Hozhat-e áttörést Ukrajna ügyében az újabb orosz-kínai találkozó?

Vang Ji külügyminiszter kedden találkozott orosz kollégájával, Szergej Lavrovval, és részletesen megvitatták a jelenlegi ukrajnai helyzetet.

Többnapos látogatásra érkezett Oroszországba a kínai külügyminiszter. Látogatásának egyik fő célja, hogy előkészítsék Vlagyimir Putyin orosz elnök kínai utazását, amelyre minden bizonnyal októberben kerülhet sor.

Vang Ji külügyminiszter kedden találkozott orosz kollégájával, Szergej Lavrovval, és részletesen megvitatták a jelenlegi ukrajnai helyzetet, megállapítva, hogy

minden olyan, a válság rendezésére irányuló kísérlet, amely figyelmen kívül hagyja Oroszország érdekeit, hiábavaló

– számolt be a TASZSZ orosz állami hírügynökség.

Lavrov az orosz külügyminisztérium közleménye szerint beszámolt kollégájának Kim Dzsongun észak-koreai vezető oroszországi látogatásának eredményeiről is. Vang Ji pedig tájékoztatta Lavrovot az amerikai nemzetbiztonsági tanácsadóval, Jake Sullivannel folytatott közelmúltbeli megbeszéléseiről.

Kína korábban  bejelentette, hogy több fronton is hajlandó együttműködni az orosz hadsereggel a jövőben - írja a Reuters. A két hatalom lépése hosszú távon átrajzolhatja a katonai erőviszonyokat a most kialakulóban levő új világrendben.

Kína közölte, hogy hadserege kész együttműködni az orosz hadsereggel a stratégiai kommunikáció és koordináció erősítése érdekében - közölte  a hírt kommentálva a kínai védelmi minisztérium. 

Számos stratégiai kérdésben megállapodott már  a két vezető

FORRÁS: AFP/SERGEI CHIRIKOV

A két ország együtt dolgozna a globális biztonsági kezdeményezések megvalósításában - mondta Tan Kefei, a kínai védelmi minisztérium szóvivője sajtótájékoztatóján.

Hozzátette, hogy a két ország elmélyítené „a katonai bizalmat, és közösen védenék a nemzetközi tisztességességet és igazságosságot”.

TOVÁBBRA IS KÖZÖS TENGERI, LÉGI JÁRŐRÖZÉST ÉS KÖZÖS HADGYAKORLATOKAT FOGNAK SZERVEZNI A JÖVŐBEN.

Hszi Csin-ping kínai elnök tavasszal Oroszországba látogatott, ahol Vlagyimir Putyin elnökkel találkozott. A maratoni látogatás során a két vezető egy sor stratégiai kérdésben megállapodott.

A világnak meg kellene ragadnia az ENSZ-közgyűlés adta lehetőséget az ukrajnai béketeremtésre, ehhez azonban párbeszédre van szükség a szembenálló felek között – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn New Yorkban az ENSZ 78. Közgyűlésére érkezve.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az ENSZ közgyűlésének alkalmából délutánra tervezett európai uniós külügyi tanácsüléssel kapcsolatban közölte, hogy kollégái nyilván óva fognak inteni mindenkit attól, hogy az orosz kormány képviselőivel találkozzanak és párbeszédet folytassanak velük.

„Én azt gondolom, hogy ez egy rossz irány. Itt vagyunk New Yorkban, itt vagyunk az ENSZ közgyűlésén. Az ENSZ-t nem azért hozták létre, hogy a hasonló gondolkodású emberek csoportosuljanak benne, arra vannak más szervezetek, például a NATO vagy az Európai Unió is ilyen” – jelentette ki.

„Az ENSZ-t azért hozták létre, hogy

az egymással akár még háborús viszonyban lévő felek is legalább beszélni tudjanak egymással, mert akkor van remény arra, hogy valamiféle megoldás körvonalazódjon, vagy legalábbis a helyzet ne romoljon”

– tette hozzá.

„Itt most ezt az egy hetet meg kellene ragadnia a világnak arra, hogy békét teremtsünk Ukrajnában. Itt vannak az oroszok, itt vannak az ukránok, itt vannak az amerikaiak, a franciák, mindenki, és itt lenne lehetőség arra, hogy mindenki beszéljen egymással úgymond semleges területen” – vélekedett.

„Én magam fogok találkozni természetesen orosz külügyminiszter kollégámmal, a tervek szerint a hét második felében, és azt tartanám helyesnek, ha ezt minél több nyugat-európai kollégám is megtenné” – mondta.

Aláhúzta: minden egyes, háborúban töltött nap újabb emberek halálával, újabb pusztítással jár, a béke feltételei így folyamatosan egyre romlanak.

Továbbá üdvözölte, hogy a visegrádi csoport is egyeztetést tart a minél szorosabb együttműködésről. „Világos, hogy a béke tekintetében más álláspontot képviselünk és más megközelítést alkalmazunk, de emellett van százezer más ügy, amelyben viszont abszolút egyetértünk, és amely kérdésekben nemzeti érdek az együttműködés” – hangsúlyozta.

Szijjártó Péter részt vesz ma a Világgazdasági Fórum munkaülésén, amely kapcsán sajnálatát fejezte ki, hogy az ukrajnai invázió miatti háborús pszichózisból olyan politikai hangulat jött létre, amely a világ újbóli blokkosodásához vezethet. Szavai szerint a közép-európaiak, a magyarok pontosan tudják, hogy ez nagyon rossz hír.

„Mi azt szeretnénk, hogyha a világ következő évei a konnektivitásról, az összeköttetésekről szólnának” – szögezte le, hozzátéve, hogy

szálanként vágták el az együttműködést Európa és Oroszország között, ezzel súlyos károkat okozva a kontinens versenyképességének.

„És most törekvések vannak Nyugat-Európából sajnos arra nézvést is, hogy az európai-kínai gazdasági kapcsolatokat vágják szét, ami tragikus következményekkel járna” – figyelmeztetett.

Ezzel összefüggésben érintette az autóipari forradalom ügyét is, emlékeztetve arra, hogy az elektromos átállás terén a nyugati gyártók súlyos függőségbe kerültek a keleti beszállítóiktól, Magyarország pedig sikeresen fontos találkozási ponttá vált a szektor beruházásai számára.

„Az lenne az érdekünk, hogy a világ blokkosodása helyett a kelet-nyugati együttműködés fejlesztésére, Kelet és Nyugat civilizált együttműködésére fókuszáljunk” – tudatta.

„Sajnos egyelőre azt látjuk, hogy a Kelet és Nyugat szétválasztására, a világ blokkosodására irányuló tendenciák erősebbek, mint az együttműködés kultúráját előtérbe helyezőknek a hangja. De őszintén remélem, hogy itt most a következő egy hétben azoknak a hangja kerekedik felül, akik Kelet és Nyugat civilizált együttműködésében látják a világ jövőjét” – mondta.

A miniszter végül arra is kitért, hogy az utóbbi évtizedekben most a legsúlyosabb a biztonsági helyzet,

az emberiség talán épp napjainkban áll legközelebb a harmadik világháború kirobbanásához,

miután a Földön ötven helyszínen dúl fegyveres konfliktus, és köztük sok magas veszélyeztetettségi fokkal jár.

Illetve rámutatott, hogy a közel-keleti instabilitás kihatással van Közép-Európára, már csak a migrációs nyomás vonatkozásában is, ezért is fontos lenne a régió békéje, aminek terén az utóbbi évtizedekben az Izrael és több arab ország kapcsolatát normalizáló Ábrahám-megállapodások tető alá hozása volt az első sikeres akció.

Hangsúlyozta, hogy elő kellene segíteni az egyezmények kiterjesztését, Magyarország kész ebben részt venni, különös tekintettel arra, hogy hazánk Izraelre stratégiai partnerként tekint, miközben jó viszonyt ápol számos arab országgal is.