Izrael növeli a Gázába küldött segélyeket

Izrael az Egyesült Államok kérésére jelentősen növeli a Gázai övezetbe juttatandó segély mennyiségét – jelentette be vasárnap az izraeli hadseregnek a palesztin megszállt területeken a civil közigazgatást szolgáló egysége, a COGAT egyik vezetője.

Elad Goren elmondta, közös izraeli-amerikai-egyiptomi csoport dolgozik majd a segélyek bejutásán az Egyiptom és Izrael közötti, Gázai övezettől 40 kilométerre délre lévő Nicana átkelőnél.

A segélyeket szállító teherautókat át fogják vizsgálni a határnál, a szállítmányok az ENSZ Gáza déli részén működő lévő szervezeteihez kerülnek – közölte.

A vízellátásra kitérve Goren elismerte, az egyelőre „a szükséges mérték alatt van”, ám kiemelte: így is elegendő víz áll az emberek rendelkezésére. Aláhúzta, hogy az övezet vízszükségletének 90 százaléka palesztin területekről érkezik, csak 10 százalék Izraelből.

Az izraeli hatóságok egyúttal kiemelték, hogy a térségben nincs hiány élelmiszerből.

Mindeközben az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) azt közölte, aggodalomra ad okot, hogy az izraeli hatóságok a Gázában található al-Kudsz kórház evakuálására szólították fel a Palesztin Vörös Félholdat.

„Lehetetlen evakuálni egy betegekkel tele kórházat anélkül, hogy ne sodornánk veszélybe a pácienseket” – szögezte le az X közösségi oldalon Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, a WHO főigazgatója.

Izrael felelősséggel tartozik a gázai övezeti civilek életének védelméért – jelentette ki Jake Sullivan, az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója vasárnap adott televíziós interjúkban.

Sullivan hangsúlyozta, hogy Washington kemény kérdéseket tesz fel Izraelnek, ideértve a humanitárius segélyezést, a terroristák és vétlen civilek közti különbségtételt, valamint katonai műveletének tervezését illetően.

„Úgy gondoljuk, hogy az izraeli védelmi erőknek és az izraeli kormánynak ennek a katonai műveletnek minden órájában és minden napján minden rendelkezésre álló eszközzel azon kell lennie, hogy különbséget tegyen a legitim katonai célpontnak számító Hamász-terroristák és a civilek között, akik nem számítani ilyennek” – mondta a fehér házi tisztségviselő a CNN amerikai hírtelevíziónak.

Hozzátette, hogy

az Egyesült Államok világosan kifejezte álláspontját az ügyben és Joe Biden amerikai elnök a nap folyamán Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel folytatott telefonbeszélgetésében ismét szóvá fogja tenni ezt.

Sullivan beszélt arról is, hogy az izraeli kormányfő felelősséggel tartozik azért, hogy befolyást gyakoroljon szélsőséges izraeli telepesekre Ciszjordániában. „Teljességgel elfogadhatatlanok a szélsőséges telepesek erőszakcselekményei ártatlan civilek ellen Ciszjordániában” – tette hozzá.

Az amerikai tisztségviselő felhívta a figyelmet arra is, hogy a radikális iszlamista Hamász harcosai „beágyazták magukat” a polgári lakosság és infrastruktúra közé rendkívül bonyolulttá téve mindenféle katonai műveletet ellenük.

„Ez további terhet jelent Izraelnek, ugyanakkor nem mérsékli a nemzetközi humanitárius jog szerinti felelősségét, hogy különbséget tegyen terroristák és civilek között és óvja az ártatlanok életét, akik a gázai lakosság túlnyomó többségét teszik ki” – fűzte hozzá Sullivan.

A Hamász kész elengedni az összes túszt, amennyiben Izrael elengedi az összes általa bebörtönzött palesztin rabot – jelentette be szombat este Jahja Szinvár, a Gázai övezetet irányító Hamász iszlamista terrorcsoport vezetője.

A Hamász fegyveresei október 7-én indítottak meglepetésszerű támadást Izrael ellen, betörtek az ország déli részébe, több mint 1400 embert meggyilkoltak, további mintegy háromezret megsebesítettek, valamint mintegy 230 embert elraboltak és túszként tartanak fogva.

Az iszlamisták mostanáig négy túszt engedtek szabadon, két amerikai állampolgárt, valamint két idős, izraeli nőt.

Szinvár egyúttal felszólította az ügyben érintett civilszervezeteket és intézményeket, igyekezzenek összeállítani egy listát az izraeli börtönökben lévő palesztin nőkről és férfiakról.

A palesztin foglyok elengedését szombaton a Hamász fegyveres szárnya, az Izzedín el-Kasszám Brigádok vezetője, Abu Obejda is követelte, cserébe a túszok szabadon bocsátásáért. Elmondta,

az ügyben már történt kapcsolatfelvételt az izraeli hatóságokkal, hozzátéve: „lehetőség nyílt az egyezségre, de az ellenség megakadályozta”.

Szombaton több százan, az elhurcoltak rokonai tüntettek több izraeli városban, köztük Tel-Avivban, szeretteik azonnali kiszabadítását követelve.

Izrael hosszú és nehéz háborúra számít. Erről az izraeli miniszterelnök beszélt. Benjamin Netanjahu szerint a Hamász elleni háború a második szakaszába lépett. Az izraeli hadsereg szombatról vasárnapra virradóra több száz célpontot támadott a Gázai övezetben. Az egyik humanitárius segélypontot fosztogatók támadták meg. A nemzetközi civil szervezetek szerint ez annak a jele, hogy a palesztin területen kezd megbomlani a közrend, miután nem jut elég segélyszállítmány az ostrom alatt álló térségbe.

Légvédelmi szirénáktól volt hangos Tel-Aviv városa szombat este. Az emberek futva kerestek menedéket a Gázából érkező légitámadás elől. A vészjelzés miatt fedezékbe kellett húzódnia azoknak a tüntetőknek. akik a Hamász által elrabolt túszok mielőbbi szabadon bocsátásáért vonultak utcára.

„Nagyon aggódunk a szeretteinkért, akik odaát vannak, és nem tudjuk, hogy a mostani katonai művelet milyen hatással van rájuk és egyikük sem sérül-e meg” – mondta az egyik férfi, akinek a fiát rabolták el a terroristák.

Az izraeli hadsereg légicsapást mér a Gázai övezetre Dél-Izraelbõl nézve 2023. október 29-én (Fotó: MTI/AP/Maya Alleruzzo)

A hozzátartozókkal személyesen találkozott Benjamin Netanjahu is. Az izraeli kormányfő hangsúlyozta, hogy

a túszok kiszabadítása kiemelt feladat, amiért mindent meg fognak tenni.

„Péntek este újabb szárazföldi egységek vonultak be a Gázai övezetbe, a gonosz kiépített erődítményébe. Ez a háború második szakasza, amelynek céljai egyértelműek: a Hamász katonai és kormányzati erőforrásainak megsemmisítése és a túszok hazatérése” – fogalmazott Benjamin Netanjahu.

A kormányfő hangsúlyozta, hogy felkészültek egy hosszú és nehéz háborúra. A védelmi miniszter pedig arról beszélt, hogy a légierő csak kis részét vetik be Gázában, így be tudják vetni a repülőket, ha a harcok más területekre is átterjednek, bár a konfliktus kiszélesedését az izraeli vezetés szeretné elkerülni.

A Gázai övezet északi része napok óta folyamatos tűz alatt áll, az izraeli hadsereg pedig csaknem 24 órára az internet és telefonszolgáltatást is lekapcsolta katonái védelmében.

„Nincs távközlés, miközben több helyen is lövedékek csapódnak be. Mi az állomáshelyünkről látjuk a füstöt a távolban, ez segít meghatározni, hogy milyen irányban történt a robbanás és arra indítjuk el a mentőautókat. A kiküldött kocsikkal sincs kapcsolatunk, mert a rádiók sem működnek” – magyarázta egy gázai mentős.

Közben a Hamász szóvivője a palesztinok győzelmének nevezte, hogy az ENSZ Közgyűlése pénteken elsöprő többséggel azonnali humanitárius tűzszünetre szólított fel Izrael és a terrorszervezet között, hogy a segélyszállítmányok bejuthassanak Gázába.

Izrael, 2023. október 29.
Az izraeli hadsereg légicsapást mér a Gázai övezet északi részére 2023. október 29-én.
MTI/EPA/Hannibal Hanschke

„Felszólítjuk a nemzetközi közösséget, különösen az arab és iszlám országokat, hogy sürgősen hajtsák végre az ENSZ Közgyűlésének határozatát! Küldjenek üzemanyagot, humanitárius segélyt és orvosi felszerelést a civileknek. Ezt a döntést pedig palesztin népünk győzelmének tekintjük” – nyilatkozta a Hamász szóvivője.

A Gázai övezetbe ugyanis jelenleg a lakosság ellátásához szükséges segélyek alig töredéke jut be. Vasárnap több ezren törtek be az ENSZ egyik raktárába, a fosztogatás során főként lisztet és tisztálkodási szereket vittek el.