"Brüsszelben áll a bál"

„Brüsszelben áll a bál” – Orbán Viktor videóüzenetet töltött fel a közösségi oldalára a csúcstalálkozó előtt, Spanyolországból.

A miniszterelnök úgy fogalmazott: a bürokraták hibát hibára halmoznak, és ezt ma már aligha lehet a szőnyeg alá söpörni.

Hozzátette: megbukott a tagállamokon három hónapja áterőltetett brüsszeli csodafegyver, a migrációs paktum. A kormányfő kiemelte: a helyzet egyre súlyosabb és drámaibb, Magyarország határánál már lőnek is a határőrökre.

Orbán Viktor az EU-s költségvetésről azt mondta: még csak három év telt el a hétéves költségvetési ciklusból, de Brüsszel már újabb pénzek befizetésére akarja kötelezni a tagállamokat. Több pénzt akarnak adni az ukránoknak a háborúra, és több pénzt akarnak adni a migránsoknak. Mint fogalmazott: „a szomszédunkban háború dúl, és most Brüsszel azzal rukkolt elő, hogy adjunk még négy évre feltétel nélkül háborús pénzt Ukrajnának. Tűzszünet helyett fegyverszállításokat akarnak, béke helyett pedig elhúzódó öldöklést támogatna ez a pénz. Magyarország nem szállít fegyvereket, tűzszünetet és békét akarunk. A helyzet világos, Brüsszel kezéből kicsúszott a gyeplő. Néhány hónap múlva választások lesznek Európában, és a bürokraták a munkájuk helyett arra figyelnek, hogy mi lesz velük, mi lesz az ő állásukkal és karrierjükkel. A saját pecsenyéjüket sütögetik”. Leszögezte: Magyarország egy hevenyészett, átgondolatlan költségvetés-módosítást nem támogat. Mint fogalmazott: „rá kell vennünk a brüsszeli bürokratákat, térjenek vissza az asztalaikhoz, és komolyan végezzék el a munkájukat.”

Nincs esély, hogy a tagországok vezetői között ma megállapodás szülessen a migrációról – ezt már újságírói kérdésre jelentette ki Orbán Viktor a csúcstalálkozóra érkezve.

„Ez politikailag lehetetlen, mert korábban arról állapodtunk meg, hogy egyhangúan döntünk a migráció szabályozásáról. De ezt megváltoztatták, és a csomagot Magyarországot és Lengyelországot megkerülve, jogilag megerőszakolva, mégis áterőltették. Ez után nincs esély sem kompromisszumra, sem megállapodásra, és nemcsak most, hanem évekre előre” – szögezte le a kormányfő. Orbán Viktor Ukrajna EU-s csatlakozásáról azt mondta: még túlságosan sok a kérdés, először a stratégiai alapvetéseket kell tisztázni.

„Komolyan kell erről tárgyalnunk, mert még soha nem vetődött fel egy hadban álló ország felvétele. Meg kell értenünk, miért jó az EU-nak, ha felveszi Ukrajnát, és annak mik a következményei. Ukrajna belépése új kérdéseket vet fel a biztonság mellett például a kohéziós politika és a mezőgazdaság területén is” – mondta Orbán Viktor.

Az energetikát érintő témákról a miniszterelnök azt mondta: a déli energiafolyosó számunkra kulcsfontosságú, aminek a biztonságát garantálni kell. Azerbajdzsánnak pedig kulcsszerepe van Magyarország energiaellátásában.

„Az uniós csúcson nyilatkozó politikusok mind azt mondták, hogy bővíteni kell az Európai Uniót. Ezenkívül az ukránok támogatása is terítéken volt, éppúgy mint a migráció, melyről Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök is beszélt. Ő többek között azt emlegette, hogy 2018-ban már volt egy megállapodás, amely szerint a tagállamok egyöntetű beleegyezése nélkül nem lehet az illegális migránsokat szétosztani. A lengyel kormányfő kijelentette, hogy ők továbbra is ehhez tartják magukat.

Mateusz Morawiecki egyetértett Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel, aki azt mondta, hogy Magyarországot és Lengyelországot jogilag megerőszakolták”

– jelentette Granadából Joó Csaba, a közmédia tudósítója, aki megjegyezte: ez a mondat „nagyot ment” a granadai sajtóközpontban, nagyon sok újságíró idézte.

A közmédia tudósítója arról is beszámolt, hogy Charles Michel, az Európai Tanács elnöke miután megérkezett, röviden úgy fogalmazott, hogy az újabb bővítésre az EU-nak is fel kell készülnie.

„Josep Borrell, az unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője azt mondta, hogy egy céldátumot mindenképpen ki kell jelölni, hogy a tagjelölt országok tudják, mihez is viszonyítsák magukat. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke felhívta a figyelmet, hogy migrációs ügyben miniszteriális szinten már megtörtént a megállapodás” – folytatta a tudósító, aki még hozzátette, Roberta Metzola, az Európai Parlament elnöke a bővítéssel kapcsolatban megjegyezte: most 27 tagállam van, azonban 35-re szeretnék kibővíteni az Európai Uniót. Ez reformokat igényel. Magyarra lefordítva ez azt jelenti, hogy a többségi elvet szeretnék nagyon sok olyan témában bevezetni, amelyekben most egyöntetű döntés kell.

Joó Csaba tudósítása végén egy friss információval is szolgált:

„néhány perccel ezelőtt egy brüsszeli diplomata azt mondta, Lengyelország és Magyarország arra készül, hogy blokkolja az uniós csúcs zárónyilatkozatát, mégpedig a migrációs rész miatt”.

Nincs esély arra, hogy az európai uniós tagországok vezetői között megállapodás szülessen a migrációról – ezt mondta Orbán Viktor Granadában, az uniós csúcsra érkezve. A miniszterelnök hangsúlyozta: korábban arról állapodtak meg, hogy egyhangúan döntenek a migráció szabályozásáról, a paktumot mégis Magyarországot és Lengyelországot megkerülve erőltették át. Egy brüsszeli diplomata azt mondta, Lengyelország és Magyarország arra készül, hogy a migrációs rész miatt blokkolja az uniós csúcs zárónyilatkozatát.

Kora reggel érkezett Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, az EU-tagországok állam- és kormányfőinek spanyolországi találkozójára.

Nem sokkal később Charles Michel is megérkezett. Az Európai Tanács elnöke csak intett a körülötte lévőknek.

Ahogy arra számítani lehetett, sok vita várható a csúcstalálkozón. Ugyanis komoly törésvonalak húzódnak a tagállamok között egyebek mellett a migrációs paktum, az EU-s költségvetés és az ukrajnai háború kérdésében.

Lengyelország határozottan elutasítja a menekültek elosztását az uniós tagállamok között a Brüsszelből és Berlinből érkező „diktátum” alapján – jelentette ki Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök az Európai Unió állam- és kormányfőinek informális tanácskozásán Granadában pénteken.

A kormányfő szerint a tervezet kidolgozása során az unió „összejátszott” Donald Tusk volt lengyel miniszterelnökkel, az Európai Tanács korábbi elnökével.

„Brüsszel Tusk pártjának támogatásával megkezdte a megvalósítani ezt a tervet, vagyis befogadni az illegális bevándorlókat, illetve azoknak az országokra, amelyek nem akarnak illegális bevándorlókat befogadni, drákói intézkedéseket vetnek ki”

– fogalmazott Morawiecki.

Mint mondta, több uniós miniszterelnökkel egyeztetett, akik egyetértenek a paktumról alkotott lengyel állásponttal, de „félnek ettől a diktátumtól”. „Mi bizonyítottuk, hogy nem félünk” – jegyezte meg.

A miniszterelnök a vétó indokaként elsősorban a biztonsággal kapcsolatos aggályokat emelte ki Franciaországot, Hollandiát említve példaként, ahol „világossá vált, hogy az illegális bevándorlók az okai a biztonság hiányának az utcákon”, Svédországban pedig a hadsereget kellett bevetni az erőszakkal szemben.

„Békét, biztonságot és kiszámíthatóságot akarunk” – hangsúlyozta Morawiecki hozzátéve, hogy megvédik a lengyelek biztonsághoz való jogát.