Ausztriában a menedékkérők 25%-ának január 1-jén van a születésnapja

A legfrissebb Stájerországból származó adatok szerint az ott regisztrált alapellátásban részesülő migránsok negyede ünnepli születésnapját január elsején. Ez az arányszám vélhetően egész Ausztriában hasonló, ami egyúttal a menekültügyi politikában uralkodó káoszra is utal - írja az exxpress.at. Németországban több mint 400 ezer bevándorlónak január 1-je van a születésnapjaként megjelölve a Külföldiek Központi Nyilvántartásában, és ennek a csoportnak a többsége Szíriából, Törökországból és Afganisztánból érkezett.

A születésnap és év határozza meg, hogy ki számít kiskorúnak, a büntethetőség korhatárát,  és a különféle szociális ellátásokra való jogosultságot. A kiskorú migránsok kitoloncolása is jóval kevésbé valószínű, ami további ösztönzést jelent a migránsok számára, hogy hazudjanak életkorukról.
Ausztriában a legmagasabb az egy főre jutó menedékkérők száma a kontinentális Európában, és ez a migránsok költségeiben is megmutatkozik: Csak 2022-ben csaknem kétmilliárd eurót költöttek el a migráció kezelésére, és ezek az összegek folyamatosan emelkednek, idén 2,6 milliárd euró lesz.

„A migráció csaknem 2 milliárd euróval terhelte meg nemzeti költségvetésünket tavaly – ez elképzelhetetlenül nagy összeg” – mondta Harald Vilimsky (FPÖ) európai parlamenti képviselő az X-en (korábban Twitteren). Burgenland teljes 2023-as állami költségvetése 1,56 milliárd euró, Vorarlbergé 2,165 milliárd euró. 

Az összeg nagyságát érzékelteti, hogy a 2,6 milliárd euró forintra átszámítva Magyarország jövő évi honvédelmi kiadásainak mintegy háromnegyedét fedezné. 
A menedékkérők ellátástóról döntő hatóságok sok esetben csak az országba okmányok nélkül érkező migránsok információira támaszkodhatnak. Az állítólagos kiskorúak feltűnően nagy száma megdobja a szociális kiadásokat. Stájerország 2022-ben milliós nagyságrendű költségek merültek fel a kísérő nélküli kiskorú menekültek ellátása és támogatása miatt.
Az Ausztriába menekültek 91 százaléka férfi, és több mint 80 százaléka 15 és 35 év közötti. Az Afganisztánból érkezők 70 százaléka az Osztrák Integrációs Alap adatai szerint nem ismeri a latin betűket, a 70 százalékból 48 százalék még írni-olvasni sem tanult meg a saját anyanyelvén. A munkaerőpiacon tehát esélytelenek, ez is magyarázza a hihetetlenül magas migrációs kiadásokat.