Szijjártó Péter: Kiállunk a kelet-nyugati együttműködés mellett

Magyarország továbbra is kiáll Kelet és Nyugat kulturált együttműködése mellett, a kormány ellenez minden olyan tervet és intézkedést, amelynek célja ezen kapcsolatok elvágása – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken Valenciában.

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a kereskedelmi ügyekkel foglalkozó európai uniós miniszterek informális tanácsüléséről beszámolva kiemelte, hogy a világgazdaság az utóbbi néhány évben kétszer is a feje tetejére állt, és a válságok, illetve az elhibázott brüsszeli válaszok nyomán az Európai Unió versenyképessége jelentősen leromlott.

Aláhúzta, hogy a szankciók az európai gazdaságot „előbb lábfejen, majd térden lőtték”, de az amerikai gazdaságmentő intézkedések is a kontinens kárára váltak.

Elmondta, tavaly Kína megelőzte az EU-t a bruttó hazai termék (GDP) globális rangsorában. A kelet-ázsiai ország részesedése a világ GDP-jéből 2010-ben 9 százalék volt, míg mára 18 százalék. Ezzel szemben az EU-é 22 százalék volt, ami mostanra 17 százalékra csökkent. Eközben az Egyesült Államok részesedése is zuhant, 30-ról 25 százalékra – sorolta.

„A világgazdaságnak a komplett struktúrája alakul át, és ez a nagy átalakulás azt is jelenti, hogy a Nyugat automatikus versenyelőnye megszűnt. A keleti világ jelentős mértékben megerősödött, pénzügyi és technológiai szempontból minimum utolérték a nyugati világot, emberi erőforrás tekintetében pedig mindig is előttünk jártak” – fogalmazott.

Szijjártó Péter hangsúlyozta: a kérdés az, hogy az EU a világ ismételt blokkosodásával el kívánja-e magát zárni a gyorsan fejlődő keleti világról, vagy továbbra is hisz a nyitott világgazdaságban, és ennek megfelelően versenyzik, illetve együttműködik, ott, ahol kell és ahol lehet.

„Mi, magyarok, a blokkosodás ellen érvelünk, mert erről nagyon rossz történelmi tapasztalataink vannak” – jelentette ki.

Hozzátette, hogy a keleti és a nyugati gazdaság minden eddiginél erősebben egymásra van utalva. Ha szeretjük, ha nem, ez tény (…) Aki tagadja mindezt, az nagyon komoly károkat tud okozni az európai gazdaságnak – mondta.

Közölte, hogy a gazdasági növekedés alapját korábban a fejlett nyugat-európai technológiák és az olcsó orosz energiahordozók kombinációja jelentette, de az együttműködés szálait mára elvágták.

„Vannak olyan nyugat-európaiak sajnos, és több követőjük nem annyira a nyugati részén Európának, akik arra törekednek, hogy ugyanígy a gazdasági együttműködést Európa és Kína között is vágjuk el” – figyelmeztetett.

„Ha ez megtörténne, az gyakorlatilag kiütést jelentene az európai gazdaságnak. Ezért mi ellene vagyunk minden olyan törekvésnek, amely a kínai és az európai gazdaságot egymástól el akarja szigetelni” – szögezte le.

A miniszter fontos gyakorlati tapasztalatnak nevezte, hogy ha a keleti és a nyugati vállalatok jól együtt tudnak működni, akkor az jó Európának, viszont ha ez ellehetetlenül, akkor szavai szerint sokat fog veszíteni a kontinens.

Rámutatott, hogy Magyarországon mindhárom német prémium autómárka gyártóbázissal rendelkezik hamarosan, és a világ tíz legnagyobb elektromos akkumulátorgyártójából is öt már elkötelezte magát hazánk mellett.

Ha nem engedjük, hogy a német vagy nyugat-európai vállalatok a kínai beszállítóikkal együttműködjenek, akkor az európai autóipart megfojtjuk gyakorlatilag. És ha az európai autóipart megfojtjuk, akkor az európai gazdaságot tesszük tönkre – jelentette ki.

„Ezt érti mindenki a gazdaságban, de a nyugat-európai politikusok nem akarják meglátni a valóságot, nem akarják meghallani a tényeket, hanem inkább ideológiából, dühből politizálnak” – vélekedett.

„Éppen ezért mi mindent elkövetünk annak érdekében, hogy megakadályozzuk az olyan intézkedéseket Európában, amelyek tönkretennék vagy ellehetetlenítenék az európai és a keleti autóipari vállalatok együttműködését” – összegzett.

Súlyos kockázatot jelentenek az egymástól kölcsönösen függő keleti és nyugati gazdaság szétválasztását célzó törekvések, ezek emberek millióinak sodorják veszélybe az állását – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Pekingben.

A tárcavezető az Egy övezet, egy út kezdeményezés nemzetközi fórumán először az utóbbi évek súlyos kihívásairól beszélt, hangsúlyozva, hogy a világgazdaság rövid időn belül kétszer is a feje tetejére állt.

Rámutatott, hogy az elmúlt évekből fontos levonni a tanulságokat, amelyek közül az egyik legfontosabb az, hogy a világ sikeresebben tudta volna kezelni a nehézségeket, ha ezeket az együttműködésre, nem pedig az ellenségeskedésre alapozva közelítette volna meg.

„Ha a kölcsönös tisztelet nem tér vissza a nemzetközi politikába, akkor olyan helyzetbe fogunk kerülni, amit mindannyian el akarunk kerülni” – szögezte le.

Szijjártó Péter ismét felszólalt a világ blokkosodása ellen, amely a szavai szerint jelenleg a legrosszabb forgatókönyv lenne.

Aláhúzta, hogy Közép-Európa és benne Magyarország, mindig rajtaveszített a blokkosodáson, ezért ezt a kormány el akarja kerülni.

Ehelyett az lenne a közös érdek, ha a következő időszakot a konnektivitás jellemezné – mondta.

Kitért arra is, hogy a keleti és a nyugati gazdaság kölcsönösen függ egymástól, és úgy vélekedett, hogy aki ezt tagadja, az valószínűleg ezt ideológiai alapon teszi, nem tények alapján.

Rendkívül ártalmasnak nevezte a keleti és a nyugati gazdaság szétválasztását célzó törekvéseket, ezek – mint közölte – súlyos kockázatot jelentenek a gazdaságra, munkahelyek millióit sodorják veszélybe.

„Az úgynevezett kockázatmentesítés a valódi kockázat” – figyelmeztetett.

A miniszter elmondta, minderre Magyarország a legjobb példa, amely óriási erőfeszítéseket tett azért az utóbbi években, hogy a keleti és a nyugati beruházások fontos találkozási pontjává váljon.

Kiemelte, hogy hazánkban mind a három német prémium autómárka gyártóbázissal fog rendelkezni, s emellett a világ tíz legnagyobb elektromos akkumulátorgyártója közül hamarosan már öt is jelen lesz.

Rámutatott, hogy ez a kormányzati stratégia sikeressé és megkerülhetetlenné teszi hazánkat az átalakuló autóiparban Európában, ami garanciát jelent a gazdasági növekedés fenntartására.