Az utolsó pillanatban kerülték el, hogy megbénuljon az USA

A törvényhozás republikánus többségű alsóháza, a Képviselőház washingtoni idő szerint kora délután szavazta meg 335-91 arányban a kormányzati intézmények működéséhez és az alkalmazottak – közöttük a rendvédelmi dolgozók – fizetésének folyósításához szükséges átmeneti jogszabályt, ami 45 napra szól.

Az amerikai Kongresszus néhány órával a határidő lejárta előtt, szombaton késő este elfogadta az átmeneti költségvetést, amivel elkerülhetővé válik a kormányzati intézmények részleges leállása. A republikánusok egyik fő követelése szerint az Ukrajnának szánt további támogatás nem szerepel az átmeneti költségvetésben.

A törvényhozás republikánus többségű alsóháza, a Képviselőház washingtoni idő szerint kora délután szavazta meg 335-91 arányban a kormányzati intézmények működéséhez és az alkalmazottak – közöttük a rendvédelmi dolgozók – fizetésének folyósításához szükséges átmeneti jogszabályt, ami 45 napra szól.

Az alsóház után a Szenátus elé került a törvény, amely 88:9 arányban fogadta azt el.

Az átmeneti büdzsé azért vált szükségessé, mert a pénzügyi év szeptember 30-án lezárult, és a következő 12 hónapra egyelőre nincs végleges költségvetése az amerikai szövetségi kormánynak.

A költségvetést a republikánus képviselőházi tagok egy része elutasította, így a szükséges többség a demokraták jelentős részének átszavazásával jöhetett létre.

Az átmeneti büdzsében megjelenik a republikánusok egyik fő követelése, vagyis az Ukrajnának szánt további támogatás nem szerepel benne.

Arról külön törvényben szavaz a Képviselőház a közeljövőben. A költségvetésben ugyanakkor helyet kapott 16 milliárd dollár a szövetségi katasztrófa-kezelési alap feltöltésére, amit Joe Biden elnök kért.

Joe Biden az átmeneti költségvetés elfogadására közleményben reagált, ebben úgy fogalmazott, hogy „jó hír az amerikai emberek számára”. Az elnök ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok semmilyen körülmények között nem engedheti meg Ukrajna támogatásának megakadását.

A republikánus képviselőcsoport konzervatív szárnyának több tagja azért szavazott nemmel a jogszabályra, mert abból kimaradt a határőrizet megerősítésére szánt összeg, és nem szerepel benne az állami kiadások csökkentése sem. Azzal érveltek, hogy a 33 ezer milliárd fölé emelkedett államadósság takarékosságot indokolna a washingtoni kormány részéről.

Hakeem Jeffries, a képviselőházi demokraták vezetője a törvény elfogadását azzal kommentálta, hogy az amerikaiak jobbat érdemeltek volna.

Az utolsó pillanatban tartott szavazást közjáték késleltette, ugyanis Jamaal Bowman demokrata képviselő a képviselői irodaházban működésbe hozta a tűzriasztó rendszert, ami miatt ki kellett üríteni az épületet. Irodája később elismerte, hogy a politikus megnyomta a gombot, és elnézést kért a fennakadásért, azt állítva, hogy nem szándékosan történt. Az ügyben vizsgálat indult, Kevin McCarthy a Képviselőház elnöke a képviselő megbüntetését, és etikai vizsgálatot sürgetett.

Hét republikánus jelölt vett részt a 2024-es amerikai elnökválasztás második republikánus jelölti vitáján,  Kaliforniában. Donald Trump republikánus riválisai csaptak össze, amíg a volt amerikai elnök a Michigan állambeli Detroitban mondott beszédet a sztrájkoló autóipari munkásoknak. A vita résztvevői a távollevő Trumpot és a demokrata amerikai elnököt, Joe Bident ostorozták, emellett pedig a Kínával való konfliktusról, a bevándorlásról és gazdasági kérdésekről zajlott a vita.

Donald Trump volt amerikai elnök hónapok óta uralja az előválasztási versenyt, annak ellenére, hogy a politikus ellen négy büntetőjogi vádat emeltek az elmúlt időszakban. A szerdai vitán részt vevő republikánus vetélytársai ezúttal sem tudtak áttörést elérni.

Trump, aki a Reuters/Ipsos legfrissebb felmérése szerint 37 százalékponttal vezet, kihagyta a tegnapi vitát, akárcsak az elsőt, amelyet előző hónapban tartottak Wisconsinban.

Ron DeSantis floridai kormányzó első felszólalását arra használta fel, hogy felhívja a figyelmet arra, hogy Trump nem jelent meg a vitán, illetve elmondta, hogy a volt elnök jelentősen növelte az államadósságot elnöksége idején.

„Ma este ezen a színpadon kellene állnia” – fogalmazott DeSantis. Hozzátette: „Tartozik önöknek azzal, hogy megvédje kormányzását.”

DeSantis közvélemény-kutatási számai visszaestek, miután hónapokig kerülte a közvetlen konfrontációt Trumppal. Az utóbbi időben azonban egyre többet támadta a volt elnököt.

Chris Christie, New Jersey volt kormányzója gyakran kritizálja Trumpot, és ez ezúttal sem volt másképp. Elmondta, hogy Trump fél, majd „Donald Duck”-nak (Donald kacsának) gúnyolta őt, amiért kihagyta a vitát.

Mike Pence, aki egyébként 2017 és 2021 között Trump alelnöke volt, csak enyhe kritikát fogalmazott meg a volt republikánus elnökkel szemben. A politikus fogadkozott, hogy visszaadja a jogok egy jelentős részét a tagállamoknak.

Nikki Haley, volt ENSZ-nagykövet szerint Trump rosszul közelítette meg Kínát, amikor kizárólag a kereskedelmi kérdésekre összpontosított, nem pedig a szélesebb körű biztonsági garanciákra.

Joe Biden, a 2024-es novemberi választások várható demokrata jelöltje szintén gyakori céltáblája volt a republikánus jelölteknek. Az elnököt a gazdasági lépései és a Mexikóval közös déli határ kezelésének módja miatt bírálták.

A vitázó jelöltek nagy része az országos felmérésekben egy számjegyű eredményt tudhat magáénak, ennek ellenére az estét többségében egymás támadásával töltötték.

Vivek Ramaswamy vállalkozó – a politikában újoncnak számító jelölt – többször is magára vonta tapasztaltabb ellenfelei haragját, hasonlóan az augusztusi vitához.

Ramaswamy a TikTokon igyekszik megszólítani a fiatal választókat, amely biztonsági aggályokat vetett fel az amerikai tisztviselők körében. Nikki Haley bírálta az újonc politikust: „Minden alkalommal, amikor hallgatlak, egy kicsit butábbnak érzem magam” – fogalmazott.

A bevándorlásról is szó esett.

Valamennyi jelölt fogadkozott, hogy keményen fellép a bevándorlás ellen, és mindannyian a Biden-kormányt támadták, amiért nem sikerült megfékeznie a migránsválságot.

DeSantis azt ígérte, hogy bevetné az amerikai hadsereget a mexikói kartellek ellen, míg Ramaswamy azzal kampányolt, hogy megpróbálná visszavonni az állampolgárságát azoknak a gyerekeitől, akik illegálisan léptek be az Egyesült Államokba.

Tim Scott szenátor még akkor is a határvédelemre terelte a szót, amikor az amerikai autógyári munkások sztrájkjáról kérdezték. Bident bírálta, amiért a sztrájkolók közé állt.

„Biden helye nem a sztrájkolók sorában lenne” – mondta Scott. Folytatta:

„Az elnöknek azon kellene dolgoznia, hogy lezárja a déli határt, mert az nem biztonságos, hogy nyitva áll őrizetlenül.”

A jelöltek többsége támogatását fejezte ki az Ukrajnának nyújtott segélyek mellett, bár DeSantis azt mondta, nem adna biankó csekket a háborúban álló országnak.

Ramaswamy viszont megszakítaná a támogatást. Arra figyelmeztetett, hogy Ukrajna támogatása Oroszországot még inkább Kína felé tolja, ami újabb bírálatokat váltott ki vele szemben, miszerint békülne Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.

Donald Trump volt amerikai elnök előnye egyre nő: már 10 százalékponttal vezet Joe Biden előtt. Míg Trump egyre népszerűbb az amerikaiak körében, a jelenlegi elnök támogatottsága az Ukrajnának adott óriási összegű támogatások és az ország gazdasági helyzete miatt egyre csökken. Nem mellesleg egyre több amerikai kifogásolja Biden korát, aki kész újrázni az elnöki posztért – derül ki a Washinton Post és az ABC News közös felméréséből.

A Washington Post–ABC News közvélemény-kutatása szerint Biden egyre nehezebben nyeri el az amerikaiak támogatását, mivel egyre nagyobb az elégedetlenség a gazdaság és a bevándorlás kezelése miatt, egyre többen mondják, hogy az Egyesült Államok túl sokat tesz Ukrajna megsegítéséért az Oroszországgal vívott háborúban, és széles körben aggódnak a jelenleg regnáló elnök kora miatt is, aki második ciklusára pályázik.

Az életkor kérdése mindkét jelölt megítélését befolyásolja, bár inkább Biden esetében, aki 82 éves, míg Trump 78 éves lenne második ciklusának kezdetén. Összességében a felnőttek 74 százaléka szerint Biden túl idős lenne egy újabb ciklushoz, míg Trump esetében 50 százalék mondja ezt.

A felmérés szerint Biden 10 százalékponttal van lemaradva Donald Trump mögött a választási ciklus e korai szakaszában.

Biden általános támogatottsága 37 százalékon áll, ami alacsonyabb, mint februárban, amikor 42 százalék volt. Az amerikaiak 56 százaléka elégedetlen Biden kormányzati teljesítményével. És ez hasonló más felmérésekben is, mint például a Fox News, Quinnipiac, CNN vagy a The Wall Street Journal közölt.

A felmérésben azt is megkérdezték az emberektől, hogy visszatekintve elégedettek vagy sem, ahogyan Trump az elnöki feladatokat ellátta. Az eredmény: 48 százalék mondta, hogy elégedett, és 49 százalék, hogy elégedetlen. Ez a 48 százalék 10 százalékponttal jobb, mint amikor 2021 januárjában távozott hivatalából, és magasabb, mint amilyen az elnöksége szinte teljes időtartama alatt volt.

A gazdasági helyzettel sem elégedettek az amerikaiak

Biden az elmúlt heteket azzal töltötte, hogy gazdasági eredményeit népszerűsítse: többek között az alacsony munkanélküliséget, az infrastrukturális kiadásokat és azokat a befektetéseket említette, amelyek a klímaváltozás kezelésére irányulnak. Az inflációval kapcsolatos aggodalmak azonban továbbra is fennállnak. A Post–ABC felmérése szerint ugyanis

a Biden gazdaságpolitikáját támogatók száma 30 százalékra esett vissza, ami elnöksége legalacsonyabb értéke.

Tehát négy amerikaiból közel három elégedetlen a gazdasági helyzettel, és annak ellenére, hogy a munkanélküliségi ráta több mint egy éve 4 százalék alatt marad, 57 százalék negatívan értékeli azt. Még rosszabbul ítélik meg a benzin- vagy energiaárakat (87 százalék elégedetlen), amelyek az elmúlt hetekben ismét emelkedtek, valamint a megkérdezettek 91 százaléka úgy vélekedett, hogy az élelmiszerárak is túlságosan magasak az országban.

Továbbá négyből hárman negatívan ítélik meg az átlag amerikaiak jövedelmi helyzetét is. Arra a kérdésre, hogy anyagilag jobb helyzetben vannak-e most, mint Biden hivatalba lépésekor,  44 százalék azt válaszolta, hogy az anyagi helyzetük nem lett jobb, míg 15 százalék szerint jobb lett, 39 százalék szerint pedig ugyanolyan anyagi helyzetben vannak, mint Biden hivatalba lépésekor.