Vaskardok, ez az izraeli válaszcsapás neve

Megfigyelők szerint

az izraeli hadsereg máris százezer tartalékost vezényel a Gázai övezet határához, és már csak a parancsra várnak a támadás megindításához.

A hadsereg szóvivője közölte: példátlan módon, negyvennyolc óra alatt háromszázezer tartalékost mozgósított az izraeli hadsereg, és sok helyen olyanok is jelentkeztek szolgálatra, akiket nem hívtak be.

„Izrael állam és a hadserege most reagál a Hamász bűnözői és kegyetlen támadására. Eljött az ideje a háborúnak.

Nem csak egy csatának, hadműveletnek, hanem a háborúnak az ideje érkezett el.

És ebben a háborúban Izrael hadereje nagy erővel lép fel és győzni fog. Fel kell készülnünk azonban, hogy várhatóan hosszú, összetett harcok lesznek”

– mondta Herzi Halevi izraeli vezérkari főnök.

A Vaskardok elnevezésű szárazföldi megtorló hadművelet szakértők szerint az elkövetkező 48 órában megindul. Washington a Gerald Ford amerikai repülőgép-hordozóhajót a Földközi-tenger keleti részére irányította, hogy készen álljon Izrael megsegítésére.

Az Egyesült Államok legújabb és legmodernebb repülőgép-hordozóján ötezer tengerész tartózkodik, és a legkorszerűbb fegyverekkel van felszerelve. A hajó jelenlétére azért van szükség, hogy megfigyelést végezzen, és hogy feltartóztassa a Hamász megsegítésére siető tengeri fegyverszállítmányokat.

Emellett

a Biden-kormányzat bejelentette: további felszereléseket és erőforrásokat, köztük lőszereket fog biztosítani az izraeli védelmi erők számára.

Az első biztonsági segítségnyújtás már ma megkezdődik és az elkövetkező napokban érkezik.

Az izraeli csapatok visszaszerezték az ellenőrzést a Gázai övezet szomszédságában lévő összes város felett – közölte Daniel Hagari katonai szóvivő sajtótájékoztatóján hétfőn.

A katonai szóvivő elmondta, hogy még lehetnek bujkáló fegyveresek, de fokozatosan átfésülik a térséget, és teljesen megtisztítják a terroristáktól a terepet.

Kitért arra is, hogy soha nem jelentkeztek még annyian katonai szolgálatra az izraeli hadseregben, mint most; példátlan módon negyvennyolc óra alatt háromszázezer tartalékost mozgósított az izraeli hadsereg. A megjelentek aránya számos helyen jóval meghaladta a száz százalékot; sokan olyanok is jelentkeztek szolgálatra, akiket nem hívtak be.

Hangsúlyozta, hogy

nincs hiány katonai felszerelésből és élelmiszerből, mindenkit el tudnak látni, bár néha késnek az újabb szállítmányok. A szóvivő közölte, hogy hétfőtől a hadsereg védekezésből támadásba ment át.

A határon lévő huszonnégy izraeli településből tizenötöt már evakuáltak, és kedden folytatják a többi kiürítését is. A még ki nem telepített civilektől azt kérik, hogy maradjanak az óvóhelyeken. Szderót kiürítését jelenleg nem tervezik. Hétfőn ott is tűzharc volt a városi uszodánál, öt palesztin fegyverest lőttek agyon.

Hagari elmondta, hogy hétfőn az izraeli kommandósok tűzharcban megöltek három terroristát a Saár Hanegev nevű településen. Beri kibucban is végeztek egy behatolóval, Holitban és Szufában öt palesztin merénylőt, Alumimban pedig négyet öltek meg.

Továbbra is több, mint húsz helyen rés van a gázai határon. Ezeken a pontokon a határzárat harckocsik fogják biztosítani harci helikopterek és drónok támogatásával.

Az Izrael ellen indított akcióról csak a Hamász iszlamista szervezet maroknyi parancsnoka tudott, sem Irán, sem a libanoni Hezbollah nem vett részt benne, de „csatlakoznak a harchoz, ha Gáza ellen népirtó háború indul” – közölte Ali Barake, a Hamász legfelsőbb vezetésének Bejrútban élő egyik tagja.

Barake az AP amerikai hírügynökségnek nyilatkozva elmondta, hogy a műveletet mintegy féltucatnyi Hamász-vezető tervezte, és még a szervezet legszorosabb szövetségeseit sem tájékoztatták arról, hogy mi készül. Tagadta, hogy Irán részt vett volna a tervezésben vagy előzetesen jóváhagyta volna az akciót.

Nem sokkal korábban John Kirby, az amerikai nemzetbiztonsági tanács szóvivője is úgy nyilatkozott, hogy

bár „bizonyos fokú összejátszás” van Irán és a Hamász között, Washingtonnak nincs bizonyítéka arra, hogy Irán közvetlenül részt vett volna az Izrael elleni akció tervezésében, kivitelezésében vagy végrehajtásában.

Valamivel később Charles Q. Brown amerikai vezérkari főnök óva intette Iránt, hogy ne avatkozzon be a konfliktusba.

„Szeretnénk nagyon világos üzenetet küldeni. Nem akarjuk, hogy ez a konfliktus kiszélesedjen, és azt szeretnénk, hogy ez az üzenet kristálytisztán érthető legyen Irán számára” – szögezte le Brown, aki a Hamász tetteit az Iszlám Állam nevű terrorszervezet terrortámadásaihoz hasonlította.

Barake tagadta azt is, hogy a művelet céljai között szerepelt volna az izraeli-szaúdi kapcsolatok rendezésének kisiklatása. Elmondta azt is, hogy az akciót több mint egy éven át készítették elő. Mint mondta: azért követték el a támadást, mert az izraeli kormány tagjai „provokatív” látogatásokat tették muszlim szent helyeken és egyre fokozták a nyomást a fogva tartott palesztinokon, emellett úgy tudják, hogy a Hamász vezetőinek likvidálására készülnek.

A Hamász-vezető elmondása szerint őket is meglepte, hogy mit sikerült végrehajtaniuk az Al-Aksza vihar névre keresztelt műveletben.

Mint mondta: arra számított, hogy Izrael visszaveri vagy jelentősen akadályozza a Hamász fegyvereseinek akcióit. „Minket is meglepett ez a nagy összeomlás” – foglamazott Barake.

Barake szerint a Hamász 40 ezer harcossal rendelkezik, akik közül eddig csak mintegy kétezren vettek részt a harcokban. Leszögezte, hogy az iszlamista szervezet készen áll akár egy elhúzódó konfliktusra is.

Kitért arra is, hogy a túszokat arra akarják felhasználni, hogy elérjék az izraeli börtönökben fogva tartott összes arab elengedését, és az Egyesült Államokban a szervezet támogatása miatt elítéltek szabadon bocsátását.

A Hamász fegyveresei szombaton indított akciójukban mintegy 900 embert öltek meg Izraelben. A Gázai övezetben 700-hoz közelít a halálos áldozatok száma.

Az izraeli túszok kivégzésével fenyegetőzött hétfő éjjel a Hamász iszlamista szervezet fegyveres szárnyának szóvivője, amennyiben az izraeli hadsereg nem hagy fel a Gázai övezet elleni légitámadásaival.

Abu Obejda leszögezte: ha a támadások folytatódnak, a szervezet minden egyes, gázai civilek otthonát érő támadás nyomán kivégez egy izraeli túszt.

Eli Kohen izraeli külügyminiszter óva intette a szélsőségeseket, hogy Izrael „egy ilyen háborús bűncselekményt sosem bocsátana meg”.

Mindeközben keddre virradóra 900-ra nőtt a Hamász Izrael ellen szombaton indított támadása izraeli halálos áldozatainak a száma. A Gázai övezet hatóságai azt közölték, 680 halálos áldozatról tudnak az övezetben.

Az éjszaka folyamán az izraeli légirő hevesen bombázta Gázaváros Rimál nevű lakónegyedét, a támadás következtében megsemmisült a palesztin távközlési vállalat épülete is. Találat érte az övezet déli részén lévő Rafah városát is, a helyi kórház egyik orvosa, Talaát Barhum azt közölte, 19-en haltak meg a légicsapásban.

Az ENSZ Humanitárius Ügyeket Koordináló Irodája (OCHA) azt közölte, a támadások 790 lakóépületet romboltak le, további 5330 pedig súlyosan megrongálódott. Három víztisztítótelepet is találat ért, a szolgáltatás kimaradása mintegy 400 ezer embert érint – tette hozzá az OCHA.

Jan Egeland, a Norvég Menekültügyi Tanács (NRC) főtitkára figyelmeztetett, hogy Gáza izraeli blokádja „rendkívüli katasztrófát” okozhat az övezetben.

„A kollektív büntetés a nemzetközi jog megsértése”

– közölte a sajtó munkatársaival, kiemelve, hogy amennyiben a blokád miatt sebesült gyerekek halnak meg az áram nélkül maradt kórházakban, az háborús bűncselekmény.

Joáv Galant izraeli védelmi miniszter hétfőn jelentette be a Gázai övezet „totális blokádját”, leszögezve, hogy Izrael mostantól sem villanyáramot, sem élelmiszert, sem üzemanyagot nem enged be a Gázai övezetbe.

Az ENSZ adatai szerint folytatódik a Gázában élők menekülése: az övezet mintegy 2,3 millió lakosából 187 ezren hagyták el otthonaikat, sokan iskolaépületekben kerestek menedéket. Az ENSZ palesztin menekülteket segélyező közel-keleti hivatala (UNRWA) jelenleg több mint 137 ezer embert szállásol el az palesztin területen lévő iskoláiban.