Ez lehet a megoldás az ukrán gabona ügyében?

Kaució bevezetését kezdeményezi az Európai Bizottságnál az ukrán gabonaszállításokkal kapcsolatban a négy visegrádi ország, Magyarország, Csehország, Lengyelország és Szlovákia – jelentette be Marek Vyborny cseh mezőgazdasági miniszter kedden.

A dél-morvaországi Znojmóban, a visegrádi szakminiszterek találkozója után tartott sajtótájékoztatón elmondta, hogy a kereskedők akkor kapnák vissza a kauciót, amikor az általuk szállított ukrán gabona a balti vagy a lengyel kikötőkön keresztül elhagyja Európát.

„Ez az intézkedés arra kényszerítené a kereskedőket, hogy az ukrán gabonát ne tartsák vissza az európai piacokon” – jelentette ki Marek Vyborny, aki leszögezte: továbbra is azt részesítené előnyben, ha az ukrán gabonaexport problémáját európai szinten kezelnék.

A CTK hírügynökség jelentése szerint a visegrádi négyek képviselőinek tanácskozásába online Mikola Szolszkij ukrán miniszter is bekapcsolódott. Szolszkij tájékoztatta a minisztereket az ukrán elképzelésről, amely úgynevezett szolidaritási folyosók bevezetésével oldaná meg az ukrán gabona szállítását az Európai Unión kívüli térségekbe.

Nyilvánvaló, hogy a folyosók létrehozása és ellenőrzése nagyon költséges elképzelés. A terv megvalósítása érdekében az ukránok arra számítanak, hogy azt részben az Európai Unió finanszírozná, és ellenőrizné. A cseh miniszter szerint a közép-európai országok ebben a kérdésben még nem foglaltak állást.

Ukrajna Brüsszel segítségével korábban Moldován és Románián keresztül már létrehozott egy ilyen gabonaszállítási útvonalat, amelynek működtetését az Európai Unió is támogatja. Magyarországot a tanácskozáson Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár képviselte.

A Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz), illetve a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) által szervezett záhonyi gazdatüntetésen bejelentették, hogy a Magosz és a NAK – más szakmai szervezetek támogatásával – nyílt levélben fordul az Európai Bizottság elnökéhez, amelyben az ukrán gabona behozatali tilalma felfüggesztésének felülvizsgálatát és a korlátozás újra elrendelését kérik.

Az Ursula von der Leyenhez címzett levélben azt írták, hogy több százezer magyar gazdát, termelőt képviselnek – tájékoztatták az MTI-t hétfőn.

„Nem volt elég, hogy a félresikerült uniós szankciók, az energiaválság és a megnövekedett inputanyag-költségek embert próbáló nehézséget okoztak a magyar gazdáknak, az Európai Bizottság elhibázott módon eltörölte az ukrán mezőgazdasági termékek vámját. Az EU becsapta a gazdákat, visszaélt a szolidaritásukkal, a gazdák jó szándékával, hogy a háború sújtotta ukrán gazdálkodók terményei eljussanak a szintén nehéz sorsú afrikai embereknek” – írták.

Az átgondolatlan intézkedések miatt az ukrán gabona letarolta a kelet-közép-európai piacokat,

óriási piaci bizonytalanságot, a termelői árak drasztikus zuhanását okozta – mutattak rá a nyílt levélben. Hozzátették: a magyar gazdák legalább 300 millió euró veszteséget szenvednek el csak az őszi búza esetében, és a többi terménynél sem jobbak a kilátások.

Elfogadhatatlannak nevezték, hogy az importtilalmat Magyarország és több más érintett ország kérése ellenére sem hosszabbították meg. Az Európai Bizottság ezzel elárulta az uniós polgárok élelmezés-biztonságát szavatoló gazdákat – írták.

Jelezték, hogy az importtilalom feloldása nem a háború sújtotta ukrán népnek nyújt segítséget, hanem a nemzetközi nagytőkések érdekeit szolgálja. A 10 legnagyobb ukrán mezőgazdasági termelő vállalkozásból 9-et ugyanis nem Ukrajnában jegyeztek be, hanem amerikai és nyugat-európai tőkealapok érdekeltségeibe tartoznak.

Felháborító és teljesen torzítja a versenyt a levél szerint, hogy miközben az EU-ban a gazdáknak rendkívül szigorú környezetvédelmi, állatjóléti feltételeket írnak elő, az EU-ba érkező importnak nem kell megfelelnie ezeknek a szabályoknak. Ukrajnában olyan módszerekkel állítják elő a termékeket, amelyeket az Unióban rég betiltottak, bizonyos növényvédő szerektől egyes állattartási technológiákig.

Mindezek alapján követelik a levélben, hogy ismét rendeljék el az ukrán gabona behozatali tilalmát, és terjesszék ki azt a többi agrár- és élelmiszeripari termékre is.

Azt is kérik, hogy tegyenek piacstabilizáló lépéseket, valamint kompenzálják a magyar gazdák veszteségeit,

mert a „jelképes összegű”, 15,9 millió eurós kompenzáció nem nyújt érdemi segítséget. Az ukrán terményekkel szemben is tartassák be az uniós termelésre vonatkozó környezetvédelmi, növényegészségügyi előírásokat – írták.

Egyúttal jelezték, hogy támogatják a magyar kormány döntését, amellyel nemzeti hatáskörben meghosszabbította, és más ukrán termékekre – így a mézre, egyes húsfélékre és a tojásra is – kiterjesztette a behozatali tilalmat, ugyanis az Ukrajnából érkező import nemcsak a gabona-, hanem más termékpályákon is súlyos problémákat okozott.

Ukrajna, Moldova és Románia között létrejött együttműködés révén az Európai Unió növeli az ukrán gabona szállítását lehetővé tevő szolidaritási folyosók kapacitását, és ösztönzi a beruházásokat a vonatkozó közlekedési infrastruktúrába – jelentette ki Adina Valean közlekedésért felelős uniós biztos Brüsszelben hétfőn.

Adina Valean, aki Olekszandr Kubrakov ukrán infrastrukturális miniszterrel folytatott brüsszeli megbeszélését követő tartott sajtótájékoztatót, emlékeztetett: az Európai Unió tavaly májusban hozta létre az úgynevezett szolidaritási folyosókat azzal a céllal, hogy alternatív szállítási lehetőséget hozzon létre Ukrajna mezőgazdasági exportja számára.

A szolidaritás Ukrajnával példátlan együttműködést eredményezett Románia és Moldova között, és megállapodás született arról, hogy egyes kikötők kihasználatlan kapacitásának jobb felhasználásával növelik a dunai kereskedelmi útvonal kihasználtságát.

Az Ukrajna, Románia és Moldova közötti együttműködés, különösen a határellenőrzési eljárások egyszerűsítése terén növelni fogja a szállítási kapacitást a dunai kikötőkbe és Konstanca tengeri kikötőjébe vezető szárazföldi útvonalak mentén

– emelte ki.

Az uniós biztos köszönetét fejezte ki, hogy a felek a konstancai kikötő kapacitását további horgonyzóhelyek meghatározásával és a kikötőbe való bejutás, valamint a kikötőn belüli forgalom irányításának javításával növelték.

„Az elmúlt évben túlszárnyaltuk a kezdeti várakozásokat a szolidaritási folyosókon keresztül szállított gabonamennyiség tekintetében. Az intézkedés mentőövvé vált Ukrajna számára” – fogalmazott.

Adina Valean elmondta, 2022 májusa és 2023 augusztusa között az uniós szolidaritás lehetővé tette Ukrajna számára, hogy több mint 53 millió tonna mezőgazdasági terméket exportáljon, köztük mintegy 48 millió tonna gabonát, olajos magvakat és egyéb termékeket.

Mindez mintegy 38 milliárd euró bevételt jelentett Ukrajna számára – mondta. Ezzel egyidőben Kijev közel 34 millió tonna árut importált a szolidaritási útvonalakon keresztül, mintegy 70 milliárd euró értékben – tette hozzá.

Közölte továbbá, hogy az európai szabvány szerinti nyomtáv létrehozásával a brüsszeli testület biztosítani akarja Ukrajna vasúti rendszereinek integrációját az EU közlekedési rendszerébe.

Célja, hogy zökkenőmentes vasúti összeköttetés jöjjön létére Ukrajna és az uniós országok között segítve ezzel az ország integrációját az EU egységes piacába

– emelte ki.

Az uniós biztos végezetül arról tájékoztatott, hogy az Európai Bizottság kedden új pályázati felhívást tesz közzé az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz keretében.

Ukrajna és Moldova – az uniós tagországokkal azonos feltételek mellett – most először pályázhat a szolidaritási útvonalak mentén megvalósuló infrastrukturális projektek finanszírozására anélkül, hogy uniós partnerekre lenne szüksége – tette hozzá.