Ukránok a csőd szélén?

Ukrajna költségvetése csak a hadikiadásokat tudja önerőből fedezni, minden egyebet a kijevi vezetés nemzetközi partnerei segítenek finanszírozni – közölte csütörtökön Szerhij Marcsenko ukrán pénzügyminiszter.

„A biztonsági és védelmi ágazatot önállóan tudjuk fedezni. Minden más kiadást, hangsúlyozom, minden más kiadást partnereinktől, külföldről kapott forrásokból tudunk fedezni” – mondta el a tárcavezető a Rada tévécsatornának nyilatkozva.

Közölte azt is, hogy minden belföldi adó- és illetékbevételt jelenleg a hadikiadások fedezésére fordítanak. „Ezek a források nem elegendők, így a különbözetet belső hitelfelvételből és hadikötvényekből próbáljuk fedezni” – tette hozzá.

Az ukrán költségvetés az idén rekordnagyságú, 38 milliárd dolláros (13 ezer milliárd forint) hiánnyal számol. Volodimir Zelenszkij elnök reményét fejezte ki, hogy a Nyugat segít fedezni a szükséges kiadásokat. Denisz Smihal miniszterelnök júliusban arról számolt be, hogy a kijevi vezetés partnerei az év eleje óta 23 milliárd dollárral járultak hozzá a költségvetési hiány csökkentéséhez.

Danyijila Hetmancev, az ukrán parlament (Verhovna Rada) pénzügyi bizottságának vezetője azt is elismerte, hogy Ukrajna csakis nyugati partnereinek hozzájárulásával dönthet a rendelkezésére bocsájtott források felhasználásáról.

Marcsenko korábban közölte, hogy továbbra is bizonytalan a jövő évi ukrán költségvetés, tekintettel arra, hogy a védelmi kiadások nem lesznek alacsonyabbak az ideinél. Rusztem Umerov védelmi miniszter szerdán közölte, hogy míg az állami kiadások összesen 3 billió hrivnyát (30 ezer milliárd forint) tesznek ki, addig a hadikiadások 1,6 billiót (16 ezer milliárd forint).

Az ukrán állam jelenleg csak a külföldi partnerek által biztosított pénzügyi támogatásnak, kölcsönöknek és hiteleknek köszönhetően marad életben - jelentette ki Denisz Smihal ukrán miniszterelnök a kijevi nagyköveti értekezleten csütörtökön az Ukrinform ukrán hírügynökség szerint.

Hozzátette, hogy az ukrán fegyveres erők támogatása és a háború megvívása évente 54 milliárd dollárjába kerül Kijevnek. Ez jóval több, mint az ukrán állami költségvetés 35 milliárd dolláros bevételi oldala békeidőben.

A politikus elmondta, Ukrajna idén 45,8 milliárd dollárnyi támogatást vár a nemzetközi partnerektől az állami költségvetés finanszírozására, és 14 milliárd dollárt a legsürgősebb újjáépítésekre.

"Ekkora összegre van sürgősen szükségünk, hogy reményt és erkölcsi biztatást adhassunk a társadalomnak a küzdelmünkhöz, valamint hogy biztosíthassuk államunk egységét, és az ukrán társadalom erkölcsi és lelki tartását" 

- fogalmazott a kormányfő. Smihal szerint Ukrajnának eddig 28 milliárd dollárnyi külföldi támogatást sikerült biztosítania. Ugyanakkor megjegyezte: bár Ukrajna partnerei jelenleg támogatják az országot a háború miatt, de ha annak vége lesz, a nemzetközi támogatás mértéke jelentősen csökkenni fog.

"Lényegében egyedül maradunk a problémáinkkal. A támogatás mértéke sokkal alacsonyabb lesz. Ezt is figyelembe kell venni, és most kell megtenni a lehető legnagyobb erőfeszítéseket" - tette hozzá az ukrán miniszterelnök.

Elvesztettük gazdaságunk és vállalataink mintegy 30 százalékát. Elveszítettünk mintegy 3,5 millió munkahelyet. A háború első évében elveszítettük az ukrán hazai össztermék (GDP) 29,5 százalékát. Ez azonban kevesebb a vártnál. Az üzleti vállalkozások alkalmazkodtak, és továbbra is alkalmazkodni fognak. Idén enyhe növekedést várunk a tavalyi évhez képest" 

- fejtette ki Smihal, majd hozzátette: idén 12,8 százalékra csökkentették az éves szintű inflációt az országban.

Smihal arra kérte a jelenlévő ukrán nagyköveteket és misszióvezetőket, hogy aktívan igyekezzenek Ukrajnára irányítani a világ közvéleményének figyelmét annak érdekében, hogy ne csökkenjen a nemzetközi érdeklődés szintje - írja az MTI.

Hangsúlyozta az ukrán diplomaták fontos szerepét, ők ugyanis szavai szerint manapság nagyon sok funkciót látnak el, mert mindennel foglalkozniuk kell: fegyvervásárlással, gyógyszerekkel és humanitárius kérdésekkel is.

"Számomra a diplomáciai front nem kevésbé fontos, mint a katonafiaink és katonalányaink, a harcosaink által fenntartott katonai front. Önök pedig a diplomáciai fronton küzdenek" - fogalmazott az ukrán kormányfő a kijevi nagyköveti értekezleten.

Az orosz-ukrán háború kitörése óta Kijev összesen közel 170 milliárd eurónyi pénzügyi, humanitárius és katonai segélyt kapott. Ebből az Európai Unió egymaga 70 milliárd eurót folyósított. Ukrajnában rendszerszintű korrupció van, nem tartoznak senkinek sem elszámolással, így gyakorlatilag bármi történhet a forrásokkal. Az ország csődben van, csak a nyugati pénz tartja életben. Ezek után megdöbentő, hogy Ursula Von der Leyen javaslatának értelmében 2024 és 2027 között újabb 50 milliárd eurót küldene az Európai Unió. Európa-szerte hatalmas a felháborodás, mert számos ember véleménye szerint az EU túlköltekezik, csődközeli helyzetbe kerül abban az esetben, ha nem állnak le Ukrajna parttalan pénzügyi támogatásával.

A 2022 február 24-én megkezdődött orosz-ukrán háború óta soha nem látott méretű segélyküldésbe kezdett a nyugat - főként az Egyesült Államok és az Európai Unió. A kieli Világgazdasági Intézet adatai alapján elmondható, hogy eddig az Ukrajnába küldött összes költségvetési, katonai és a humanitárius segély meghaladta a 170 milliárd eurót. 

Elképesztő mennyiségű pénz és fegyver áramlik Ukrajnába

FORRÁS: AFP/SERGEI SUPINSKY

Mindenképp megdöbbentő számokról beszélhetünk, azt figyelembe véve, hogy Kijev és a súlyos korrupciós gondokkal küszködő Ukrajna nem tartozik elszámolási kötelezettséggel senkinek, ugyanis a Nyugat és a szövetségesei által küldött szállítmányokra és összegekre nem vonatkozik az oly sokat hangoztatott transzparencia. A közel 170 milliárd euró segélyt főként az Egyesült Államok és az Európai Unió folyósította.

MINDEBBŐL AZ EU KÖZEL 70 MILLIÁRD ÖSSZEGŰ KATONAI FELSZERELÉST, HUMANITÁRIUS SEGÉLYT ÉS PÉNZÜGYI TÁMOGATÁST NYÚJTOTT.

A már előbb említett kieli Világgazdasági Intézet első évre vonatkozó adatai megdöbbentő számokról tanúskodnak. 2022 február 24. és 2023 február 25. között az EU-ból érkező támogatások a következőképpen néztek ki: az uniós tagállamok bilaterális alapon február 25-ig küldtek 5,26 milliárd euró pénzügyi, 4,9 milliárd humanitárius és 16,02 milliárd katonai segélyt. Az Európai Uniós intézmények ugyanebben a periódusban közel 36 milliárd eurót küldtek.

Ez a hatalmas összeg így épült fel: az Európai Bizottság és az Európai Tanács 28,32 milliárd euró, míg az Európai Beruházási Bank 2 milliárd euró pénzügyi támogatást nyújtott. Az EB és az ET további 1,61 milliárd eurót fordított a humanitárius segélyekre.

Továbbá az Európai Unió lehívott az Európai Békekeretből összesen 3,6 milliárd euró katonai segély.

Az ukrajnai háború egy fontos tabut döntött le a tekintetben, hogy – Josep Borrell uniós főképviselő irányításával – az EU története során először döntött úgy, hogy halálos fegyvert, felszerelést fog biztosítani egy harmadik országnak.

Az EU túlköltekezik

FORRÁS: SHUTTERSTOCK/VLAD ISPAS

EZZEL NEM KEVÉS BIZTONSÁGI KOCKÁZATOT IS VÁLLALT BRÜSSZEL KÖZÉP ÉS HOSSZÚ TÁVON.

Brüsszel további 500 millió eurót szeretne lehívni a következő fázisban, azonban nincs egyetértés az országok között. Tiltakozik Magyarország is, mert Ukrajna nem tartja tiszteletben a magyar nemzeti kisebbség jogait, nem állítja vissza a közösség már megszerzett jogait a kirekesztő ukrán nyelvtörvény miatt.

2023-ban az Ursula Von der Leyen által vezetett Európai Bizottság 18 milliárd eurót ad Ukrajnának, vagyis havonta 1,5 milliárd eurót. Az EU a napokban is utalt Ukrajnának másfél milliárd eurót a finanszírozási megállapodás értelmében.
 

2024–2027 között újabb 50 milliárdot szeretne Ursula von der Leyen Ukrajnába küldeni

Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen nemrég azt a javaslatot terjesztette elő, hogy az uniós tagállamok a következő négy évben összesen 50 milliárd euró segélyt nyújtsanak Ukrajnának vissza nem térítendő támogatás és hitel formájában az ország újjáépítése céljából.

Ursula von der Leyen újabb 50 milliárd eurót küldene a következő három évben az országnak

FORRÁS: NURPHOTO VIA AFP/VLADIMIR SINDEYEVE/NURPHOTO/STR

EGÉSZ EURÓPÁBAN HATALMAS FELHÁBORODÁST KELTETT A BRÜSSZELI ÖTLET. 

Úgy adnának ugyanis újabb 50 milliárd eurót, hogy az eddigi 2020–2027-es költségvetést újra kell tervezni a fejetlen támogatások miatt, továbbá úgy kapnák meg az ukránok ezt a hatalmas összeget, hogy közben az európai polgárok beleroskadnak az elhibázott brüsszeli szankciók következményeibe, és megszorításokat kell elszenvedniük. Fel kell idézni azt is, hogy míg a súlyos korrupcióval küszködő Ukrajnát feltételek és a transzparencia teljes hiánya nélkül támogatják, addig sem a magyarok, sem a lengyelek nem jutnak hozzá a jogosan járó uniós forrásokhoz.

EGYRE TÖBB SZAKÉRTŐ ÉS POLITIKUS ÚGY VÉLEKEDIK, HOGY A MAGYAR, ILLETVE A LENGYEL FORRÁSOKAT MÁR UKRAJNÁNAK ADHATTÁK.

Lengyelországban is egyre nagyobb az elégedetlenség. A Jog és Igazságosság (PiS) kormánypárt szerint az Európai Uniónak sürgősen és jelentősen csökkentenie kell a kiadásait.JACEK SARYUSZ-WOLSKI KORMÁNYPÁRTI POLITIKUS A TWITTEREN AZT ÍRTA, HOGY ELLENKEZŐ ESETBEN KÖNNYEN A CSŐD SZÉLÉRE SODORHATJA MAGÁT.

Amit az Európai Unió javasol, az minden észszerű mértéket meghalad, és Brüsszel politikai kudarcát fejezi ki– így vélekedik Harald Vilimsky, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) európai delegációjának vezetője.

AZ FPÖ SZERINT A BIZOTTSÁG ÉSZ NÉLKÜL TÚLKÖLTEKEZIK

"Ursula von der Leyen mélyen belegabalyította az EU-t az ukrajnai háborúba. Ráadásul a zöldmegállapodással egy dirigista megaprogramot hozott létre, amely hatalmas terheket ró az európai polgárokra. A Von der Leyen vezette uniós bürokrácia folyamatosan új feladatokat vállal, amelyeket aztán finanszírozni akar. Most világosan meg kell mondanunk ennek az Európai Bizottságnak, hogy elég volt!" - fogalmazott az FPÖ politikusa.

Semmilyen átláthatóság nincs a Kijev által felhasznált forrásokkal kapcsolatban

FORRÁS: MTI/EPA/SZERHIJ DOLZSENKO

Hogyan történhet meg az, hogy az osztrák adófizetők beleegyezése nélkül ilyen mértékben támogatják Ukrajnát, miközben ők maguk is kénytelenek megszorításokat elfogadni?

Eddig már jóval több mint 60 milliárd euró áramlott az EU-ból az országba, amely hatalmas korrupciós problémákkal küzd. Miközben Magyarország és Lengyelország elől be akarják fagyasztani a nekik járó pénzt, Ukrajnának biankó csekket adnak - erről már Petra Steger, az FPÖ európai szakpolitikusa beszélt. Ahogy fogalmazott: úgy tűnik, hogy Brüsszelt nem lehet megállítani, ha új kiadásokról és az egyre bővülő uniós bürokrácia növekedéséről van szó. Von der Leyen vezetése alatt az uniós finanszírozás feneketlen kúttá válik – ennek véget kell vetni.

Az FPÖ határozottan kiáll amellett, hogy Európai Uniónak be kellene érnie a meglévő költségvetéssel, ehhez kellene igazítania a feladatait, és ha szükséges, hatásköröket kellene visszaadnia a tagállamoknak. Az európai adófizetők ugyanis nem válhatnak Brüsszel mindenhatósági fantáziájának fejősteheneivé."

– olvasható a párt közleményében.

Nem áramolhat minden pénz Ukrajnába

Orbán Viktor miniszterelnök a Szarajevóban tett látogatása során a magyar Balkán-politika részeként említette azt az álláspontot, hogy a felzárkóztatásra szánt uniós forrásokat már most adják oda a térség országainak, ne várják meg ezzel a hivatalos csatlakozásukat és a fejlesztési források hozzáférhetőségét is hozzák előre.

Orbán Viktor kormányfő és Borjana Kristo bosznia-hercegovinai miniszterelnök sajtótájékoztatót tart Szarajevóban 2023. június 22-énFORRÁS: MTI/MINISZTERELNÖKI SAJTÓIRODA/MINISZTERELNÖKI SAJTÓIRODA/BENKO VIVIEN CHER

Nem lehet, hogy minden pénz Ukrajnába áramoljon,a balkáni fejlődésre és biztonságra is jutnia kell– fogalmazott.

Megismételte azt is, hogy Magyarország nem támogatja a szankciókra épülő politikát, mert ez nem vezet eredményre.

Szijjártó Péter Bosznia-Hercegovinai látogatása után úgy vélekedett, hogy: "Az nem megy, hogy az Európai Unió minden pénzt Ukrajnának ad, mert a balkáni béke és stabilitás is az érdekünk, ezért a Balkánt is támogatni kell. Magyarország földrajzi elhelyezkedésénél fogva mindenki másnál jobban érdekelt a balkáni békében, Európa nincs olyan helyzetben, hogy két biztonsági kihívást is tudjon egyszerre kezelni."

Gyorsított eljárással vennék fel Ukrajnát, pedig semmilyen kritériumnak nem felel meg az ország

Jelenleg sok ország várja a csatlakozását az Európai Unióhoz. Számos ország már teljesítette a koppenhágai kritériumokat, azonban politikai döntések miatt nem engedik a csatlakozásukat, vagy egész egyszerűen késleltetik azt. Így járt az EU számára kritikus jelentőségű Nyugat-Balkán, mely országok már megfelelnek a szigorú koppenhágai kritériumoknak.Ukrajnát úgy szeretnék felvenni a közösségbe, hogy semmilyen kritériumot és transzparens átláthatóságot nem biztosított ez idáig.

A Nyugat-Balkán EU-csatlakozásra váró államai

FORRÁS: ORIGO

Az Unió bővítési politikájának minden tagjelölt szempontjából kiegyensúlyozottnak, igazságosnak, azonos feltételeken és érdemeken alapuló folyamatnak kell lennie. Az ezeket a szempontokat mellőző gyorsított megközelítés nem érdeke az Uniónak- mondta Varga Judit.

Bár elismerjük Ukrajna eddigi erőfeszítéseit a tagjelölti státusz kritériumainak teljesítése kapcsán, van, ami mellett nem mehetünk el szó nélkül- fogalmazott.

Az Ukrajnában élő magyar kisebbség miatt Magyarország kiemelten fontosnak tartja a nemzeti kisebbségek 2015 előtti jogainak visszaállítását. A nemzeti kisebbségek védelme alapvető uniós érték és elvárjuk a Bizottságtól, hogy alaposan ellenőrizze Ukrajna megfelelését ezen a területen is. Ukrajna valamennyi törvényében biztosítani kell a nemzeti kisebbségek jogait, különös tekintettel az oktatási törvényre, az államnyelvtörvényre, a nemzeti kisebbségekről szóló törvényre.E tekintetben a Velencei Bizottság véleménye szerint is még sok a tennivalója Ukrajnának- jegyezte meg az igazságügyi miniszter.

UKRAJNA ESETÉBEN ELMONDHATÓ, HOGY AZ ORSZÁGNAK SZÁMOS SZIGORÚ FELTÉTELT TELJESÍTENIE KELL.

Az Európai Unióhoz való csatlakozás összetett folyamat, nem egyik napról a másikra történik. A tagság feltételeit teljesítő, csatlakozni kívánó országnak be kell emelnie jogrendszerébe az uniós jogszabályokat az összes szakpolitikai területen.

Minden olyan ország, amely teljesíti a tagság feltételeit, kérheti felvételét az Unióba. Ezen feltételek, vagyis az ún. koppenhágai kritériumok közé tartozik a stabil demokrácia és a jogállamiság megléte, a működő piacgazdaság, valamint az, hogy a csatlakozni kívánó ország elfogadja az uniós jogszabályokat.