Ismét bíróság elé állították a volt finn belügyminisztert

Ismét bíróság előtt áll a volt finn belügyminiszter a Biblia sorainak megosztása miatt. Päivi Räsänen a közösségi médiában idézte Pál apostolt, élve a szólás- és vallásszabadság jogával. A liberális jogvédők azonban cenzorként ugrottak a gyűlöletbeszédnek minősített gondolatokra. A helsinki kerületi bíróság 2022 márciusban első fokon úgy döntött, hogy Räsänen a szólás- és vallásszabadság törvényes határain belül beszélt. Az ügyészség azonban fellebbezett a felmentés ellen. A másodfokú tárgyalás pénteken kezdődött, és a tét óriási: ha ugyanis végül elmarasztalják Räsänent, azzal Szent Pált, a Bibliát, vagyis magát a keresztény hit alapját is elítélik. A volt finn belügyminisztert Náray Balázs kérdezte a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában.

– Összevetve azzal a bírósági tárgyalássorozattal, amelynek nyomán már felmentették Önt, most érzékelt valamilyen változást az ügyész hangnemében? Hiszen tulajdonképpen egyszer már elveszítette ezt az ügyet. Érzékelt tehát eltolódást, változást az egész eljárás hangvételében?

– Talán volt egy kis változás a hangvételben, talán kevésbé volt energikus az ügyész most, de a vádak ugyanazok, ugyanazokat az állításokat fogalmazta meg velem kapcsolatban, és most kicsit jobban bele is ment az írásaim részleteibe, kérdéseket tett fel bizonyos szavakkal kapcsolatban. Az ügy lényege pedig továbbra is azt érinti, hogy mit jelent embernek lenni és mit jelent a vétkesség, nagyon teológiai megközelítésből.

– Nagy figyelem övezi a fellebbezési bíróságon zajló ügyet Finnországban? Azt tudom, hogy nemzetközi figyelem létezik, és Önnek is vannak nemzetközi támogatói, szószólói, például az ADF International.

– Külföldön nagyobb figyelmet kelt, mint Finnországban. Ebben is szerepet játszik, hogy miután a Helsinki kerületi bíróság felmentett első fokon, a liberális média mintha csalódott lett volna a kimenetel miatt. Ezért is talán nehéz tudósítaniuk a finn közvélemény számára szólásszabadságot illető ügyről, mert ez a liberális média szintén beállt az engem vádlók sorába, például a legnagyobb napilap. Persze a mostani fellebbezési tárgyalásáról is volt élő közvetítés és tudóstás, mégis úgy látom, hogy egyes újságírók számára már nehézséget okoz beszámolni az ügyről.

– Azt mondta, hogy a liberális média próbál egy olyan ügyhöz kritikusan állni, ami a szólásszabadságról szól. Ami pedig – mármint a szólásszabadság legalábbis elméletben – a liberális elképzelések fontos részét képezik. Tehát akkor most a szólás szabadsága ellen kell érvelniük, ami vélhetően számukra mondjuk úgy, különlegessé teszi az egészet.

– Pontosan, teljesen így van, nehéz a számukra, merthogy már állást foglaltak ellenem, és azzal vádoltak, hogy gyűlöletbeszédet követtem el. Én pedig továbbra is teljes mértékben tagadom, hogy gyűlöletbeszéd lett volna, hiszen a klasszikus keresztény gondolatról beszéltem, amit az egyház évszázadokon keresztül hirdetett, tulajdonképpen kétezer éve. Ez a tanítás pedig nem gyűlöletből fakadt, hanem szeretetből.

– Ezeket az érveket pedig a bíróság egyszer már megalapozottnak találta, amikor felmentették Önt.

– Igen, és tényszerűen a Helsinki kerületi bíróság nagyon világosan fogalmazott, amikor kimondta, hogy az engem ért vádak hamisak, és nem állnak meg. De az ügyész akkor és még most is olyannal érvel, és olyat állít, amit én soha nem mondtam ki, például, hogy Isten homoszexuális embereket nem teremtett. Én viszont soha nem mondtam ehhez még csak hasonlót sem, mert mindig is azt állítottam, hogy Isten teremtménye minden ember, és előtte mindenki egyenlő. Ez és hasonló kitételek szerepeltek a vád alapjául szolgáló röpiratban is.

– Ha viszont, ahogy Ön is említette, a Helsinki kerületi bíróság ennyire világosan fogalmazott az ítéletében, akkor Önnek nem kezd már elege lenni az egész eljárásból? Az első röpirat, amire alapozzák a vádat, 2004-ből származik, majd húsz éve, a rádióinterjú pedig, ami a vád másik részét képezte, 2019-ből. Szóval nem fáradt már bele az egészbe? Vagy inkább úgy tekint rá, mint egy folytatódó lehetőségre, hogy megfogalmazhassa nézeteit a kereszténységről és értékekről? Hiszen akárhogyis, de ez platformot ad az Ön számára, hogy érveljen a hite mellett.

– Természetesen ez egy nagyon hosszú eljárás, hiszen már négy éve tart. És amiatt aggódtam, hogy büntetésként, illetve figyelmeztető jelzésként szolgál majd mások számára, hogy aki szeretne élni a szabadságjogaival, azzal ilyesmi történhet. Hogy egyfajta dermesztő hatással jár majd, elnémít embereket. Viszont úgy tekintek erre az ügyre, mint egy elhivatottságra, hogy védelmezzem és harcoljak ezekért a szabadságjogokért. A szólás és a hit szabadságáért. Emellett az eljárás sok lehetőséget adott a számomra, hogy a Bibliáról beszélhessek, arról, hogy mit tanít az emberi létezésről, Isten és ember kapcsolatáról, valamint természetesen a Biblia alapvető üzenetéről. A mostani tárgyalás előtt élő televízióközvetítés volt a bíróság épületéből, ahonnan elmondhattam a finn embereknek, családoknak, hogy a vétkekre milyen megoldást kínál, és, hogy Jézus értünk halt meg. Remélem, hogy a mostani tárgyalásnak is felmentés lesz a vége, és akkor az jogi útmutatóul szolgál majd hasonló lehetséges ügyekben is a jövőre nézve.

– Jogi precedenst jelentene. Emlékszem, hogy néhány évvel ezelőtt az első tárgyalások, illetve eljárás kezdetén készítettünk interjút, és akkor azt mondta, hogy az ügyész szándéka az egésszel az, hogy már maga az eljárás legyen a büntetés. Büntetésként élte meg ezt utóbbi néhány évet?

– Bizonyos tekintetben igen, hiszen egyfajta bélyeget ragasztott rám, a gyűlöletbeszéd bélyegét. Azt kell mondanom, hogy ez meglehetősen fájdalmas volt, gyűlöletbeszéd vádja alatt állni, hiszen amiről beszéltem, az nem gyűlöletről, hanem szeretetről szólt. De azt is gondolom, hogy ez az egész eljárás Isten kezében van. Bizonyos tekintetben, ezzel egy időben azt is gondolom, hogy egy megtiszteltetés is, mert emberek ezrei küldtek nekem üzenetet, hogy imádkoznak értem és Finnországért. Olyan üzeneteket is kaptam, amiben az állt, hogy emiatt az ügy miatt nyitották ki és kezdték el olvasni a Bibliát.

– Ami a finn politikát illeti, hiszen választások voltak idén, ami egyfajta konzervatív eltolódás, vagy változást hozott a kormányt tekintve. Vajon lehet ennek hatása az előbb említett vitákra, közbeszédre?

– Remélem, hiszen új kormányunk van, és többé nem az a baloldali liberális koalíciós kormány van hatalmon, hanem egy konzervatívabb. De persze négy párt szerepel az új koalícióban különböző értékeket képviselnek, sok problémával küzdünk. Viszont mindenképpen konzervatívabb módon közelít a politikához, így például talán könnyebb a közéleti vitában ezeknek a fontos szabadságoknak a védelme mellett érvelni, mint a szólás és a hit szabadsága. De még csak most kezdődik a kormányunk megbízatása, szóval még az elején vagyunk. Remélem a legjobbakat.

– Ha visszatérünk az identitáskérdésekhez és értékekhez, az ezekről szóló viták valószínűleg nem zárultak le, és különösen itt, ahol én vagyok, az Egyesült Államokban. Itt a mostani iskolaév kezdetén például szülők ellen azért indul eljárás, mert tudni szeretnének a gyermekük iskolában töltött mindennapjairól. Iskolák pedig titokban akarnak tartani a szülők elől a gyerekükre vonatkozó legfontosabb információkat, legyen az a szexuális identitás. És ezek a viták nem érnek véget. Mit gondol a lehetséges nemzetközi együttműködésről ezeknek a vitáknak a lefolytatásában, hogy hangot adjanak, a mondjuk úgy hagyományos értékeknek, vagy más szavakkal, józan észnek?

– Feltétlenül szükség van a józan észre ezekben a kérdésekben. Azt gondolom, hogy az emberek egyre inkább belefáradnak ebbe a zűrzavarba, ezért is szükség van a nemzetközi együttműködésre. Az LMBT és transzneműség aktivistái nagyon szoros hálózatokban működnek nemzetközi szinten, ezért szerintem azoknak, akik inkább a tradíciók talaján állnak a nemeket illetően, azaz a józan ész nézeteit osztják, nekik is többet kell együttműködniük. Hozzáteszem, hogy az említett problémák a mi iskoláinkban is jelen vannak. Például, amikor egy gyerek elkezdi az iskolát, felteszik neki a kérdést, hogy minek tartja magát fiúnak, lánynak, vagy valami másnak. Ami néhány éves gyerekeket nagyon összezavarhat.