Már 1 millió migránst tartóztattunk fel a déli határon...

Nyolc éve áll a magyar határon 165 kilométer hosszú és négy méter magas kerítés, ez idő alatt csaknem egymillió migránst tartóztattak fel a hatóságok – közölte a kormányszóvivő kedden Röszkén.

Szentkirályi Alexandra a határzárnál, egy a járőröket érő korábbi támadás helyszínén tartott sajtótájékoztatóján azt mondta, jelenleg Magyarország védi legharcosabban az európai határokat az illegális migránsoktól. Hozzátette: ezáltal is eleget tesz a schengeni megállapodásban vállalt kötelezettségének, amely megköveteli az Európai Unióba tartó illegális migráció megakadályozását.

Magyarország már 600 milliárd forintot költött határvédelemre, ennek eddig alig 1,5 százalékát térítette meg az EU, miközben az ország az EU határait is őrzi akkor, amikor a saját határait védi – hangsúlyozta a kormányszóvivő.

Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója arról beszélt: az embercsempészbandák egyre szervezettebbé válnak, előfordul hogy száz-, kétszáz tagú csoportok próbálkoznak, vagy egy időben 19 helyszínen kísérlik meg illegálisan átlépni a határt.

Mostanra bebizonyosodott, hogy műszaki határzár nélkül nem lehetséges egy ország belső biztonságának megteremtése és veszélyes emberek bejutásának megakadályozása – mondta a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója vasárnap az M1-en.

Bakondi György elmondta, az utóbbi időkben elhangoztak olyan nyilatkozatok az Európai Unió vezetői részéről, miszerint szükség van kerítésre a határokon, és számos ország bele is kezdett a kerítésépítésbe.

Bebizonyosodott ugyanis, hogy a 2015-ben kidolgozott magyar megoldás, a műszaki akadályrendszer nélkül nem lehet feltartóztatni nagy tömegekben érkező illegális határátlépőket – jelentette ki a főtanácsadó.

Bakondi György szólt arról is, hogy a migránsok elkezdték kerülni a szerb-magyar határt,

és inkább Románia, valamint Horvátország és Szlovénia felől próbálkoznak.

Új jelenségnek nevezte, hogy az embercsempészek nagy csoportokat, 120-180, vagy akár több mint 200 embert „dobnak át” a határon, ahol már szintén várják őket embercsempészek, hogy gyorsan beljebb tudják juttatni őket az országba.

Idén eddig több mint 110 ezer hatérsértőt és 760 embercsempészt fogtak el – tette hozzá a főtanácsadó.

Bakondi György azzal kapcsolatban, hogy Szerbia északi részén egyre gyakoribb a „fegyverropogás”, és már kávézók vendégeire is rátámadtak az embercsempészek, azt mondta, az embercsempészbandák között régóta vannak összetűzések, de eddig inkább külterületen zajlottak az összecsapások, mostanra azonban egyre gyakrabban lakott területen is sor kerül ezekre.

Véleménye szerint az embercsempészek meg akarják félemlíteni a lakosságot, hogy ne lépjenek fel ellenük, ne tegyenek bejelentést róluk a rendőrségen.

Bakondi György beszámolt arról, hogy Ásotthalom és Mórahalom térségében 140-180 tagú csoportok jönnek át a kerítésen létrákkal, és tesznek kísérletet a védelmi erők lerohanására, emellett aktívak az embercsempészek is, akik az átjutottakat próbálnák tovább vinni.

„A rendőrség és a határvadász alakulatok harcban állnak” – jelentette ki a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója.

Kiemelte, hogy az illegális migránsok rendszeresen támadják a műszaki akadályrendszert, a rendőrség járműveit, fahusángokkal, kövekkel és csúzliból kilőtt fémgolyókkal a rendőröket is, közülük idén már heten sérültek meg.

Bakondi György felhívta a figyelmet arra, hogy

Szerbiában, a határ közelében megjelentek a fegyverek, kis mélységben, lakott területen kritikussá vált a közbiztonsági helyzet. Bűnbandák eleinte külterületeken harcoltak egymás ellen késekkel, pisztolyokkal, géppisztolyokkal, de már megjelentek lakott területeken is, és ott is lövöldöztek.

A belbiztonsági főtanácsadó kitért arra is, hogy a közelmúltban kézigránátos támadás érte egy olyan ember házát, aki a közösségi médiában gyakran elítélte az illegális migrációt.

Ez azért figyelemre méltó, mert ez az első eset 2015 óta, amikor bűnbandák szándékosan hajtottak végre lakosság elleni akciót – mondta, majd kijelentette, hogy ez egy új, veszélyes időszak eljövetelét jelzi.

Jelezte ugyanakkor, hogy Szerbia az európai integrációs törekvéseivel összhangban aktívan részt vesz a határőrizeti feladatokban, együttműködik a magyar és az osztrák szervekkel, gyakran különleges rendőri erőket is bevet a határtérségben.

Bakondi György demoralizálónak nevezte a rendvédelmi erőkre és a lakosságra azt az európai uniós elvárást, miszerint nyílt táborokat kell biztosítani az illegális migránsoknak, olyanokat, ahonnan a bevándorlók „kijárhatnak”.

A belbiztonsági főtanácsadó úgy vélte: az illegális migráció tekintetében a jövő évi európai parlamenti választások hozhatnak változást.

„Olyan parlamenti többség és Európai Bizottság jöhet létre, amely az illegális migrációt veszélyességének, biztonsági rizikójának megfelelő súllyal kezeli” – fogalmazott.

Bakondi György az M1 aktuális csatorna reggeli műsorának is vendége volt, ahol egyebek mellett arról beszélt, hogy Magyarország erőn felül vesz részt az európai biztonságért folytatott harcban.

Példaként hozta fel, hogy a magyar rendőri erők a magyar-osztrák-szerb együttműködés keretében a szerb-észak-macedón határ, emellett az észak-macedón-görög határ védelménél és más Frontex-küldetésekben is jelen vannak.

Az illegális bevándorlók ma már csúzliból kilőtt csapágygolyókkal és csavarokkal, illetve gázspray-vel is támadják a rendőröket. Idén eddig hét rendőrt sebesítettek meg így a határsértők, és 113 autóban tettek kárt. A rendőrség közölte: a kerítés javítási költsége idén már meghaladta 260 millió forintot. Az illegális migránsoknál pedig több alkalommal is láttak lőfegyvert, továbbá hallottak lövéseket Szerbia területéről.

Azt, hogy a migránsok szinte minden nap lövöldöznek, a vajdasági településeken élők is hallják.

Péntek éjjel is ropogtak a fegyverek, pedig a szerb hatóságok egy nappal korábban átfésülték a határmenti erdőket. Már éjjel elkezdték helikopterekkel figyelni a területet, aztán reggel terepjárókkal vizsgálták át a határ melletti szakaszt. Az M1 vajdasági tudósítója szerit rendszeresek a hasonló akciók.

Szabadkán és a környékén volt egy nagyszabású akció, amikor mintegy 40 migránst találtak a határsáv menti erdőkben. Zomborban pedig a hét elején fésülték át a legnépszerűbb gyülekezőhelyeket, ekkor nem kevesebb, mint 127 illegális bevándorlót gyűjtöttek be a hatóságok.

De a migránsok sokszor még aznap visszatérnek. És nem csak a határmenti településekre jellemző ez, hanem a szerb fővárosra is.

A buszpályaudvar melletti parkot ellenőrzik a rendőrök Belgrádban. Amint meglátják őket, feloszlik a tömeg és elhagyják a helyszínt. Az illegális bevándorlók a közeli utcákban várják meg, hogy elmenjenek az egyenruhások. Alig telik el fél óra és újból megtelik a migránsok gyülekezőhelye.

„Minél előbb el kell jutnunk Németországba, vagy Franciaországba. A barátaink már ott vannak. Ők mondták, hogy menjünk utánuk, mert ott majd jobb életünk lesz” – mondta egy magát afgánnak valló férfi.

A bevándorlók legtöbbször embercsempészek segítségével próbálnak átjutni a határon. A rendőrségi felvételek szerint a hatósági raktárak tele vannak összeszedett létrákkal. Itthon idén már 747 eljárás indult embercsempészés miatt, és több mint százezer illegális bevándorlóval szemben intézkedtek.

Valamennyi európai fő migrációs útvonalon nő a migránsok száma – erről a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója beszélt. Bakondi György szerint ezt tapasztalják Olaszországban, Spanyolországban és a balkáni útvonalon is. A magyar határon a rendőrök naponta most átlagosan 900 migránssal szemben intézkednek, akik egyre erőszakosabbak.

„Korábban ugyan már bandák közötti összetűzések voltak, először késekkel, pisztolyokkal, de ma már géppisztolyokkal. Csakhogy azok egymás közötti leszámolások voltak, vagy területszerzési, vagy területvédelmi összecsapások. Az elmúlt hetekben a lövöldözések a külterületekről átkerültek a belterületekre” – mondta. Bakondi György úgy fogalmazott: az illegális migráció kezelésében súlyos hibákat vétett az Európai Unió. Azt is mondta, hogy a közelgő uniós választások után az új európai parlamentnek és bizottságnak is át kell gondolni a bevándorláspolitikát.