Zelenszkij meglátogatta az ukrán csapatokat

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedden Zaporizzsjában tett látogatást, ahol találkozott a 65. és a 116. gépesített dandár parancsnokságával. Ezt az államfő maga hozta nyilvánosságra közösségi oldalain.

Közlése szerint elsősorban a régióban lévő Orihiv település körzetében zajló harci cselekményeket vitatták meg. Zelenszkij kitüntetéseket is átadott a térségben szolgálatot teljesítő katonáknak.

„Ukrajna célja nyilvánvaló: győzni fogunk, és megadjuk Ukrajnának azt az erőt, amely garantálja a tartós békét. Köszönetet mondok minden katonánknak, mindazoknak, akik Ukrajnáért harcolnak, minden önkéntesnek, aki segít, és minden ukrán férfinak és nőnek, aki úgy érzi, hogy háborúban áll, és ezért segíti a védelmet” – fogalmazott az elnök a Facebookon.

Emlékeztetett arra is, hogy hétfőn Donyeck megyében látogatta meg az ott harcoló ukrán csapatokat.

A nemzetközi partnerek nem próbálják rávenni Ukrajnát arra, hogy kezdjen béketárgyalásokat Oroszországgal – jelentette ki Olekszij Danyilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkára egy kedden megjelent lapinterjúban.

„Az állítólagos nyomásgyakorlásról szóló jelentéseket semmi nem erősíti meg. Csak az interneten léteznek. Nem tudom, lehet, hogy ez az orosz trollhadsereg munkája, de a partnerek nem támasztottak semmilyen követelményt a tárgyaláshoz. Ukrajna maga oldja meg ezt a problémát” – mondta Danyilov a La Repubblica című olasz napnak adott interjújában, amelyet az Ukrajinszka Pravda hírportál is ismertetett.

Leszögezte, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnökkel „nem lehet tárgyalni”. Szerinte Oroszországot „úgy kell elpusztítani, mint Karthágót”. Hanna Maljar ukrán védelmi miniszterhelyettes egy tévéműsorban arról beszélt, hogy

az orosz tüzérségi támadások száma némileg csökkent Kelet-Ukrajnában,

miután az ukrán erők erőteljes csapást mértek az orosz csapatokra a Harkiv megyei Kupjanszk és a donyecki régióban lévő Liman város térségében.

„Az elmúlt héten, sőt még tegnap is, a hét első napján, mennyiségileg valóban csökkent az ágyúzás és a keleti támadások száma, de ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy hogy az ellenség visszakozna, hogy elállna terveitől. Csak arról van szó, hogy csapataink valóban nagyon erős csapást mértek rájuk, amikor Kupjanszk és Liman irányában fokozták az ellentámadásaikat. A mieink valóban nagyon hatékonyan megállították őket ott, és sok ellenséges katonát és felszerelést semmisítettek meg” – fejtette ki a miniszterhelyettes.

Úgy vélte, hogy az oroszok ezért most újra csoportosítják erőiket, és emiatt csökkent a támadások száma. Meggyőződésének adott hangot, hogy a heves harcok újra ki fognak újulni a térségben.

A Donyeck megyei Bahmutnál szavai szerint az ukrán katonák „fokozatosan, de biztosan haladnak előre a déli szárnyon”. Maljar hozzátette, hogy a helyzet a déli országrészben nehezebb, „mint máshol a fronton”.

Most ádáz harcok zajlanak, az ukrán erők folytatják támadóműveleteiket Zaporizzsja megyében, Melitopol és Bergyanszk felé.

Vadim Bojcsenko, a Donyeck megyei – orosz megszállás alatti – Mariupol polgármestere a Telegramon arról adott hírt, hogy ötven sebesült orosz katonát vittek reggel a város kórházába, miután a megszállt Jurjivka településen hétfőn találat ért egy orosz katonai bázist és tűz ütött ki. A polgármester közlése szerint a sebesültek közül 17-en a kórházban meghaltak.

Az ukrán vezérkar közlése szerint az orosz hadsereg Ukrajnában már 255 ezer katonát vesztett el. Azt is bejelentették, hogy az ukrán erők hétfőn megsemmisítettek egy orosz helikoptert, hét harckocsit, 29 tüzérségi rendszert és ugyanennyi drónt.

Nagyszabású orosz rakétatámadás érte hajnalban Ukrajna nyugati részét, Lemberget, és az északnyugati Volhíniai területet. Egész Ukrajnában légiriadót rendeltek el, amely mintegy két órán keresztül tartott az éjszaka. Az ukrán média szerint ez a támadás volt a legnagyobb a régió ellen a háború kezdete óta. A Lengyelországgal határos Volhíniai területen halálos áldozatai is voltak a légicsapásoknak.

Orosz rakétacsapásokra ébredtek kedd reggel a nyugat ukrajnai Lemberg lakosai. A megyeszékhely polgármestere szerint az egyik lövedék egy óvódához tartozó játszóteret talált el.

„Két órával ezelőtt itt még egy az óvodásoknak készült pavilon állt. A rakéta pontosan ide csapódott, és most egy kilenc méter mély kráter található a helyén. Egy tömbház megsérült. A felsőbb emeletek kiégtek, az ablakok pedig betörtek, de hála Istennek, senkinek nem esett bántódása. Most az a legfontosabb, hogy garantáljuk az emberek biztonságát, aztán kezdetét veheti az újjáépítés” – mondta Andrij Szadovij.

Ukrán közlés szerint keddre virradóra átfogó orosz rakétatámadások érték a Lemberg és Volhínia megyét. A károk felmérése még tart, a lengyel határhoz közeli Luck városából azonban polgári áldozatokról számoltak be.

Az ukrán vöröskereszt folyamatosan evakuálja a lakosságot azokról a területekről, ahonnan a leggyakrabban jelentenek csapásokat.

„Nagyon nehéz itt élni. Pár napja pirkadatkor az egyik hozzánk közeli házat bombázták. A kislányomat egy köntössel próbáltam megvédeni. Kimenekültünk a házból és közben hallottuk, ahogy a lövedékdarabok mellettünk süvítenek el” – mondta egy kupjanszki lakos.

A segélyszervezet dolgozói szerint bár korábban még sokan ragaszkodtak a maradáshoz, az elmúlt hetekben jelentősen megnőtt a kimentést kérők száma.

„Az elmúlt három hétben megháromszorozódott az evakuálást igénylők száma. Egyre többen akarnak elmenekülni”

– mondta a Harkiv megyei vöröskereszt vezetője.

A két hónapja tartó ukrán ellentámadás megindítása óta megnőtt az ukrajnai városok elleni légitámadások száma. A kijevi vezetés szerint a másfél éve tartó fegyveres konfliktusnak már több mint 500 gyermek esett áldozatul.

Az orosz védelmi minisztérium azonban kizárólag katonai célpontok elleni megelőző csapásokról számol be. Hétfői jelentésük szerint legutóbbi támadásukkal is egy ukrán tengeri drónokat gyártó üzemet semmisítettek meg.

A tárca vezetője, Szergej Sojgu az idei orosz katonai világkiállítás hétfői megnyitóján büszkeséggel beszélt az orosz hadiipar teljesítményéről, ami szerinte

a nyugati szankciók ellenére több területen is képes volt megsokszorozni a gyártókapacitását.

A rendezvényen több mint 70 ország küldöttsége vett részt. Az orosz harci eszközök mellett pedig többek között a kínai és az indiai fegyvergyártók is saját standokat állítottak fel. A moszkvai vezetők az eseményen hangsúlyozták: Oroszország stabilitást keres a többpólusú világban, ehhez pedig minél több országgal szeretne katonai együttműködést.

„A harci cselekmények előzetes egyenlege azt mutatja, hogy Ukrajna katonai erőforrásai csaknem kimerültek” – mondta.

Állítása szerint az ukrajnai háborúban nyilvánvalóvá vált, hogy a nyugati fegyverek, a NATO hadművelettervezési, csapatirányítási és kiképzési módszerei nem biztosíthatnak fölényt a harctéren. Sojgu szerint a „különleges hadművelet” véget vetett a kollektív Nyugat dominanciájának a katonai szférában.

„Ma a harctéren semmi sem egyedi és sebezhetetlen az orosz fegyverekkel szemben. Sok esetben még a szovjet gyártmányú eszközök is felülmúlják harci mutatóikban a nyugati modelleket. Objektív ellenőrzési adatokkal rendelkezünk német tankok, amerikai páncélozott járművek, brit rakéták és más fegyverrendszerek megsemmisítéséről. Készek vagyunk megosztani partnereinkkel a nyugati technika gyenge oldalaira vonatkozó értékeléseinket”

– közölte a miniszter.

Elmondta továbbá, hogy Oroszország a „különleges hadművelettel” párhuzamosan, rövid határidőkkel, többszörösére növelte az előállított rakétatüzérségi fegyverek, a harckocsik és egyéb páncélozott járművek, valamint a drónok számát.

A tárcavezető kiemelte, hogy

az Egyesült Államok Kijev támogatására hivatkozva világszerte kiürítteti partnerei arzenálját, lényegében megtisztítva a piacot az amerikai hadiipar termékei számára.

Mint mondta, az új fegyverekért a partnereknek nem csak sokat kell fizetniük, hanem „bele kell egyezniük a szuverenitás korlátozásába a biztonsági szférában”. Meglátása aszerint az európai védelmi politikát alárendelték az amerikai érdekeknek.

Az orosz védelmi miniszter megismételte Moszkva álláspontját, amely szerint ma Oroszországgal nem Ukrajna fegyveres erői állnak szemben, hanem az egész kollektív Nyugat, amelyhez csatlakoztak az ázsiai-csendes-óceáni térség egyes államai is. Sojgu szerint a külföldi tanácsadók az ukrán katonákat arra használják fel, hogy elgyakoroltassák a harc különböző változatait nyugati fegyverek használatával, nem törődve az emberveszteségekkel.

Állítása szerint a fogságba esett ukrán katonák rendkívül negatívan vélekedtek a NATO-szabvány szerinti katonai kiképzésről.

Emlékeztetett rá, hogy az Egyesült Államok, amely korábban háborús bűncselekményként emlegette a kazettás lőszerek bevetését, ilyeneket adott át Ukrajnának. Rámutatott, hogy a humanitárius szervezetek, „ahogyan az várható volt”, nem ítélik el az ilyen eszközöknek a civileket sújtó alkalmazását, és kilátásba helyezte, hogy Moszkva felülvizsgálhatja döntését, amelyben „lemondott” a kazettás eszközök használatáról.

Azzal vádolta meg Kijevet, hogy a fekete-tengeri gabonakezdeményezést pajzsként használta fel az orosz rakétacsapásokkal szemben saját fegyverei és lőszerraktárai védelmében.

A konferenciával párhuzamosan zajlik az orosz főváros vonzáskörzetéhez tartozó Kubinkában a hétfőn megnyitott Armija-2023 haditechnikai kiállítás és vásár, amelyen 85 ország képviselteti magát, ami a szervezők szerint több mint duplája a tavalyinak. A fórumon Kína, India és Irán is állít ki haditechnikai eszközöket.