Az várhat ránk, mint a lengyelekre?

Bár tavaly sikerült kivédeni a magyarországi külföldi beavatkozást, a lengyel történések arra utalnak, hogy mi vár a következő választásokon a nemzeti önrendelkezéshez ragaszkodó magyarokra.

Soros-féle médiavásárlás és NGO-finanszírozás, az uniós pénzek megvonása és politikusi nyomásgyakorlások, az Action for Democracy beavatkozása – mindezek együtt segítették a lengyel balliberális oldalt a vasárnapi választások előtt. Magyar szemmel nézve, a 2022-es magyarországi választásokhoz képest is komoly külföldi erők mozdultak meg a lengyelországi kormányváltás érdekében. 

A Magyar Nemzet cikksorozatban mutatja be a lengyel választásokat meghatározó külföldi befolyásolást, mert ez komoly tanulságokkal szolgál a magyar nemzeti önrendelkezés szempontjából is.

Soros György bevásárolta magát

A Soros-hálózat médiaépítkezése már évek óta zajlik térségünk legnagyobb államában. A lengyel médiaviszonyok kapcsán fontos tudni, hogy a Reuters Intézet idei médiapiaci jelentése alapján a legnagyobb elérésű tévécsatorna eddig is amerikai, a legnagyobb elérésű rádió pedig német kézben volt. A „biztonság kedvéért” azért egy Soros Györgyhöz köthető alap 2019-ben megszerezte a második legnagyobb lengyel rádióhálózat egy jelentős részét is.

Amikor 2016-ban az Agora − a Gazeta Wyborcza balliberális napilap kiadója − súlyos pénzügyi helyzetbe került, közbelépett a milliárdos által támogatott Media Development Investment Fund: csaknem 17 millió dollárért megvásárolta az Agora ötmillió részvényét. Ugyanez az alap támogatta meg Magyarországon a 444.hu-t, illetve a Magyar Narancs című lapot is. A Gazeta Wyborcza egyébként a Reuters Intézet szerint a tévéből, rádióból, print lapokból tájékozódóknak 12 százalékát éri el hetente, miközben az online lapokból informálódóknak szintén nagyjából az egynyolcada követi legalább heti rendszerességgel.

 Idén augusztusban aztán bejelentették, hogy az amerikai spekuláns által pénzelt alap többségi, 52 százalékos tulajdoni hányadra tett szert az egykor inkább jobboldali lapban.

Német beavatkozás

Érdemes megfigyelni, hogy a Soros-terjeszkedés, miszerint kereskedelmi rádiót, balliberális és jobbközép irányultságú médiumot egyaránt megszerzett a hálózat, az egyéb külföldi tulajdonú médiumokkal egyfajta munkamegosztást volt képes kialakítani. Ezek a médiumok többirányú, sokféle választót befolyásolni képes politikai hatást tudtak kifejteni, amely jól illeszkedett a lengyel ellenzék koncepciójához, amely többek között arról szólt, hogy három különböző listán induljanak. 

Szintén ideilleszthető a német tulajdonú média befolyásoló ereje. A Magyar Nemzet már 2020-ban bemutatta, hogy az akkori elnökválasztási kampányban hogyan állt a legfontosabb Lengyelországban működő német kiadó a liberális jelölt, Varsó főpolgármestere mellé.

A kampányát a konzervatív, családi értékekre építő jelenlegi lengyel elnök, Andrzej Duda kapcsán egy személyét támadó cikket jelentetett meg a Fakt, a piacvezető bulvárlapban. A lap tulajdonosa a Ringier Axel Springer Polska, a hazánkban is ismert svájci–német médiakonszern lengyel leányvállalata. A Fakt azzal vádolta meg a címlapján Dudát, hogy kegyelmet gyakorolt egy pedofil elítélt esetében. Holott a férfi már letöltötte börtönbüntetését, az elnök csak hatályon kívül helyezte a bíróság által elrendelt távolságtartási végzést, eleget téve az elkövető már felnőtt áldozata kérésének.

Szintén fontos tény, hogy nemcsak a legnagyobb televízió, a legnagyobb rádiók, a legnagyobb közéleti lapok, hanem a legnagyobb online hírportál, az onet.pl is külföldi, jelesül német kézben van. A tulajdonos ez esetben is a Ringier Axel Springer Polska. Az Onet egyébként különböző becslések szerint a lengyel internetes olvasók 39-42 százalékát éri el hetente.

A lengyel parlament egyébként még 2021-ben megszavazott egy törvényjavaslatot, amelynek értelmében korlátozták volna az unión kívüli vállalatok számára, hogy többségi tulajdont vásároljanak egy-egy lengyel médiumnál. A javaslat hatalmas tiltakozást váltott ki, leginkább Brüsszel és Washington részéről, éppen ezért Andrzej Duda elnök megvétózta azt. Ismert, hogy a magyar médiában is hasonló külföldi befolyás volt 2010 előtt, ez azonban az elmúlt években jócskán megváltozott. Orbán Viktor 2021 februárjában a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági évnyitó rendezvényén beszélt arról, hogy „2010-ben négy olyan szektort jelöltünk meg nemzetgazdasági stratégiai jelentőségűnek minősítve, ahol az volt a célunk, hogy a magyar tulajdoni arány mindenképpen haladja meg az ötven százalékot.” A kormányfő szerint a bankszektor, az energetika és a kiskereskedelem mellett 

A külföldi befolyásolás kérdése és lehetősége azonban ezzel együtt hazánkban sem lezáratlan. 

Ez utóbbi is együttműködik egy sor, részben Brüsszelből, részben Soros György által, részben a tengerentúlról finanszírozott vidéki balliberális helyi médiummal (nyugat.hu, debreciner.hu, kecsup.hu, szabadpecs.hu). Például a Kecsup nevű portál mögött álló Áramlat Alapítványnál baloldali pártpénzeken túl amerikai dollárok is megjelentek, hiszen már bejegyzésének évében részesült a Soros-hálózat adományaiból. Ezek mögött az országos és helyi irányba mutató pénzcsatornák mögött nem nehéz beazonosítani azt a szándékot, hogy felkészüljenek a közelgő önkormányzati választásokra.