A hit és az ész egyensúlyát és harmóniáját kell visszaállítani

A hit és az ész harmóniájának helyreállítását nevezte a 21. században az oktatás és az egyházak legfontosabb közös feladatának az Országgyűlés elnöke csütörtökön a Károli Gáspár Református Egyetem alapításának 30. évfordulója alkalmából rendezett konferencián, a Parlament felsőházi termében.

Kövér László: A hit és az ész harmóniájának helyreállítása a legfontosabb feladat

Fotó: Facebook/Kövér László

Kövér László kijelentette: meggyőződése, hogy a hit és az ész harmóniájának helyreállítása nélkül a nyugati világban esélytelen megoldani a nemzetek ajtaján „egyre hangosabban dörömbölő” politikai, gazdasági, társadalmi, kulturális vagy akár környezetvédelmi gondokat.

Balog Zoltán református püspök, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke a Károli Gáspár Egyetem feladataként jelölte meg, hogy „megkínálja” hallgatóit és oktatóit a „Krisztusban fogant élet” megismerésével.

Ez az élet benne van és benne lehet mindenben, a keresztény tudományok magasabb rendű hivatása pedig éppen az, hogy minden tudományban keresse és felmutassa ezt az életet, a természet szépségében és a természettudományokban ugyanúgy, mint a szellemtudományokban – tette hozzá Balog Zoltán.

Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek köszöntőjében „mindannyiunk közös ügyének” nevezte a világi tudományok hívő oktatását és kutatását, hozzátéve, ez a feladat rendkívüli kihívás elé állítja az egyetemek egész közösségét.

Az Országgyűlés elnöke korábban a Kárpát-medencei és országos református tanévnyitón és a Pápai Református Gimnázium új internátusának átadásán is mondott beszédet.

Több mint ezer esztendeje van keresztény oktatás Magyarországon, és csaknem ötszáz éve tart a református oktatás Pápán is - mondta Kövér László, majd kiemelte: ha egy emberöltőt harminc évvel számolunk, akkor a Kárpát-medencében a legősibb, 996-ban alapított pannonhalmi iskolától számítva napjainkig harmincnégy magyar nemzedéket, Pápán pedig 1531 óta tizenhat nemzedéket indított útjára az életbe a keresztény magyar iskola.

Istenhit, hazaszeretet és tudományszolgálat – ez a három alázatos erény az, amely több mint ezer esztendőn keresztül megtartotta és felemelte a magyarságot a Kárpát-medencében – jelentette ki a házelnök, mindezt olyan fundamentumnak nevezve, amelyen áldozatos munkával felépült a keresztény magyar állam.

Hozzátette: ezek az erények váltak a Pápai Református Kollégium jelmondatává is, amelyet 1895-ben helyeztek ki az épület homlokzatára, 1952-ben eltávolítottak onnan, majd 1994-ben visszatettek a helyére. A jelmondat sorsa a homlokzaton pontosan jelzi a történelmi széljárást is – mutatott rá az Országgyűlés elnöke. 

Felidézte: az egykori pápai diák, Jókai Mór regényében már 1872-ben megsejtette a huszadik századi istentagadó erők színre lépését és rombolását, de a műben Magyarország szembeszáll a Nihil államával és „az alávetés sötét erőivel".
Úgy fogalmazott: a keresztyén emberek szerint mindig és csak akkor lehetünk győztesek, ha Jézus követői maradunk. Ezért az egyházi iskolák, miként az elmúlt ezer esztendőben mindig, napjainkban is azzal tehetik a legtöbbet, ha növendékeiket elindítják és megerősítik Jézus követésének útján – emelte ki Kövér László

Azonban – mondta – „Jézus gyilkosainak eszmei utódai", akik a történelem során luciferistáknak, illuminátusoknak, jakobinusoknak, bolsevikoknak, globalistáknak vagy – mint éppen napjainkban – transzhumanistáknak"nevezik magukat, ki akarják ölni az emberekből az Isten utáni vágyat, a hitet.

Ez a magyarázata annak is, hogy napjainkban a kereszténység a legüldözöttebb vallás a világon – hangsúlyozta az Országgyűlés elnöke.

A házelnök jelezte: az ezeréves Magyarország története és a pápai kollégium 1531 óta tartó históriája is megmutatta azt, hogy a magyarság addig maradhat meg, amíg keresztyén szabadságában, az ebben gyökerező kultúrájában élhet.

Az egyházi oktatás támogatásáról szólva Kövér László kiemelte: az elmúlt 13 évben Magyarországon és a Kárpát-medence magyar lakta területein több mint 3700, ebből csaknem 1300 református templom újult meg, és 200 új templom – ebből 55 református – épült fel magyar kormányzati támogatással.

Emellett sikerült lezárni az 1991-ben elindult egyházi ingatlanrendezés folyamatát, 180 milliárd forint értékben több mint 8000 jogos egyházi ingatlanigényt sikerült teljesíteni, amiből 1400 református igény volt.

Rámutatott: 2010 óta az állam mintegy 326 milliárd forintot fordított az egyházi köznevelési intézmények fejlesztésére, ezzel több mint négyszáz intézmény felújításához vagy építéséhez járult hozzá.

Az elmúlt tizenhárom esztendőben csak az egyházpolitikai szakterületen keresztül mintegy 1400 milliárd forint támogatás és törvényi járandóság került az egyházakhoz, amely összeg a hétszerese annak, mint amekkora 2010-ben volt – foglalta össze a házelnök.

Ezen belül a Dunántúli Református Egyházkerületben 2010 óta több mint 25 milliárd forintot fordítottak az egyházi intézmények megerősítésére és bővítésére – ismertette Kövér László.

A pápai internátus mintegy 3,5 milliárd forintból, több mint 2,5 ezer négyzetméteren kialakított épületét a házelnök korszerűként, energiatakarékosként és építészetileg a környezetbe illőként jellemezte, de a legfontosabbnak azt nevezte, hogy a diákok a második otthonuknak érezhessék az intézményt.

Az internátus átadását megelőzően a pápai református templomban Balog Zoltán, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke hangsúlyozta: az iskolavárosoknak különös hangulatuk van.

Az egyházi iskolák legfontosabb feladatának azt nevezte, hogy összekössék a legmodernebb tudást és eszközöket az ősi bölcsességgel. Azzal az isteni bölcsességgel, amely megóv attól, hogy tudásunk, tudatlanságunk és a vélt tudásunk ellenünk forduljon – tette hozzá.

Balog Zoltán a keresztyén élet alapvető összefüggéseként szólt arról, hogy „ha megtartod a hitet, az megtart téged is".