Ki is ez a Karácsonnyal "pénzező" ügyvéd?

Tordai akinek az irodájában néhány napja a rendőrség házkutatást tartott régi bizalmi ember a baloldalon: ügyvédje és főtanácsadója Karácsony Gergely főpolgármesternek, 2010 előtt pedig fontos pozíciókat töltött be a balliberális kormányok idején, Gyurcsány Ferenc egyik bizalmi embere volt. A jogász ráadásul otthonosan mozog a Soros-szervezetek világában.  A jelek szerint döntő szerepet játszott a Karácsony-féle, mikroadománynak álcázott pénzek "tisztára" mosásában.

Karácsony régi barátja 

Tordai nemcsak Karácsony egyik legközelebbi munkatársa, hanem egyúttal az egyik legrégebbi barátja is. Bár Tordai jogásznak, Karácsony pedig szociológusnak tanult az egyetemen, mindkettőjüket érdekelte a politika, és mindketten részt vettek a rendszerváltáskor zajlott kerekasztal-tárgyalások történetét feldolgozó kutatási projektben. Később a 2002-es választás idején is dolgoztak együtt a Medián közvélemény-kutató cégnek. 

Államtitkár Gyurcsány Miniszterelnöki Hivatalában  

A jogász a pannonhalmi bencés gimnáziumban végzett, de már egyetemista éveiben a liberális közeg felé fordult. A Fundamentum nevű, SZDSZ-közeli jogi lapnak dolgozott, de 2000-ben (február 18.) például a Népszava közölte egy egyetemi hallgatóként jegyzett politikai elemzését. Nem csoda, hogy aztán hamarosan Demszky Gábor munkatársa lett, sőt, az SZDSZ-es Új Generációhoz is csatlakozó Tordait az akkori főpolgármester a párt egyik kulcspozíciójába, az ügyvivői testület tagjának is ajánlotta.   

Tordai fiatalemberként komoly karriert futott be a baloldal hatalomra jutását, 2002 tavaszát követően. 2003 és 2005 között az Igazságügyi Minisztériumban dolgozott, 2007. július 1-jétől 2008 februárjáig a gyurcsányi Miniszterelnöki Hivatal jogi és koordinációs szakállamtitkára, 2008 februárjától a MeH államtitkára volt.   

A Soros-szervezetek embere 

Később ügyvédkedni kezdett, a TMC First Tanácsadó Kft.-ben Oszkó Péter,  korábbi baloldali pénzügyminiszter cégtársa lett. Ezzel együtt továbbra is a balliberális hálózat és a Soros-szervezetek fontos embereként tűnt fel időről időre a sajtóban, így például a magyar állam elleni strasbourgi pereskedések kapcsán. 2011 és 2019 között mindenesetre folyamatos volt a jelenléte a külföldről finanszírozott Átlátszó portálnál.  

Tordai kulcsszerepben a Városházán  

A 2019. októberi önkormányzati választásokon a baloldal a fővárosban térhetett vissza a hatalomba, és szinte törvényszerű volt, hogy Tordai Csaba is a csapat része legyen, hiszen a legerősebb ellenzéki párt elnökeként a fővárosi vezetésre meghatározó befolyást gyakoroló Gyurcsány Ferenc régi bizalmasaival töltötték fel a Városháza és a fővárosi önkormányzati cégek kulcspozícióit. Bár főjegyzőjelöltként is felmerült a neve, végül Tordai a Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ Zrt. igazgatósági elnöke, illetve Karácsony Gergely tanácsadója lett.  

A Városháza tervezett eladása miatt kirobbant botrányban az Anonymus néven megismert álarcos alak által nyilvánosságra hozott egyik hangfelvételen Bajnai Gordon korábbi üzlet- és „harcostársa”,  Gansperger Gyula arról beszélt, hogy Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes és Tordai Csaba hatalmas befolyással bír a főváros vezetésében. Az említett felvételek egyikén Gansperger így jellemezte Tordai szerepét: „Tehát nincs úgymond hivatali tisztsége. De minden olyan szerződés, rendelkezés, tervezet, ami kimegy a főpolgármestertől, azt ő készíti elő, és ő vizsgálja meg, hogy működőképes-e. Tehát mielőtt ez kimegy a nyilvánosságra, hogy aláírja a Gergő a szerződést, azt a Tordai Csaba láttamozza.” 

Tordai tevékenységéről  Bajnai Gordon volt baloldali miniszterelnök is említést tett az egyik hangfelvételen. Úgy fogalmazott: „Gyakorlatilag két ember üzemelteti ma a Városházát, ő az egyik”.  

A történet legfrisebb fejleményei ott kezdődtek amikor ismeretlen tettes ellen, hamis magánokirat felhasználása miatt feljelentette az OTP Karácsony Gergely mozgalmát. Ezután a NAV is nyomozni kezdett pénzmosás és költségvetési csalás miatt. A Ripost korábban egy videóval mutatja meg, hogy amit Karácsony állít, fizikailag lehetetlen.

Karácsony ragaszkodik a mikróadományok meséjéhez

Az OTP feljelentése szerint Karácsonyék 2021 augusztusa és 2022 szeptembere között tizenkilenc alkalommal összesen 506 millió forintot fizetettek be a  99 Mozgalom számlájára. Karácsony Gergely  azóta is állítja, hogy "mikróadományokból", vagyis adakozók kisebb befizetéseiből jött össze a több, mint félmilliárd forint.  

Frissen nyomott, egymás utáni sorszámú bankjegykötegek buktatták le őket

Az OTP feljelentése rávilágított a részletekre is. Az adománygyűjtés, Karácsonyék állítása szerint egy kb. 30×30×30 centiméteres nagyságú szabályos adománygyűjtő ládába történt. Azt állítják, hogy ezekbe a ládikákba két-háromezer bankjegyet, egy esetben pedig 3811 bankjegyet préseltek be. Ez azonban fizikailag lehetetlen!

A Ripost vásárolt egy, az előírásoknak megfelelő pénzgyűjtő ládát...

Fizikai képtelenség a bankjegykötegeket áttuszkolni a láda nyílásán és ennyi pénz nem fér el benne!

A RIPOST munkatársai lemodellezték, amit az OTP feljelentése állít. A 30x30x30-as láda szűk résén lehetetlen bontatlan bankjegykötegeket átpréselni, de az is fizikai képtelenség, hogy 3-4 ezer bankjegy beleférjen egy ekkora ládába.  Erős gyanúra ad okot az is, hogy a  kötegekben lévő bankjegyek sorszáma egymás utáni volt, még össze voltak tapadva, mintha frissen a nyomdából érkeztek volna. 

Több, mint gyanús az is, -  amint az OTP feljelentésében szerepel -, hogy  a  „forintbankjegyeken kívül kizárólag 50 és 100 eurós címletű bankjegyek voltak a ládában, ráadásul két esetben megegyező darabszámú volt a 100 eurós bankjegyek száma”.

„Egy esetben  angol font is  volt a bankjegyek közt, abból is kizárólag 50 fontos bankjegyek” – tárta fel a jelentés.

Kérdezzük, mennyire életszerű az, hogy kizárólag  50 és 100 eurós, és 50 fontos  bankjegyeket adományozzanak Karácsonyéknak a ládába pénzt bedobó adományozók?

Ráadásul bontatlan bankjegykötegekben, egymás utáni sorszámmal.

A bankjegyek többsége – elsősorban az euróbankjegyek – újak voltak, gyűrődésmentesek, több esetben egymás utáni sorszámúak és összetapadtak (mintha a nyomdából kikerülve még egyáltalán nem használták volna azokat). 

Az OTP kiszivárgott feljelentésének részletei itt olvashatóak: