Hogyan lehetne megfékezni a lassan újra elszabaduló terrorizmust?

A politikának kellene lépnie az Európa-szerte zajló terrortámadások megakadályozása érdekében - mondta Földi László titkosszolgálati szakértő a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában.

Mindenekelőtt egy döbbenetes összefoglaló arról, hogy mi történt  röviddel ezelőtt illetve a közelmúltban.

Brüsszelben hajtott végre sokkoló terrortámadást hétfő este a 45 éves tunéziai illegális bevándorló, Abdesalem Lassoued. A merénylő hétfőn este két svéd futballszurkolóval végzett a belga főváros központjában. Sajtóinformációk szerint 2019 novemberében nyújtott be menedékkérelmet, amelyet 2020 októberében elutasítottak, így illegálisan tartózkodott Belgiumban. 

Múlt héten az észak-franciaországi Arrasban egy muszlim terrorista egy tanárt késelt meg. Egész Európát sokkolták azok a felvételek, amikor az Izrael elleni, ezernyi emberéletet követelő Hamász-terrortámadás után Európa nagyvárosait elönzönlötték a terrort ünneplő, Hamász-párti muszlim tüntetők. A rendőrségnek több helyen is fel kellett lépnie az erőszakos tüntetők ellen.

Brüsszel meghívólevelet küld a terroristáknak

Több száz ártatlan ember vesztette életét iszlamista terrortámadás következtében az Európai Unió területén 2014, vagyis a nagy migrációs válság kezdete óta. Ez azonban még mindig nem volt elég ahhoz, hogy a brüsszeli döntéshozók belássák: a migrációt nem szervezni, hanem megállítani kell. 

Brüsszel ugyanis a kötelező migránskvótával vagy a migránsok kötelező szétosztásával azt jelzi a közel-keleti, afrikai muszlimoknak, hogy "gyertek nyugodtan, és ha már itt vagytok, nem küldünk vissza, inkább majd szétosztunk titeket egymás közt!" Ezt úgy hívják magyarul: MEGHÍVÓLEVÉL!

A legsúlyosabb iszlamista terrortámadások

A migrációs és a terrorizmus közötti egyértelmű bizonyítékot az mutatja a legjobban, hogy az unión belüli iszlamista merényleteket kivétel nélkül ott hajtották végre dzsihadisták, ahova beengedték őket, vagyis Nyugat-Európában.

• 2014. május 24, Brüsszel: egy fegyveres tüzet nyitott a belga zsidó múzeumnál, meggyilkolva három embert, illetve súlyosan megsebesített egy negyediket, majd elmenekült a helyszínről. A támadást a belga hatóságok terrorista cselekményként vizsgálták. Május 30-án a gyilkossággal összefüggésben letartóztattak Marseille-ben egy 29 éves francia gyanúsítottat, Mehdi Nemmouche-t, akiről azt feltételezték, egy évet töltött Szíriában a lázadó harcosok mellett.
• 2015. január 7, Párizs: A terrortámadás során két dzsihádista fegyveres, Saïd és Chérif Kouachi megtámadta a Charlie Hebdo című francia szatirikus hetilap párizsi szerkesztőségét. A támadásban 12 személy halt meg és további 11-en megsebesültek. A támadók két nap rendőrségi hajsza után Dammartin-en-Goële iparterületén egy nyomda épületébe vették be magukat. A Kouachi fivérekkel kapcsolatban álló Amedy Coulibaly másnap reggel Montrouge-ban lelőtt egy rendőrt és megsebesített egy embert, majd egy nappal később négy embert megölt és tizenötöt túszul ejtett egy kóser szupermarketben. Január 9-én, pénteken délután a rendőrség a két helyszínen közel egyidejűleg indított akciókban végzett a támadókkal, és kiszabadította a túszokat.
• 2015. november 13, Párizs: aznap este terrortámadás-sorozatot követtek el előre megtervezett akció keretében Párizs különböző pontjain géppisztollyal felfegyverkezett terroristák, akik ártatlanokra lövöldöztek, és több robbantást hajtottak végre forgalmas helyeken. 21:16-kor három különálló robbantás és hat lövöldözés történt, közte Párizs északi városrészében, a Stade de France stadionnál elkövetett bombamerénylet. A legtöbb halálos áldozatot a Bataclan színház elleni támadás követelte, ahol a terroristák túszokat ejtettek, majd a kivonuló rendőrséggel tűzharcba keveredtek. Nyolc támadót megöltek, a többi bűntársukat a hatóságok még hosszú hetekig keresték. Összesen 137-en vesztették életüket a merényletben és több mint 400 megsérültek. 
• 2016. március 22, Brüsszel: három robbantásos merénylet történt Brüsszelben: kettő a repülőtéren, egy a Maelbeek metróállomáson. A támadásnak 32 fő civil áldozata volt, a három elkövető is meghalt. A sebesültek száma kétszáz fölött volt. Két magyar állampolgár – egy kormányalkalmazott és egy helyi cég dolgozója – sebesült meg a merénylet során, egyiküket belső vérzés, másikukat csonttörés miatt kellett megműteni. A történteket az Iszlám Állam nevű terrorszervezet vállalta magára.
• 2016. július 14, Nizza: késő este Nizzában, a híres tengerparti Angol sétányon a Franciaország nemzeti ünnepét ünneplő tömegbe hajtott nagy sebességgel egy bérelt teherautóval a 31 éves tunéziai származású Mohamed Lahouaiej Bouhlel, aki közben fegyverével a rendőrökre is lőtt. A teherautót végül a rendőrök megállították, a sofőrt pedig agyonlőtték. A támadást mintegy másfél nappal később az Iszlám Állam vállalta magára. A merényletben 87-en vesztették életüket és több mint 300-an sérültek meg. 
• 2016. december 19, Berlin: Az elkövető egy elrabolt kamionnal nagy sebességgel behajtott a német főváros egyik karácsonyi vásárának helyszínére, az árusok és a vásárlók közé, 12 fő halálát és több tucatnyi ember sérülését okozva. Az elkövetőt alig 24 órával a támadást követően azonosították a hatóságok, de az illetőnek sikerült megszöknie Németországból. A támadás feltételezett végrehajtóját a terrorakciót követő ötödik nap hajnalán olasz rendőrök lőtték le Milánó egyik elővárosában , miután az egy rutin jellegű igazoltatás során tüzet nyitott rájuk.

És ezek még csak a legnagyobb áldozattal járó terrortámadások voltak, ezen kívül még legalább tíz iszlamista indíttatású merényletet fel lehetne sorolni. 

A műsorban elhangzott: a közelmúltban újra megszaporodtak a terrorista cselekmények Európa-szerte: Franciaországban egy tanár, Brüsszelben két svéd futballszurkoló vált az iszlám terror áldozatává, míg az Egyesült Királyságban 320 antiszemita támadás történt azóta, hogy a palesztin Hamász terrorszervezet támadást intézett Izrael ellen.

Igazságügyi szakértők a lövöldözés helyszínén, Brüsszelben 2023. október 16-án. Brüsszelben a legmagasabb - négyes szintre - emelték a terrorkészültséget azt követően, hogy a város központjában két embert agyonlőttek

FORRÁS: MTI/EPA/OLIVIER HOSLET

Földi László kifejtette: a terror lényege a félelemkeltés, a félelem fenntartása, Nyugat-Európában pedig a tömeges migráció megindulása óta ez játszódik le.

Úgy vélekedett: az elmúlt hét-nyolc évben a migránsok beengedésével tönkretették az emberek életének nyugalmát, és ma már ott tartanak - például német falvakban - hogy a gyerekeket nem merik kiengedni az utcára esténként.
Közölte: sajnálatosak a terrorizmusból eredő gyilkosságok, a robbantások, de az az igazi bűncselekmény az egész kontinenssel szemben, hogyaz embereknek örökös félelemben kell élniük a betelepült migránsok miatt.Földi László szerint az európai döntéshozó elit is bűnrészes, hiszen a migráció támogatásával vagy egyes bűncselekmények elhallgatásával elősegíti a terrorcselekményeket, amelyek száma vélekedése szerint meredeken emelkedni fog a jövőben.
A Nyugat-Európában működő hatóságok, titkosszolgálatok tevékenységéről szólva azt mondta:a titkosszolgálatok bizonyos mennyiség felett nem képesek kontrollálni az eseményeket, tehetetlenné válnak. Megjegyezte:

EURÓPÁBAN MINTEGY 40 MILLIÓ OLYAN EMBER ÉLHET, AKI NEM FOGADJA EL AZ EURÓPAI JOGRENDET, KULTÚRÁT,közülük pedig több millió potenciálisan veszélyes, akár terrorcselekmények elkövetésére is képes lehet.
Földi László szerint a politikának kellene lépnie mielőbb annak érdekében, hogy Európa ne veszítse el a több évszázados, hagyományos keresztény identitását a migrációból eredő problémák eszkalálódása miatt.

Úgy vélte: szigorúan kell fellépni a potenciálisan veszélyes emberekkel szemben, például a gyanús személyeket a családjukkal együtt kell kitelepíteni a kontinensről.
Az új, a migránsok kötelező szétosztásával is együtt járó migrációs paktum kapcsán azt mondta: nem kell tudomásul venni a brüsszeli utasításokat, és sok ország nem is fog belemenni a tervezet elfogadásába, ugyanis ez a döntés is tovább segítené a terrorizmust.