Kijevbe érkezett a japán külügyminiszter

Váratlanul az ukrán fővárosba érkezett szombaton Hajasi Josimasza japán külügyminiszter, aki Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel megállapodott arról, hogy a két ország biztonsági garanciákról kezd majd tárgyalásokat egymással, illetve együtt fog működni Ukrajna háború utáni gazdasági újjáépítésében is – jelentette be szombaton a tokiói külügyminisztérium.

Japán csatlakozott azokhoz a nyugati országokhoz, amelyek támogatják Ukrajnát, és szankciókat vezetett be Oroszország ellen.

Eddig már több mint 7 milliárd dollár értékben nyújtott humanitárius segítséget Ukrajnának. A világ harmadik legnagyobb gazdaságának pacifista alkotmánya azt azonban nem teszi lehetővé, hogy fegyvereket szállítson.

Hajasi a háború kirobbanása óta először járt Kijevben

A japán külügyminiszter az ukrán államfőnek ismételten megerősítette, hogy Tokió elkötelezett Ukrajna támogatása mellett, és továbbra is érvényben tartja az Oroszország ellen bevezetett szigorú büntetőintézkedéseket.

Hajasit több japán cég vezetője is elkísérte előre nem bejelentett kijevi látogatására. A tárcavezető tárgyalásain biztosította az ukrán vezetőket arról, hogy mind az állami, mind a magánszektor támogatni fogja az ukrán gazdaság újjáépítését. Erről a kérdésről Japánban a tervek szerint jövő év elején tartanak nemzetközi tanácskozást.

A japán külügyminiszter találkozik ukrán kollégájával, Dmitro Kulebával is, akit tájékoztat a konferencia terveiről. A japán Kyodo hírügynökség szerint a minisztert a fel nem robbant bombák eltávolítására szolgáló japán daruk telepítésének bemutatójára is várják.

A hét elején Hajasi Jordániában, Egyiptomban, Szaúd-Arábiában és Lengyelországban tett látogatást.

Kisida Fumio japán miniszterelnök márciusban, a hirosimai G7-csúcstalálkozót megelőzően tett meglepetésszerű látogatást Kijevben. Volodimir Zelenszkij pedig a G7-csúcstalálkozó utolsó napján elutazott Hirosimába. A G7 vezetői megígérték, hogy „amíg szükséges”, támogatni fogják Ukrajnát a védekezésben.

Az ENSZ számos engedményt ajánl az orosz műtrágyaexport terén a fekete-tengeri gabonaegyezmény visszaállításáért cserébe – derül ki António Guterres ENSZ-főtitkár Szergej Lavrov orosz külügyminiszternek átadott leveléből, amelyet pénteken a dpa német hírügynökség rendelkezésére bocsátottak.

A világszervezet vezetőjének javaslata szerint Moszkva az orosz mezőgazdasági export túlnyomó részét lebonyolító – nyugati szankciók hatálya alá került – Roszszelhozbank részeként egy leányvállalatot alapíthatna, amelyet meghatározott nemzetközi fizetések lebonyolítása végett ismét rákapcsolhatnák a SWIFT nemzetközi fizetési hálózatra. Ezzel a műtrágyák és bizonyos mezőgazdasági termékek exportja 30 napon belül ismét lehetségessé válna.

Az augusztus 28-án keltezett levélben – amelyről elsőként a Bild című német lap számolt be – Guterres további három javaslatot tett az orosz export megkönnyítésére.

Ezekben az orosz hajók megfelelő biztosítását, a műtrágyaexporttal foglalkozó cégek zárolt európai vagyonának feloldását, illetve orosz teherhajók európai kikötőkbe való behajózásának engedélyezését ajánlják fel. A levélből közvetetten az is kiderül, hogy az engedmények végett a világszervezet együttműködik az Európai Unióval.

A javaslat célja, hogy meggyőzzék Oroszországot arról: tegye ismét lehetővé az ukrán gabona Fekete-tengeren keresztül történő exportját.

Az orosz kormány júliusban nem hosszabbította meg a korábban kétszer megújított megállapodást, azzal vádolva a Nyugatot, hogy akadályozza Oroszország saját gabona- és műtrágyaexportját, amely szintén az egyezség része.

A Kreml álláspontja szerint a megállapodás nem érte el célját, mert az egyezmény segítségével nem sikerült megszüntetni az éhínséget Afrikában. Vlagyimir Putyin orosz elnök a hónap elején leszögezte, hogy Moszkva mindaddig nem tér vissza a megállapodáshoz, amíg a Nyugat nem teljesíti az ezzel kapcsolatban Oroszországnak tett ígéreteit.

Megérkeztek Ukrajnába az első Leopard 1A5-ös típusú harckocsik Dániából – közölte pénteken a dán védelmi minisztérium.

„Tíz Leopard 1-es páncélos már Ukrajna területen van, és még több is jön. Most már fel tudják őket használni az offenzívában, amelyet az ukránok még csak most kezdenek. A tavasszal megkezdett munka nem szakad meg. A kiképzés Németországban zajlik, ahol dán oktatók német katonák segítségével felkészítik a legénységeket, és átadják a tankokat Ukrajnának”– ismertette a tárca közleményében.

Korábban Dánia, Hollandia és Németország megállapodott abban, hogy Leopard 1A5-ös tankokat bocsájt a kijevi vezetés rendelkezésére és kiképzést nyújt ukrán legénységek számára az Európai Unió Ukrajnát támogató katonai segítségnyújtási missziója (EUMAM Ukrajna) keretében.

Koppenhága a 2005-ig szolgálatban volt páncélosait adja át németországi karbantartást követően Ukrajnának.

A dán védelmi tárca közölte azt is, hogy a királyság múzeumai hat harckocsit ideiglenesen átengedtek kiképzési célokra az ukrán hadseregnek, amely a június 4-én indult ellenoffenzívája során már bevetette a német gyártmányú típust a csatatéren.

Mindeközben Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nehezményezte, hogy Ukrajna egyre nehezebben és lassabban jut fegyverekhez, illetve lassan halad a további szankciók kieszközlésével Oroszországgal szemben.

Az ukrán államfő egy kijevi konferencián arról beszélt, hogy a három hónapja tartó ukrán ellenoffenzíva gyorsabban érne el eredményeket az ország déli és keleti felében, ha a hadserege még erősebb fegyverekhez jutna.

„ A háború kezd lelassulni. Ez így van, és mi elismerjük ezt. Minden folyamat kezd nehezebbé és lassúbbá válni, a szankcióktól kezdve a fegyverszállítmányokig” – jelentette ki Zelenszkij a rendezvényen.

Hangsúlyozta: Ukrajnának több és korszerűbb nyugati fegyverzetre van szüksége, egyebek között harci repülőkre.

„Ha nem vagyunk jelen az égen, de Oroszország igen, akkor ők az égből fognak megállítani minket. Megállítják az ellenoffenzívánkat” – tette hozzá.

Zelenszkij esti videóüzenetében is szövetségesei szemére vetette, hogy lazítottak az Oroszországgal szembeni szankciós nyomáson, s további büntetőintézkedéseket sürgetett.

„Jelenleg túl nagy szünetet látunk partnereink részéről, ami a szankciókat illeti. És nagyon aktív orosz próbálkozásokat ezek kijátszására” – mondta. Hozzáfűzte: Ukrajna prioritásai közé tartozik, hogy szankciókat érjen el az orosz energetikai szektorral szemben, elérje, hogy megállítsák az elektronikai eszközök Oroszországba áramlását, illetve tovább korlátozzák az orosz pénzügyi szektort.

„ A világ szankciós offenzívájának újra kell indulnia” – szögezte le Zelenszkij.

Oleh Nyikolenko ukrán külügyi szóvivő nem sokkal korábban Facebook-oldalán közölte, hogy Kijev elutasítja a Moszkva elleni szankciók enyhítését az ENSZ fekete-tengeri gabonaegyezmény visszaállítására irányuló erőfeszítései keretében.

„Az Oroszország elleni szankciós rezsim enyhítése a gabonaegyezmény újra indításáért cserébe az orosz élelmiszer-zsarolás győzelmét jelentené és meghívót Moszkva számára újabb zsarolási hullámokra” – tette hozzá.

Izrael Ukrajnának küldendő támogatásáról egyeztetett telefonon csütörtökön Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök – jelentette be az ukrán elnöki hivatal.

A hivatal weboldalán megjelent tájékoztatás szerint az elnök méltatta, hogy Izrael támogatja Ukrajna szuverenitását és területi egységét az orosz agresszióval szemben.

Zelenszkij korábban bírálta Izraelt, amiért szerinte nem foglal elég határozottan állást Ukrajna mellett az immár 18 hónapja dúló háborúban.

Izrael mind ez idáig főképp humanitárius és diplomáciai segítséget nyújtott Kijevnek.

Netanjahu irodája azt közölte, a vezetők a többi között egyeztettek az Izraelben lévő ukrajnai menekültek ügyéről, valamint az ukrán polgári légvédelmi kapacitások esetleges támogatásáról.

A miniszterelnök emellett arra kérte Zelenszkijt, igyekezzen biztonságos körülményeket teremteni a szeptemberben esedékes zsidó újév (ros hasana) idején a közép-ukrajnai Cserkaszi megyébe érkező zsidó zarándokok számára.

Minden évben haszid zsidók ezrei zarándokolnak el a haszidok körében nagy becsben tartott Nachman rabbinak a közép-ukrajnai Cserkaszi megyében Uman város zsidó temetőjében található sírjához, hogy szokás szerint táncos, vidám ünnepléssel üljék meg az idén szeptember végére eső zsidó újévet.

Bár Zelenszkij azt mondta, Ukrajna örömmel fogadja a zarándokokat, kiemelte, hogy a környéken lévő óvóhelyek csupán körülbelül 11 ezer embert képesek befogadni, rámutatva arra, hogy izraeli becslések szerint akár 50 ezren is részt vehetnek az eseményen, melyet ezért az ukrán elnök „biztonsági kihívásnak” nevezett.