kulcsár edina
Eljárást indított a Nemzeti Adó és Vámhivatal.
A költségvetési csalás mellett már a pénzmosás gyanúját is vizsgálja a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) abban a nyomozásban, ami a főpolgármester által alapított 99 Mozgalom átláthatatlan pénzügyeivel kapcsolatban indult – derült ki az eljárást felügyelő Fővárosi Főügyészség a lapnak adott válaszából.
Az ügyészség megkeresésükre ugyanis azt írta, hogy „a jelenleg felderítési szakban lévő nyomozás kiterjed a pénzmosás gyanújának vizsgálatára is”.
A botrány előzménye, hogy pár hónapja feloldották a titkosítás alól a Nemzeti Információs Központ (NIK) júniusi jelentését, amely a baloldalhoz került homályos eredetű pénzekről szól. A jelentés többek között azt tartalmazza, hogy Karácsony Gergely párbeszédes párttársa, Perjés Gábor 2021 augusztusa és 2022 szeptembere között tizenkilenc alkalommal összesen 506 millió forintot fizetett be az általa vezetett, a főpolgármester által alapított 99 Mozgalom számlájára. Öt tranzakció az ötven millió forintot is meghaladta. A befizetések nagyobb része, nagyjából négyötöde valutában történt.
A jelentés szerint „összesen 917 695 euró és 3900 angol font készpénzbefizetés valósult meg a számlán a vizsgált időszakban”.
Fontos körülmény, hogy a 99 Mozgalom Egyesület finanszírozta 2021-ben Karácsony Gergely elbukott előválasztási kampányát. Az sem mellékes, hogy Perjés a mozgalom inaktívvá válása után közel egy évvel is jelentős, többmilliós tételeket fizetett be a 99 Mozgalom számlájára.
Az összeget tizenkilenc részletben a párbeszédes Perjés Gábor fizette be készpénzben a szervezet számlájára, a pénz forrása egyelőre ismeretlen.
A Magyar Nemzet korábban megvizsgálta Perjés Gábor vagyonnyilatkozatait, amelyek alapján egyértelműen kizárható, hogy a politikus a saját vagyonából állta volna a költségeket. Mindezek miatt Tényi István feljelentést tett a NAV-nál, mert szerinte felmerülhet a költségvetési csalás gyanúja. Az adóhatóság pedig nyomozást rendelt el.
A főpolgármester a kirobbant botrány után azzal érvelt, hogy mikroadományokból jött össze a rendkívüli bevétel, amit „kis ládikákban” gyűjtöttek. Karácsony később már „nagy ládikákról” beszélt. Ez a magyarázat már akkor sem tűnt túlságosan hihetőnek, ám az OTP napokban tett hatósági bejelentése tételesen cáfolja Karácsonyék védekezését.
Ahogy arról a Magyar Nemzet szerdán beszámolt, a birtokába került az a feljelentés, amelyet az OTP Bank Nyrt. tett ismeretlen tettes ellen, hamis magánokirat felhasználása miatt, a 99 Mozgalom ügyében. A dokumentumból kiderül, hogy Karácsonyék számlájára 526 millió forint érkezett, a pénzügyeket intéző embere, Perjés Gábor pedig többször is olyan jegyzőkönyveket adott át az OTP-nek, amelyek adománygyűjtő ládák felnyitásáról szóltak.
A hitelintézet a sajtóban megjelent hírek után nemrégiben belső ellenőrzési vizsgálatot rendelt el, majd ennek végén súlyos megállapításokat tett.
Például, hogy „az adománygyűjtés alapvetően külföldön élő magyar személyektől történik egy kb. 30×30×30 centiméteres nagyságú adománygyűjtő ládába”.
Ezekbe Perjésék állítása szerint két-háromezer bankjegyet, egy esetben pedig 3 811 bankjegyet préseltek be. Csakhogy a feljelentés szerint „a ládába a tetején található résen keresztül bankjegycsomagok nem helyezhetők el, ugyanakkor megállapítást nyert, hogy a behozott bankjegyek többsége – elsősorban az euróbankjegyek – újak voltak, gyűrődésmentesek, több esetben egymás utáni sorszámúak és összetapadtak (mintha a nyomdából kikerülve nem használták volna azokat).”
Itt érkeztünk el a feljelentés kulcsfontosságú megállapításáig:
„álláspontunk szerint a csomag típusú elhelyezés fizikailag kizárja a szóban forgó ládákba történő pénzek belehelyezését”.
A dokumentum szerint tehát az adománygyűjtő ládák története meseszerű, ugyanis a – döntő többségükben 50 és 100 eurós címletű – bankjegyek valójában inkább csomagokban érkezhettek.
Nem elhanyagolható körülmény az sem, hogy a feljelentés szerint a befizetések rendre megegyeztek a közvetlenül a befizetést követően az egyesület egyik kiemelt partnere (a Bajnai-féle DatAdat-csoportról lehet szó) részére történő átutalások összegével.
Például 2022. február 8-án 32,1 millió forintnak megfelelő összeget vitt be Perjés, hogy aztán február 9-én 31,8 millió forintot utaljon tovább. Érdekesség, hogy ebben az időszakban Karácsony Gergely kampánya már rég elbukott.
Az OTP feljelentésének indokolása úgy zárul, hogy „felmerül a gyanú, hogy a 99 Mozgalom Egyesület által bankunk részére – forrásigazolás céljából – megküldött jegyzőkönyvek tartalma nem felel meg a valóságnak, ezáltal megtévesztették a bankot oly módon, hogy a befizetett összegek tényleges, valódi forrását nem jelölték meg, azt nem hozták a pénzintézet tudomására, ezáltal a bank nem tudott hitelt érdemlően meggyőződni a befizetett összegek valódi forrásáról.”
A feljelentésből, amelyet elsőként teljes egészében az Index közölt, az derült ki, hogy a 99 Mozgalom számlájára 526 millió forint érkezett annak megnyitása óta. Hasonló összeg szerepelt a korábban nyilvánosságra hozott titkosszolgálati jelentésben is.
Az Index információi egybevágnak a Magyar Nemzet értesülésével, amely szerint pénzmosás miatt is vizsgálódik a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a Karácsony Gergely fémjelezte 99 Mozgalom finanszírozása ügyében. Úgy értesültünk, hogy az adóhatóság ezt a szálat a júliusban – költségvetési csalás gyanújával – elrendelt nyomozásban vizsgálja.
Perjés Gábor, aki a pénzügyeket kezeli, adománygyűjtő ládák felnyitásáról szóló jelentéseket adott át az OTP-nek többször is. Az adománygyűjtő ládákba két-háromezer bankjegyet helyeztek be a jegyzőkönyvek állítása szerint.
A feljelentésben ezzel szemben az áll, hogy a láda tetején lévő résen keresztül nem helyezhetőek be a bankjegyek, viszont a behozott bankjegyek többsége új és gyűrődésmentes volt, mintha azokat nem használták volna a nyomdából kikerülés után.
A feljelentés szerint a befizetések rendre megegyeztek a közvetlenül a befizetést követően az egyesület egyik kiemelt partnere részére történő átutalások összegével.
Az indoklást a következőkkel zárták:
felmerül a gyanú, hogy a 99 Mozgalom Egyesület által bankunk részére – forrásigazolás céljából – megküldött jegyzőkönyvek tartalma nem felel meg a valóságnak, ezáltal megtévesztették a bankot oly módon, hogy a befizetett összegek tényleges, valódi forrását nem jelölték meg, azt nem hozták a pénzintézet tudomására, ezáltal a bank nem tudott hitelt érdemlően meggyőződni a befizetett összegek valódi forrásáról.
Karácsony Gergely a közösségi oldalán reagált a feljelentés hírére. Azt mondta, hogy az OTP feljelentésének közreadása a közpénzből fizetett politikai propaganda része.