A magyarok többsége bízik Trump elnök visszatérésében

A számok alapján kétszer annyian várnak Magyarország szempontjából pozitív hatást Donald Trump győzelmétől, mint Joe Bidenétől.

A Real-PR 93. friss közvélemény-kutatása szerint a magyar lakosság körében azok vannak többségben, akik a jövő évi amerikai egyesült államokbeli elnökválasztás kapcsán Donald Trump győzelmét tartanák Magyarország szempontjából kedvezőbbnek (47 százalék), míg a jelenlegi elnök, Joe Biden győzelmét feltételezve csak 22 százalék nyilatkozott hazánkat illetően optimistán – számolt be a Magyar Nemzet.

A magyarok közül sokkal többen (47 százalék) gondolják azt, hogy Donald Trump győzelme lenne hazánk szempontjából kedvezőbb, mint ahányan Joe Biden sikere esetén számítanak pozitív hatásra (22 százalék). Ez utóbbinál még azok is többen vannak, akik nem tudnak vagy nem akarnak véleményt formálni a kérdésben (31 százalék) – derül ki a Real-PR 93. legfrissebb közvélemény-kutatásából.

A Magyar Nemzetnek eljuttatott felmérés szerint, ha egy most vasárnapi országgyűlési választáson biztosan szavazók véleményét tekintjük, néhány százalékkal nagyobb a válaszadási arány, ennek következtében már 48 százalék a Donald Trump győzelmétől kedvező változásra számítók aránya, és 25 százalék a jelenlegi elnök sikere kapcsán optimistáké.

A számok alapján tehát mintegy kétszer annyian várnak Magyarország szempontjából pozitív hatást Donald Trump győzelmétől, mint Joe Bidenétől – írták.

Ha most tartanának elnökválasztást az Egyesült Államokban, Donald Trump korábbi elnök lényegében földbe dögölné Joe Biden jelenlegi kormányfőt - derült ki a a New York Times/Siena College által vasárnap közzétett közvélemény-kutatásból.

Az október 22. és november 3. között végzett reprezentatív felmérés szerint Trump - egy kivételével - az összes ingatag, vagyis más néven csatatér államban vezet Bidennel szemben. A csatatér szó arra utal, hogy ezekben az államokban nagy küzdelem várható a jelöltek között, illetve az elnökválasztás kimenetele is ezekben az államokban dől el. A csatatér államok száma választásról választásra változni szokott, illetve a különböző közvéleménykutatók is más-más államokat szoktak ezzel a jelzővel illetni. A számuk általában 5 és 15 között mozog.

Trump jelenleg Arizonában, Georgiában, Michiganben, Nevadában és Pennsylvaniában is 3-10 százalékpontos különbséggel nyerne. Biden csak Wisconsinban előzi meg két százalékponttal a republikánus politikust. A felmérés szerint egy most tartandó elnökválasztás esetén Trump több mint 300 elektori szavazatra számíthatna, ami kényelmes többséget jelentene számára.

Nevada államban Trump jelenleg 11 százalékkal vezet. Ebben az államban az egykori elnök a szavazatok 52 százalékát kapná. A déli Arizona államban Biden 44 százalékot kapna, míg Trump egy most tartandó elnökválasztáson 49 százalékkal nyerne. A szintén billegő Pennsylvaniában Trump négy, Georgiában hat ponttal vezet. Michiganban pedig 48 százalékkal áll az első helyen Biden előtt.

A New York Times felmérése szerint a választópolgárok alapvetően két ok miatt pártoltak el Joe Biden mellől. Egyrészt sokan kétségbe vonják a szellemi képességeit, másfelől pedig egyre szélesebb rétegek elégedetlenek a gazdasági helyzettel. A kutatásából az is egyértelműen kiderült, hogy a szavazók többsége szerint Joe Biden politikája személyesen ártott nekik valamilyen tekintetben.

A Messenger/Harris november 3-án közzétett felméréséből az is kiderült, hogy Donald Trump országos szinten is vezet Joe Bidennel szemben. Az október 16. és 23. között 3029 regisztrált szavazó körében online végzett közvélemény-kutatás szerint Trump 45:41 százalékkal vezet Biden előtt. 

Azokra az Amerika-gyűlölő külföldiekre, akik csatlakoztak a dzsihádpárti tüntetésekhez, kitoloncolás vár a hatalomra kerülésem esetén – mondta Donald Trump volt amerikai elnök a floridai Hialeah-ban tartott kampánygyűlésén. Trump az ellene folyó jogi eljárásokról is szót ejtett: mint elmondta, azokat megtiszteltetésnek érzi, mert az amerikai polgárokért néz szembe velük.

− világított rá a volt elnök, hozzátéve, hogy megválasztása esetén 

− idézte Trump floridai beszédét a Breitbart amerikai hírportál.

A hialeah-i kampányrendezvényen az ellene felhozott vádakról is beszélt a volt elnök.

− mondta Trump a tömeg éljenzése közepette.

− tette hozzá a volt elnök.

Donald Trump ellen négy jogi eljárás is folyik, ezek közül kettő szövetségi. A négy ügyben összesen 91 vádpontot hoztak fel ellene, amelyekért akár több mint 717 év börtönt is kaphat.

Éles szóváltás alakult ki az illetékes New York-i bíróságon Donald Trump és a bíró között a korábbi amerikai elnök és cégei ellen csalás miatt indult polgári peres eljárás hétfői tárgyalásán.

A volt elnök vallomást tett, és ilyen minőségben válaszolt New York állam ügyészének kérdéseire. A kérdések Donald Trump korábbi nyilatkozataira vonatkoztak cégeinek értékével kapcsolatban. A volt elnök, és jelenlegi republikánus elnökjelölt-aspiráns a gazdasági jellegű per tárgyalásán sok évtizedes üzleti tapasztalatára is hivatkozva kifejtette, hogy üzleti érdekeltségeinek értéke a papírokban szereplőnél jóval magasabb. A per a Trump-cégek értékének megállapítása körül zajlik, mert a vád szerint azokat a valósnál jóval magasabban állapították meg, és ezzel félrevezették a hitelező bankokat.

Donald Trump egyik válaszában ugyanakkor azt is megállapította, „biztos abban, hogy a bíró ellene fog dönteni”, ezzel kapcsolatban Arthur Engoron bíró arra hívta fel a figyelmét, hogy közvetlenül az ügyészség képviselőjének kérdésére válaszoljon, különben eltávolíttathatja a tanúk padjáról.

Letitia James, a New York állam igazságügyeit irányító főügyész a bíróság épülete előtt úgy fogalmazott, nem hagyja magát megfélemlíteni, és azt állította, a dokumentumokból kiderül, hogy a volt elnök anyagi hasznot húzott cégei értékének valótlan megállapításából. Az ügyész szerint Donald Trump bíróságon tett kijelentései „a figyelem elterelését” szolgálták.

Az ilyen tárgyalások rendszerint gyorsabban zajlanak a hagyományos esküdtszéki tárgyalásoknál, mivel kevesebb formaisággal járnak.

Korábban Donald Trump ügyvédjei a per ejtését kérték, arra hivatkozva, hogy a főügyésznek nem volt jogalapja az eljárás megindításához, mert nem bizonyított, hogy a közt károsította volna Trump tevékenysége, ráadásul a főügyész keresetének egyes pontjai már elévültek.