tóth gabi
Szigorodik az idegenrendészeti törvény.
– Azokra a nem magyar állampolgárokra, akik nem működnek együtt a hatóságokkal, akár azonnali kiutasítás is várhat – mondta a Magyar Nemzetnek ifj. Lomnici Zoltán, a Századvég jogi tanácsadója azzal kapcsolatban, hogy a kormány új törvényjavaslatot szerkeszt és teljeskörűen felülvizsgálja a hatályos idegenrendészeti szabályozást.
Az új törvényjavaslat minden harmadik országból érkezőnek egyértelművé fogja tenni, hogy Magyarországon csak a magyar állam által meghatározott célból, jogcímen és feltételek teljesülése, valamint az állam ilyen döntése esetén lehet átmenetileg tartózkodni és munkát vállalni. A magyar családok védelme érdekében az üres álláshelyeket a magyar munkaerő-tartalék aktivizálásával, az álláskeresők és inaktívak bevonásával kell feltölteni.
A kormány határozott elvi döntése szerint
külföldi munkaerő alkalmazására csak és kizárólag akkor kerülhet sor, ha magyar munkaerővel már nem tölthetők be az üres álláshelyek,
ezért a lehető legszigorúbb szabályozás kialakítására van szükség. A kabinet arról is döntött, hogy a nemzeti érdekek érvényesítése érdekében a teljes körű szabályozás megalkotásáig a vendégmunkások magyarországi foglalkoztatásáról szóló törvény alkalmazására nem kerül sor. Ifj. Lomnici Zoltán elmondta:
a módosítással az érintett személy kiutasítását hatékonyabban és gyorsan lehet majd foganatosítani.
Hozzátette: ha valaki nem tartja be az együttélés szabályait, azonnal kitoloncolják az országból, és ez a külföldi vendégmunkások esetében is érvényes lesz. Az alkotmányjogász kifejtette, az illegális tartózkodás megszüntetése kétlépéses eljárásban történik: először létrejön egy kiutasítási határozat, amely megnyitja az önkéntes távozás időszakát.
Ezt követően amennyiben szükséges, megszületik a kitoloncolási határozat, amely már idegenrendészeti őrizettel is járhat, majd kitoloncolással végződik. A vonatkozó EU-s szabályozás alapján a nem uniós állampolgár illegális tartózkodása esetén a kiutasítási határozat önkéntes távozásra 7 és 30 nap közötti időtartamot engedélyezhet, amely megrövidíthető, de akár azonnali kiutasítással is végződhet. Ezt abban az esetben tehetik meg a hatóságok, ha fennáll a kockázat, hogy az illegálisan az országban tartózkodó nem uniós állampolgár
Ez a gyakorlatban azonnali kiutasítást jelent.
A szakértő kifejtette: a magyar gyakorlat akkor felel meg a nemzetközi jogi elvárásoknak, ha a kiutasítottakat a származási országba vagy abba az országba toloncolják vissza, amely őket visszafogadni köteles a visszaküldés tilalmának figyelembevételével.
Senki nem utasítható ki olyan államba vagy nem adható ki olyan államnak, ahol az a veszély fenyegeti, hogy halálra ítélik, kínozzák vagy más embertelen bánásmódnak, büntetésnek vetik alá
– részletezte. Hozzátette: ha a nem uniós állampolgár rendelkezik egy másik uniós ország érvényes tartózkodási engedélyével vagy azzal egyenértékű engedéllyel, akkor – kiutasítás esetén – azonnal vissza kell térnie abba az országba.
Ifj. Lomnici Zoltán szerint Brüsszel a menetrend szerinti jogalkotási kifogásait várhatóan soron kívül fogja jelezni, és az Európai Bizottság minden bizonnyal támaszkodni fog a saját, valamint a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága eddigi többnyire szélsőségesen liberális gyakorlatára is. A szakértő olyan bíráló, részrehajló álláspontot vár Brüsszel részéről, amely szerint a magyar szabályozás tartalma és fő iránya rossz tendenciát mutat. Megjegyezte ugyanakkor: Brüsszelben ma már egyre többen hangoztatják, hogy a kitoloncolásra kell fókuszálnia az új migrációs rendeleteknek.
Újabb migrációs szigorításokról rendelkezik a Giorgia Meloni vezette kormány, a kiskorú bevándorlók körüli bonyodalmak rendezésére. A kabinet célja, hogy megfelelő büntetésben részesüljenek az önmagukat kiskorúnak tettető illegális bevándorlók.
Már korábban is komoly problémát jelentett, hogy feltűnően sok felnőtt kísérő és dokumentumok nélküli fiatal érkezett Itáliába, akik 70 százaléka 16-17 évesnek vallotta magát a regisztráció során.
Az is figyelemre méltó, hogy kilencven százalékuk fiú és csak tíz százalékuk lány.
A felnőtt kíséret nélkül érkezett kiskorú bevándorlók értelemszerűen más ellátásban részesülnek, mint a felnőttek. Eltartásuk jelentős anyagi terhet jelent az önkormányzatok számára, közel száz euróba kerül egy személy napi költsége, míg ez egy felnőtt esetében 35 euró.
A nehézségeket az is tetőzi, hogy telítődtek a kiskorúak számára fenntartott létesítmények, újakat kellene kialakítani.
Jelenleg 22 ezer kiskorú illegális bevándorló ellátásáról kénytelenek gondoskodni az olasz önkormányzatok.
Az olasz kormány úgy szándékozik rendezni a helyzetet, hogy férőhelyek hiányában a 16–18 év közötti illegális bevándorlókat is a felnőtteknek fenntartott létesítményekben helyezik majd el egy elkülönített térben.
Ugyanakkor kitoloncolás vár azokra a fiatalokra, akik hamis életkor megadásával félrevezetik a hatóságokat.
Ha a jelenlegihez hasonlóan magas marad a fiatal érkezők száma, akkor a hatóságok egészségügyi szakértők bevonásával tesznek majd kísérletet a valódi életkor megállapítására, hogy kiszűrjék a visszaéléseket.