Nyolszorosára nőtt a kazettás bombák áldozatainak a száma

Tavaly nyolcszorosára nőtt a kazettás bombák halálos áldozatainak száma, leginkább az ukrajnai háború miatt – közölte kedden a kazettás bombák használata ellen küzdő, Cluster Munitions Coalition (CMC) nevű londoni szervezet, amely 350 aktivistacsoportot egyesít.

A kazettás bombák használatát több mint 110 ország tiltja, mert nagy területen szórnak szét repeszeket, amelyek a polgári lakosságot is veszélyeztethetik, a fel nem robbant bombák pedig akár évekkel később is veszélyesek lehetnek. A bombákat a földről lövik ki, vagy repülőgépekből dobják le, majd a levegőben felrobbannak, és kisebb „bombaszemeket” szórnak szét egy széles területen. A használatukat betiltó, 2008-as oslói egyezménynek nem részese sem Oroszország, sem Ukrajna, sem az Egyesült Államok.

A robbanásokat túlélő, de a repeszektől vagy égéstől súlyos sebeket szenvedő áldozatok akár életre szóló orvosi ellátást is igényelhetnek. A tiltakozók különösen azok miatt aggódnak, akik fel nem robbant bombákba botlanak jóval a konfliktus után is.

Tavaly 1172-en sebesültek meg a kazettás bombáktól, közülük 353 ember meg is halt. A CMC szerint 14 éve, amióta közzéteszik az éves jelentést, ez a legmagasabb szám. Az áldozatok szinte mindegyike civil, háromnegyedük gyermek, akik gyakran nézik játéknak a fel nem robbant bombákat.

A CMC szerint Ukrajnában az orosz hadsereg „többször”, míg maga Ukrajna „kisebb mértékben”, de szintén használt kazettás bombákat. Ukrajna azt ígérte, hogy csak az ellenséges csapatok kiszorítására vet be ilyen fegyvert. Oroszország tagadja, hogy kazettás bombákat használna a háborúban, azonban többször fenyegetőzött azok bevetésével.

A most kiadott jelentés 2022-re vonatkozik, és még nem tartalmazza a Kijev által júniusban bevetett, az Egyesült Államokból származó kazettás bombák használatát. Joe Biden amerikai elnök a CNN amerikai hírtelevíziónak július elején adott interjúban hangsúlyozta: nagyon nehéz döntést” hozott azzal, hogy jóváhagyta e fegyverek Ukrajnába szállítását, de Kijev „kifogyott a lőszerekből”.

A CMC jelentése szerint Ukrajnán kívül tavaly még Azerbajdzsánban, Irakban, Laoszban, Libanonban, Szíriában és Jemenben dokumentálták a kazettás bombák használatát, és most először Mianmarban is bevetették.

A Washington által Ukrajnának szállítandó kazettás bombák több millió civil életét vették el vagy tették tönkre az elmúlt évtizedekben. Az általuk leginkább sújtott térség Délkelet-Ázsia, azon belül is Laosz, ahol még mindig az ország területének egyharmadát borítják a vietnámi háború alatt fel nem robbant szerkezetek. Politikai beállítottságtól független a világsajtó és a világ kormányainak nagyobb része próbálja meg lebeszélni Joe Bident a kazettás bombák Kijevnek történő szállításáról, azonban úgy tűnik, erőfeszítéseik nem járnak sikerrel. A Magyar Nemzet összegyűjtötte a legijesztőbb tényeket.

„Ahogy a gép ereszkedni kezdett csak bámultam magam elé, mély bánatot érezve. A rengeteg kráter emlékeztetett Amerika halálos hibájára, a rengeteg életre, melyet elvettünk” – emlékezett vissza az USA Today amerikai hírportálon a minap megjelent véleménycikkében Mike Burton. Az amerikai veterán még a vietnámi háború idején szolgált a légierőnél, azóta pedig a kazettás bombák végleges betiltásáért és a készletek megsemmisítéséért folytatott küzdelem egyik legfőbb szószólója lett.

Bombák földjén

Az ország, melyről a visszaemlékezésben szó esik nem más, mint Laosz. A délkelet-ázsiai állam a vietnámi háború idején az amerikai bombázók egyik fő célpontjává vált, a légierő célja a Laosz és Észak-Vietnám közötti utánpótlásvonalak elvágása volt. 

1964 és 1973 között az amerikai légierő csaknem hatszázezer bombázást hajtott végre Laoszban, ez azt jelenti, hogy átlagosan nyolc percenként dobtak le valamilyen robbanószerkezetet közel egy évtizeden keresztül. A Pentagon 1973-as statisztikái alapján több mint kétmillió tonna kazettás bombát és más robbanószert vetettek be itt, ezzel pedig a délkelet-ázsiai állam a világtörténelem legsúlyosabban bombázott országává vált.

Az összes robbanószerkezet közül a legnagyobb pusztítást a kazettás bombák okozták, mintegy 260 milliót dobtak le csak Laoszra, ebből 80 millió a mai napig nem robbant fel, ami elképesztő veszélyt jelent a civilekre, s legfőképp a gyermekekre. A Nemzetközi Vöröskereszt adatai szerint évente 300 civil hal meg a délkelet-ázsiai országban a fel nem robbant kazettás bombák miatt, melyek ellepik a rizsföldeket, játszótereket és más területeket országszerte. 

Az említetteken felül az Egyesült Államok még számos országban, például Koszovóban, Szerbiában, Montenegróban, Irakban, vagy éppen Afganisztánban is bevetette az egyébként több mint száz ország által betiltott fegyvereket. Emellett a szíriai és jemeni polgárháborúban is használtak a felek kazettás bombákat, melyek szintén rengeteg civilt csonkítottak vagy öltek meg. A Szovjetunió, majd később Oroszország is vetett be ilyen eszközöket, az ukrajnai háborúban pedig mindkét fél azzal vádolja a másikat, hogy alkalmazták már kazettás bombákat.

Miért olyan veszélyes a kazettás bomba?

A kazettás bombák alkalmazását és gyártását nem véletlenül tiltotta be több mint száz ország. Ezek olyan robbanószerkezetek, melyeket általában repülőgépekről – de tüzérségi rendszerekről is indíthatók – dobnak le, a hordozóeszköz pedig több száz kisebb robbanótöltetet rejt magában. Amint eléri a megfelelő magasságot, a hordozóeszköz kiengedi ezeket a robbanófejeket, melyek egy ejtőernyőszerű szerkezet segítségével érik el a célterületet. Itt a becsapódást követően repeszeket szórnak szét. Már ha felrobbannak. 

Folytatódik a véres gyakorlat

Július 7-én a Fehér Ház megerősítette a pár napja sajtóértesülésekből már várható hírt: az Egyesült Államok kazettás bombákat fog szállítani Ukrajnának. Azóta oldaltól függetlenül a világsajtó és a világ kormányainak túlnyomó része fejezte ki nemtetszését a döntéssel kapcsolatban, folyamatosan próbálják meg lebeszélni Joe Biden amerikai elnököt az ukrán civilek életét hosszú évekre megkeserítő fegyverek szállításáról, kevés sikerrel. Az indoklás szerint azért van szüksége Kijevnek kazettás bombákra, hogy hatékonyabban tudják feltörni az orosz védelmi vonalakat az ellentámadás során.

A The New York Times amerikai napilap cikke szerint ugyanakkor nem valós a Pentagon által közölt szám, hiszen régebben gyártott bombák is lesznek a szállítmányban, melyek selejtaránya jóval magasabb, mint az új fejlesztésűeké. Így ez a szám már 14 százalék fölé emelkedik, egyes becslések szerint mintegy 23 százalékra. Az amerikai tisztviselők emellett egy egészen meglepő érvelési módszerrel próbálják tisztára mosni a fegyverek szállítását: hogyha Oroszország is használ ilyeneket, akkor Ukrajna miért ne tehetné?

− fogalmazott Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó.

Hol van a határ?

Ezzel az indoklással a világ nagyobbik fele azonban nem ért egyet. 

− figyelmeztetett nemrégiben Donald Trump. A korábbi amerikai elnök rámutatott, ezek a fegyverek a háború utáni évtizedekben több száz ártatlan ukrán civil életét vehetik el vagy tehetik tönkre. A Világbank jelenlegi becslései szerint Ukrajna aknamentesítése több mint 37 milliárd dollárba fog kerülni. Ez az összeg jelentősen megnövekedhet abban az esetben, ha Kijev elkezdi bevetni a kazettás bombákat – a civil áldozatok számának megugrásáról nem is beszélve. 

− írta véleménycikkében Titus Peachey, egy, a kazettás bombák betiltásáért harcoló amerikai szervezet bizottsági tagja. Ahogy figyeljük az ukrajnai háború kezdete óta alakuló amerikai külpolitikát – főként a fegyverszállítmányok esetében –, úgy a válasz Peachey kérdésére egyre egyértelműbbé válik: valószínűleg sehol. Washington számára – jelenleg legalábbis úgy tűnik – nincs olyan határ, amelyet ne lépne át, ha Oroszország legyőzéséről van szó.