Papokat ítélnek börtönbüntetésre Ukrajnában

Tizenöt év letöltendő szabadságvesztésre ítélte egy bíróság az északkelet-ukrajnai Szumi megyében a Moszkva által kánoninak elismert Ukrán Ortodox Egyház (UPC) egy parókiavezető papját hazaárulásért – hozta nyilvánosságra az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) és a megyei ügyészség honlapján.

A nyomozás során bebizonyosodott, hogy miután megkezdődött az Ukrajna elleni orosz invázió, az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) egyik alkalmazottja kapcsolatot létesített a pappal. Utóbbi önként beleegyezett az együttműködésbe, mert 

− írta az SZBU, hozzátéve: a pap ukrán katonai létesítményekről és csapatok tartózkodási helyéről tájékoztatta az FSZB-t.

Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) befejezte a nyomozást, az ügyészség pedig beterjesztette a vádiratot a bíróság elé Pavlo metropolitával, a kijevi Pecserszka Lavra barlangkolostor vezetőjével szemben, akit egyebek mellett Ukrajna elleni felforgató tevékenységgel vádolnak – hozta nyilvánosságra hivatalos honlapján az SZBU és a Kijev megyei ügyészség pénteken.

Pavlo – polgári nevén Petro Lebigy – annak az ukrajnai ortodox egyháznak a metropolitája, amelyet Moszkva kánoniként ismer el.

A biztonsági szolgálat közlése szerint a metropolitát az ukrán büntetőtörvénykönyv két cikkelye alapján vádolták meg: állampolgárok vallási meggyőződésüktől függő egyenjogúságának megsértésével, továbbá azzal, hogy az Oroszországi Föderáció Ukrajna elleni fegyveres agresszióját jogszerűnek minősítette, azt igazolni próbálta, illetve tagadta annak megtörténtét.

Súlyosbító körülményként hozták fel, hogy az említett bűntetteket tisztségviselőként és ismételten, azaz több alkalommal követte el. A vádak alapján akár nyolc évig terjedő szabadságvesztést is kiszabhatnak rá vagyonelkobzással.

„A nyomozás során megállapítást nyert, hogy a metropolita többször is nyilvánosan tagadta a szuverén ukrán állam létezését, az Ukrajna elleni orosz fegyveres agressziót pedig polgári konfliktusnak nevezte” – írta az SZBU, hozzátéve, hogy az általuk kezdeményezett igazságügyi nyelvészi vizsgálat megerősítette a vallási vezető által elkövetett bűncselekmények tényállását.

Az ügyészség közölte, hogy a vádiratot elküldték az ügyben illetékes kijevi Pecserszk kerületi bíróságra.

Az orosz erők négy frontszakaszon 12 rohamot vertek vissza, amelyekben mintegy 850 ukrán katona esett el vagy sebesült meg a Moszkvában kiadott csütörtöki hadijelentés szerint.

A legnagyobb emberveszteséget, mintegy 295 főt az ukrán fél a Donyeck környékén vívott harcokban szenvedte el, a legtöbb támadással, hattal Kupjanszk környékén próbálkozott.

Az orosz összesítésben a megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között említett meg egyebek mellett három vezetésipontot, egy lőszerraktárt, öt harckocsit – ezek közül két német Lepoard a zaporizzsjai frontszakaszon vált üzemképtelenné -, 13 páncélozott harcjárművet, két gyalogsági harcjárművet, egy cseh Dana önjáró, valamint három amerikai gyártmányú M777-es és egy M119-es vontatott tarackot, hat HIMARS- ás GLSDB-rakétát, továbbá 27 drónt.

Az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek, és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek csütörtökön a helyi hatóságok ukrán tüzérségi és dróntámadást.

Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) közölte, hogy semlegesített egy orosz állampolgárságú ukrán ügynököt, aki a hadkiegészítő parancsnokság tveri toborzóirodáját készült felrobbantani. A férfi a tájékoztatás szerint egy meg nem nevezett, Oroszországban betiltott ukrán nacionalista csoport tagja.

Az orosz Nyomozó Bizottság közölte, hogy a Zaporizzsja megyei Melitopolban házilag előállított robbanószerkezetet találtak a helyi katonai-polgári közigazgatás munkatársának gépkocsija alatt.

A bizottság krasznodari területi parancsnoksága terrortámadás címen eljárást indított egy 33 éves melitopoli születésű férfi ellen, akit azzal gyanúsítanak, hogy októberben mérgezett alkoholos italokkal és édeségekkel kísérelt meg merényletet elkövetni az armaviri katonai pilótaiskola végzősei ellen. A vizsgálat egyik célja a gyilkossági kísérlet indokainak kiderítése. A gyanúsított 2015 óta él Oroszországban.

Új légvédelmi rakétarendszerek jelentek meg az orosz fegyveres erőknél, amelyek az ukrán légierő 24 repülőgépét lőtték le az elmúlt öt nap alatt – közölte Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter, aki szerdán felkereste a különleges hadműveletben részt vevő Kelet csoport vezetési pontját a donyecki régió déli részén.

„Olyan komplex rendszereket kaptunk, amelyek öt nap alatt 24 repülőgépet lőttek le” – mondta Sojgu.

A tárcavezető szerint az orosz hadsereg tevékenysége nyomán kialakult helyzet azt mutatja, hogy az ukrán fegyveres erők egyre kevesebb képességgel rendelkeznek. Beszámolója szerint kedden elfogtak négy kényszermozgósított lembergi (Lviv) katonát, akiket az ukránok azonnal a frontra vezényeltek. Szavai szerint az elmúlt három-négy hétben „sok” ukrán esett fogságba vagy adta meg magát önként. Úgy vélekedett, hogy ez az ukrán hadseregben megmutatkozó rossz pszichológiai állapotról árulkodik.

Sojgu azt állította, hogy az ellenség pánikban van, az orosz hadsereg pedig minden megközelítést, be- és kijáratot ismer.

Alekszandr Bogomaz, az oroszországi Brjanszk megye kormányzója bejelentette, hogy a légvédelem négy repülőgép típusú ukrán drónt lőtt le szerdán a régió légterében.

Az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) közölte, hogy a Zaporizzsja megyei Berdjanszkban egy katona életét vesztette, annak következtében, hogy hétfőn egy pokolgép robbant fel a gépkocsija alatt. Az ügyben terrorizmus címén büntetőeljárás indult.

Első alkalommal számolt be amerikai ATACMS operatív-taktikai rakéták lelövéséről szerdán az orosz védelmi minisztérium. Az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek, és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek szerdán a helyi hatóságok ukrán tüzérségi és dróntámadást.

Az orosz hadijelentés szerint az elmúlt 24 órában két amerikai gyártmányú ATACMS rakétát, egy földi célpontok elleni csapásmérésre átalakított Sz-200-as légvédelmi rakétát, két HARM radarelhárító rakétát és két HIMARS-rakétát lőtt le az orosz légvédelem, továbbá két MiG-29-es, egy Szu-25-ös és egy L-39-es harci gépet, valamint 51 ukrán drónt.

A Moszkvában kiadott tájékoztatás szerint az orosz erők 28 rohamot vertek vissza, amelyekben mintegy 1030 ukrán katona esett el vagy sebesült meg. A legnagyobb emberveszteséget, több mint félezer főt az ukrán fél a Donyeck környékén vívott harcokban szenvedte el, a legtöbb támadással, 15-tel Kupjanszk környékén próbálkozott.

Az orosz összesítésben a megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között említett meg egyebek mellett egy vezetési- és megfigyelőpontot, két lőszerraktárt, hat harckocsit – ezek közül négy a zaporizzsjai frontszakaszon vált üzemképtelenné -, tíz páncélozott harcjárművet, két gyalogsági harcjárművet, valamint három amerikai gyártmányú M777-es és két M119-es vontatott tarackot.

Az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek, és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek  a helyi hatóságok ukrán tüzérségi és dróntámadást.