diplomáciai tárgyalóasztalhoz ülni” Oroszországgal.

Zelenszkij elismerte azt is, hogy Ukrajnának „több sikerre lenne szüksége” a hadszíntéren, de cáfolta, hogy a hadműveletekben patthelyzet alakult volna ki. Kijelentette: a szárazföldi műveletekben elért haladás lassúságát ellensúlyozzák a Fekete-tengeren aratott sikerek.

Zelenszkij szerint az ukrán erők megsemmisítették az orosz hadiflotta egy részét, és Oroszországnak már nincs teljes ellenőrzése a fekete-tengeri térség felett. Arra a kérdésre, hogy Oroszország hányszor próbált merényletet végrehajtani ellene, az ukrán elnök úgy felelt, hogy nem tudja pontosan, „de ötnél vagy hatnál biztosan nem kevesebbszer”.

Kijelentette:

Kína nagyobb nyomást gyakorolhatna Oroszországra a háború befejezése érdekében. Zelenszkij szerint Kínának „nem érdeke, hogy segítse Oroszországot Ukrajna elfoglalásában”.

Úgy fogalmazott: véleménye szerint Oroszország addig feszíti a helyzetet, amíg az Egyesült Államok és Kína „együttesen, nagyon-nagyon komolyan” fel nem szólítja arra, hogy távozzon Ukrajna területéről. Hozzátette:

Európa egyedül erre nem képes, és Oroszország Európától egyébként sem fél.

Zelenszkij szerint az ukrán légteret jelenleg az orosz légierő ellenőrzi, ezért Ukrajnának nagyobb légvédelmi kapacitásra van szüksége.

Az ukrán elnök felvetette annak a lehetőségét is, hogy ha a nyugati országok nem akarnak közvetlenül ilyen fegyverrendszereket Ukrajnának juttatni, akkor átadhatnák a gyártási engedélyeket.

Hozzátette:

Amerika és Európa segíti Ukrajnát ezen a téren, de ez a támogatás nem elégséges.

Zelenszkij szerint a Gázai övezetet uraló Hamász iszlamista terrorcsoport és Izrael háborúja nem segíti Ukrajnát. Hozzátette: a világnak meg kell vizsgálnia, hogy a közel-keleti konfliktus mostani fellángolása „kinek is volt fontos”.