Magyarország szuverenitásának védelme áll az újabb nemzeti konzultáció középpontjában, amely pénteken indul. A kérdőíveken tizenegy olyan témakört vet fel a kormány, amelyek meghatározók hazánk önrendelkezése szempontjából. A válaszadók véleményt alkothatnak az ország gazdaságát és biztonságát érintő kérdésekben, kiállhatnak többek között a rezsicsökkentés és a kamatstop mellett, illetve elutasíthatják a brüsszeli migrációs terveket és Ukrajna további felfegyverzését. A konzultációs kérdőíveket legkésőbb karácsonyig kézbesítik minden háztartásnak, és lesz lehetőség az internetes kitöltésre is.

A kérdőívek kézbesítésével megkezdődött az újabb nemzeti konzultáció, a tizenegy kérdés mindegyike lényegében Magyarország szuverenitását érinti. A kormány álláspontja egyértelmű: elutasítja az Európai Unió vezetésének törekvéseit arra, hogy hazánk érdekeivel ellentétes intézkedéseket kényszerítsen ránk.

Elsősorban gazdasági, illetve az ország és a magyar társadalom biztonságát befolyásoló kérdéskörökben várja a kormány az emberek válaszait.

Ezeken kívül szó esik a gyermekvédelemről és a magyar politikai életben tapasztalható külföldi beavatkozási kísérletekről is.

Nézzük részletesen, mit tartalmaz az a tizenegy kérdés, amely a nemzeti konzultációs kérdőívekkel legkésőbb karácsonyig minden magyar háztartásba eljut!

Rezsitámogatás

A rezsicsökkentés 2013-as bevezetése óta az Európai Bizottság több alkalommal is kísérletet tett arra, hogy a magyar családok életét alapvetően megkönnyítő kedvezmény felszámolására kényszerítse a kormányt. Brüsszel most is azt akarja elérni, hogy töröljük el a rezsitámogatást. Állásfoglalásukban azt írják, hogy az energiatámogatási intézkedéseket fokozatosan meg kell szüntetni.

Egy olyan intézkedést akarnak eltörölni, amely havonta átlagosan 181 ezer forinttal csökkenti a magyar családok energiaszámláit – emlékeztet a kabinet.

A konzultáció első kérdésében tehát állást foglalhatnak a résztvevők a rezsitámogatás fenntartása mellett.

Kamatstop

Az unió központjában nem nézik jó szemmel azt sem, hogy a magyar kormány védelmet nyújt az embereknek a háború következtében elszabaduló inflációval együtt többszörösére emelkedett banki kamatokkal szemben.

A kamatstop bevezetése háromszázezer családot és közel harmincezer vállalkozást érint kedvezően, Brüsszel azonban az úgynevezett országspecifikus ajánlásokban egyértelművé tette, hogy el akarja törölni ezt az intézkedést.

A konzultációban véleményt formálhatunk arról, hogy támogatjuk-e a kormányt a kamatstop fenntartásában a 2024-es évben is, vagy a brüsszeli bürokratákkal értünk egyet, akik kivezetnék jövőre az intézkedést.

Extraprofitadó

A harmadik pontban is az előzőhöz hasonló konfliktusról van szó az EU vezetése és hazánk között. A kormány extraprofitadót vetett ki azokra a nagyvállalatokra, amelyek a járvány és a háborús válság idején jelentős extraprofitot halmoztak fel. Ezért elvárható, hogy ők is vegyék ki a részüket a közös teherviselésből.

Brüsszel azonban azt akarja, hogy Magyarország idén év végéig szüntesse meg az extraprofitadókat.

A kormány kíváncsi az emberek véleménylére, hogy szerintük is fenn kell-e tartani az intézkedést.

A gazdasági és szociális jellegű témakörök után a migrációs politikát és a háborút érintő kérdések következnek.

Migránsgettók

Hosszú évek óta küzd Magyarország az Európai Unió migrációs politikája ellen. A kontinensre egyre nagyobb veszélyt jelentő illegális bevándorlás és a nyugat-európai országokban látványosan csődöt mondott integráció hátrányos következményeit Brüsszel szét akarja teríteni a közösség összes államában, így hazánkban is.

Helyettünk akarnak dönteni arról, hogy kivel éljünk együtt, kiket engedjünk be az országunkba.

Kötelezni akarnak minket, hogy már a menekültügyi kérelmek elbírálása előtt engedjük be a migránsokat az országba. Ezzel migránsgettókat hoznának létre Magyarországon is – olvasható a konzultációs a konzultációs kérdőíven. Ebben a pontban a válaszadók egyértelművé tehetik, hogy elutasítják-e a migránsgettók létrehozását vagy elfogadják a brüsszeli migrációs terveket.

Brüsszeli pénzek a Hamásznál

Az októberben kirobbant izraeli konfliktus, a Hamász palesztin terrorszervezet brutális támadása után központi kérdéssé vált Európában, hogy Brüsszel az elmúlt években sok százezer euróval támogatott palesztin szervezeteket. A támogatás egy része ráadásul a Hamász terrorszervezethez is eljutott.

Az elmúlt hetekben Európa nagyvárosaiban bevándorlók tömegei ünnepelték a közel-keleti terrortámadásokat, így a Brüsszel által ösztönzött migráció révén a terrorizmus ismét fenyegeti a kontinensünket.

A konzultációban véleményt alkothatunk arról, hogy a terrorveszély miatt elutasítjuk-e a palesztin szervezetek további támogatását Brüsszelből.

Ukrajna felfegyverzése

Szintén az ország biztonságát érinti az ukrajnai háborúval kapcsolatos uniós politika. Brüsszel a kezdetektől fogva háborúpárti álláspontot képviselt, és fegyverszállítást sürgetett. Ennek megfelelően már eddig is több mint ötmilliárd eurót költött az ukrán hadsereg fejlesztésére. A legújabb javaslat szerint pedig további húszmilliárd eurót adnának Ukrajna felfegyverzésére – olvasható a konzultáció hatodik pontjában. Itt is markáns véleményt fogalmazhatnak meg a válaszadók, akik elutasítják a fegyverszállításokat, ezzel szemben tűzszünetet és békét sürgetnek.

Még több uniós pénz Ukrajnának

A következő pont is Ukrajnáról szól, az Európai Bizottság ugyanis további ötvenmilliárd euróval akarja támogatni a keleti szomszédunkat. Az összeg azonban a jelenlegi uniós költségvetésben nem áll rendelkezésre, ezért a tagállamoktól akarnak pluszforrásokat kicsikarni.

Úgy kérnek Magyarországtól további hozzájárulást, hogy hazánk jó ideje nem kapja meg a neki szerződés szerint járó uniós pénzeket.

Magyarország már eddig is sok milliárd forintot költött az Ukrajnából menekülők megsegítésére. Ezek fényében világossá teheti mindenki a konzultációban, hogy nem szeretne több pénzt fizetni az adóforintjainkból Ukrajnának, amíg a nekünk járó pénzt nem kaptuk meg.

Brüsszel felvenné Ukrajnát az Európai Unióba

Az utóbbi napokban ismét erősödnek az Ukrajna teljes jogú EU-tagságát szorgalmazó hangok, pedig egy hadviselő országról van szó, ráadásul a felvételük alapjaiban forgatná fel a jelenlegi uniós támogatási rendszereket.

A jelenlegi szabályok alapján teljes jogú tagként Ukrajna kapná az uniós források jelentős részét.

Ezért is fontos a nyolcadik kérdés, amelyben véleményt mondhatnak az emberek arról, hogy szerintük sem adottak a feltételek Ukrajna teljes jogú tagságához.

Génmódosított ukrán gabona

Az Ukrajna uniós tagságából fakadó lehetséges problémák egyike már most látható, mivel a háború kirobbanása után Brüsszel megnyitotta a határokat az ukrán gabonaszállítmányok előtt. Az intézkedésnek elvileg az volt a célja, hogy a szállítmányok eljussanak a világ szegényebb régióiba. A génmódosított ukrán gabona jelentős része azonban ehelyett elárasztotta a kelet-európai országok piacait, és rendkívül nehéz helyzetbe hozta a térség termelőit.

Magyarország ugyan megtiltotta az ukrán gabona behozatalát, de Brüsszel továbbra is azt akarja, hogy engedjük be a génmódosított terményeket.

Most lehetőségük van az embereknek is erős véleményt nyilvánítani arról, hogy szerintük is minden lehetséges módon ki kell állni a magyar gazdákért, és biztosítani kell a magyar mezőgazdaság GMO-mentességét.

Brüsszel eltörölné a gyermekvédelmi törvényt

Terítékre kerül a gyermekvédelmi törvény is, ami az unió központjában éles kritikát váltott ki, és mindent megtesznek a jogszabály visszavonásáért, az Európai Bizottság bíróságon is megtámadta azt.

Eközben egyre több hír lát napvilágot a gyermekeket célzó agresszív LMBTQ-propagandáról.

A kormány ebben sem kíván engedményeket tenni, sőt tovább szigorítaná a gyermekvédelmi szabályozást. Erről is véleményt mondhat minden magyar a következő hetekben.

Külföldi befolyásolási kísérlet a magyar politikában

Végül egy pártpolitikával összefüggő kérdés jön, ami azonban egyértelműen az ország szuverenitásának vádelméről szól. Az elmúlt időszakban különböző külföldi szervezetek milliárdos összegekkel támogattak magyar politikai szereplőket és hozzájuk kapcsolódó aktivistacsoportokat. Így akarják kikényszeríteni, hogy Magyarország változtassa meg álláspontját a meghatározó kérdésekben. Sokak szerint ez nem más, mint politikai korrupció – összegezik a konzultáció 11. pontjában azt a botránysorozatot, amelyre a múlt évben derült fény, amikor nyilvánosságra került, hogy mintegy négymilliárd forintnak megfelelő dollárral támogatták – elsősorban a tengeren túlról – a hazai baloldal kampányát.

A konzultációban megerősíthetjük a kormány törekvését, hogy szigorúbban, akár törvényi szigorítással is fellépjenek a külföldi befolyásszerzés ellen.

Ismert, hogy éppen ezért már készül a szuverenitásvédelmi törvénycsomag.

A kérdőívek visszaküldése ingyenes, a kitöltésére mindenkinek lesz alkalma, hiszen a feladási határidő 2024. január 10., és karácsonyig legkésőbb kézbesítik az összes magyar háztartásnak. Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő a közösségi oldalán csütörtökön azt is elmondta, hogy a későbbiekben internetes kitöltésre is lesz lehetőség. – Mindenkit arra biztatunk, hogy mondja el a véleményét. álljunk ki közösen Magyarország szuverenitása védelmében – zárta videóüzenetét a kormányszóvivő.

Ezek a Nemzeti Konzultáció kérdései