A békéről szóló tárgyalások kezdődhetnek Moszkvában

Matteo Zuppi bíboros, a Vatikán ukrajnai békemissziójának vezetője az elmúlt három nap folyamán Kínában tárgyalt.  

– mondta az orosz külügyminiszter, Szergej Lavrov egy, az Ukrajna körüli helyzet rendezéséről szóló kerekasztal-beszélgetésen.

Az eseményen, amelyen több mint 30 ország diplomáciai képviseletének képviselői vettek rész, Lavrov az hangoztatta, hogy Moszkva kész mérlegelni minden komoly kezdeményezést. Elismeréssel szólt arról a szerepvállalásról, amellyel, mint mondta, Törökország, az Egyesült Arab Emírségek és Szaúd-Arábia hozzájárult a tárgyalási folyamathoz. 

Úgy vélekedett, hogy a konfliktus ügyében a Nyugat, elsősorban az Egyesült Államok és Nagy-Britannia által folytatott, mint fogalmazott, áldiplomácia ugyanúgy a feje tetejére kíván állítani mindent, mint az ukrajnai konfliktus elején, amikor ezek az államok milliárdokat fektettek az ukrán ellenzékbe, amelyet aztán alkotmányellenes véres államcsínnyel juttattak hatalomra. 

Azzal vádolta meg a nyugati országokat, hogy csalással próbálják meg a maguk oldalára állítani a világ többségét képviselő országokat. Zuppi bíboros a nyár folyamán felkereste Moszkvát, Kijevet és Washingtont is. Az orosz fővárosban júniusban Kirill pátriárkával és Jurij Usakovval, az orosz elnök külpolitikai tanácsadójával találkozott.

Tovább folytatódott az orosz kézben lévő Bahmut visszafoglalására indított ukrán katonai hadművelet, mindeközben az ukrán erők súlyos veszteségeket okoztak az ellenségnek a déli fronton – állította a kijevi katonai vezetés csütörtöki közleményére hivatkozva a brit hírügynökség.

Ukrán közlés szerint heves harcok zajlanak a keleti fronton, de nem sikerült újabb áttörést elérni a három hónapja indított ellentámadás során. A tavalyi sikeres északkeleti offenzívához képest az idei ukrán előretörés és területfoglalás lassabban halad, mert a földbe ásott orosz lövészárkok miatt az ukrán egységek csak lépésről-lépésre tudnak előrejutni.

Hanna Maljar, ukrán védelmi miniszterhelyettes három Bahmut környéki falu visszafoglalásáról számolt be. Maljar Andriivka falu visszafoglalását jelentette be, később azonban azt közölte: a harcok még mindig dúlnak a falu körül.

A védelmi miniszterhelyettes nem szolgált semmilyen információval a dél-donyecki régióban fekvő Avgyijivkáról és Marjinkáról, amelyeket egy nappal korábban súlyos orosz támadás ért.

Az orosz erők „jelentős veszteséget” szenvedtek el a déli fronton és „jelentősen csökkent védelmi képességük”, miközben az ukrán haderő az Azovi-tenger irányában kulcsfontosságú falvakat tudott visszafoglalni – állítja Maljar.

Olekszandr Stupun, a déli Tavrija frontszakasz katonai szóvivője az ukrán állami televízióban jelentős orosz veszteségekről beszélt: „az ellenség, a Tavrija déli irányába indított ellentámadásai során az elmúlt két nap során 15 harckocsit és 12 páncélozott járművet vesztett el.” Elmondása szerint az oroszok embervesztesége 665-re tehető az elmúlt két nap alatt, ezt azonban független hírforrások nem erősítették meg.

Tizennégy visszavert ukrán támadásról számolt be Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a  hadijelentést ismertetve.

Mint mondta, az ezek során elszenvedett ukrán veszteség mintegy 840 fő volt. Közülük a tábornok szerint mintegy 350 katona a Donyeck környékén vívott harcokban esett el vagy sebesült meg. A megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között nevezett meg egyebek között két vezetési pontot, három lőszerraktárt, két harckocsit és egy Mi-8-as helikoptert.

Az orosz védelmi tárca közölte, hogy

a Fekete-tengeren az orosz Szamum légpárnás rakétahordozó fedélzeti fegyvereivel megsemmisített egy őt támadó ukrán személyzet nélküli motorcsónakot.

Gyenyisz Pusilin, a „Donyecki Népköztársaság” megbízott vezetője csütörtökön a RIA Novosztyi hírügynökségnek nyilatkozva valótlannak nevezte azt az állítást, amely szerint az ukrán erők elfoglalták Andrijivka községet Artyomovszk (Bahmut) közelében. Azt mondta, hogy kemény harcok folynak Andrijivka és Kliscsijivka környékén, és éppen az orosz erőknek sikerült kedvezőbb állásokat elfoglalniuk.

Jan Gagin, Pusilin tanácsadója a RIA Novosztyi hírügynökségnek nyilatkozva hírszerzési és egyéb forrásokra hivatkozva azt állította, hogy az ukrán fegyveres erőknek a háború kezdete óta elszenvedett vesztesége elérte a félmilliót. Azt mondta, hogy egy hete az MTSZ Ukrajina mobilszolgáltató egy olyan videót osztott meg az interneten, amely szerint 400 ezer behívott már sohasem veszi fel a telefont.

Az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek ukrán tüzérségi támadást a helyi hatóságok.

A Kurszk megyei Tyotkinóban és a Luhanszk megyei Kerminnában egy-egy civil életét vesztette, Donyeckben pedig további kettő megsebesült csütörtökön ukrán tüzérségi tűz következtében.

Marat Husznullin orosz miniszterelnök-helyettes a Telegram-csatornáján közölte, hogy 59 napi munkálatok után csütörtökön megnyitották a gépkocsiforgalom előtt a Krími hídnak a júliusi támadásban megsérült baloldali szakaszát. A jobboldali szakaszt november 1-jére tervezik helyreállítani.

Az orosz hadsereg aktív védelmet folytat, magabiztosan és megbízhatóan lép fel – jelentette ki Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter szerdán a Rosszija 1 tévécsatornának nyilatkozva.

„A csapatok mindenütt megfelelően folytatják az aktív védekezést. Van, ahol ez bonyolultabb, van, ahol egyszerűbb. De azt mondhatom, hogy a fiúk, a parancsnokok magabiztosan, megbízhatóan teszik a dolgukat” – mondta.

„Folytatjuk a haditechnika, a személyi állomány cseréjét, azokét, akik már sokadik hónapja vesznek részt az ellentámadásban. Mint emlékeznek rá, már túl vagyunk a tavaszi és nyári hadjáraton. Most eljött az (ukrajnai) őszi hadjárat ideje”

– tette hozzá Sojgu.

Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi tárca szóvivője a szerdai hadijelentés ismertetve 14 támadás visszaveréséről számolt be, amelyek során az ukrán fél szerinte mintegy 710 katonát veszített, közülük a legtöbben, 235-en a donyecki régió déli részén vívott harcokban estek el.

Beszámolója szerint

Zaporizzsja megyében az orosz erők légicsapásokkal, tüzérségi tűzzel és nehézlángvető rendszerekkel az ukrán 82. ejtőernyős rohamdandár két támadását verték vissza Verbove falu közelében, és tűz alatt tartották Rabotine környékét.

Konasenkov azt mondta, hogy ezen a frontszakaszon több mint 205 fő volt az ukrán emberveszteség, valamint üzemképtelenné vált egy harckocsi, három páncélozott harcjármű és két egyéb jármű, továbbá négy D-30-as, valamint egy-egy M777-es, M119-es, D-20-as és egy Mszta-B löveg.

A tábornok azt mondta, hogy az orosz légvédelem a nap folyamán megsemmisített öt HIMARS-rakétát és 37 drónt. Az orosz összegzés szerint ezzel a háború kezdete lelőtt ukrán drónok száma meghaladta a 6700-at, az elpusztított sorozatvetőké pedig elérte az 1150-et.

Gyenyisz Pusilin, a donyecki régió Moszkva által megbízott vezetője a Szolovjov Live médiacsatornán valótlannak nevezte azokat az állításokat, amelyek szerint az ukrán hadseregnek sikerült megvetnie a lábát Opitne településen.

Az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek ukrán tüzérségi támadást.

A Fekete-tenger térségében végrehajtott ukrán tengeri és légi dróntámadás elhárításáról számolt be az orosz védelmi minisztérium.

A tárca szerint az ukrán fegyveres erők hajnalban öt személyzet nélküli motorcsónakkal kísérelték meg megtámadni a Fekete-tengeren az orosz haditengerészet Szergej Kotov járőrhajóját. A legénység az összes tengeri drónt megsemmisítette a fedélzeti fegyverekkel.

A minisztérium szerint a 2014-ben elcsatolt Krím területe fölött csütörtök hajnalban az orosz légvédelem 11 repülőgép típusú ukrán drónt lőtt le. A félszigetet az orosz szárazfölddel a Kercsi-szoroson át összekötő Krími hídon felfüggesztették a forgalmat.

A moszkvai katonai tárca arról is beszámolt, hogy éjfél után egy órán belül három repülőgép típusú drónt semmisítettek meg az Ukrajnával határos Brjanszk megye légterében.