Ukrajna hallani sem akar a békéről

– fogalmazott Dmitro Kuleba egy interjúban, melyet a Voice of Europe hírportál szemlézett. Az ukrán külügyminiszter azokra az Európában is egyre erősödő álláspontokra, véleményekre gondolt, melyek a háború folytatása helyett a béketárgyalások szükségességét hangsúlyozzák. 

Kuleba szerint különösen nehéz ősz vár Ukrajnára abból a szempontból, hogy fenntartsa a nyugati államok támogatását. Mint mondta, rengeteg komplikált nemzetközi konferencia, találkozó áll Kijev előtt, ahol fontos, hogy ne csak hagyományos nyugati partnerei legyenek jelen, hanem a világ minden térsége képviseltesse magát.

A lengyel Rzeczpospolitaban írnak arról, hogy Ukrajna minden problémája abban rejlik, hogy képtelen saját maga dönteni sorsáról, írta meg a RIA Novoszti.

Ukrajna fő problémája, hogy túlságosan függ a külső tényezőktől, és nem tud saját maga dönteni sorsáról – írja a RIA Novoszti a Rzeczpospolita című lengyel lapra hivatkozva.

Már a lengyelek is belátták, hogy Ukrajna nem ura saját magának

FORRÁS: AFP/ANATOLII STEPANOV

A jelenleg kulcsfontosságú offenzívát vállaló Ukrajna egyik legnagyobb problémája, amely eddig nem váltotta be saját és a Nyugat elvárásait, hogy nem tud saját maga dönteni a sorsáról

- írják.

Ráadásul, teszik hozzá

KIJEV TELJES FÜGGŐSÉGBE KERÜLT A NYUGATI FEGYVERSZÁLLÍTMÁNYOKTÓL ÉS EZZEL ELVESZTETTE FÜGGETLENSÉGÉT ÉS SZUVERENITÁSÁT.

A cikk szerzője szerint az ukrán konfliktus sorsának eldöntésének lehetősége Vlagyimir Putyin orosz elnök kezében lesz. Emellett az újságíró szerint a helyzet kimenetelét befolyásolhatja az Egyesült Államok és az Európai Unió politikai erőinek változása.

Európa hiába adna F-16-os vadászgépeket Ukrajnának, jelenleg a pilóták kiképzéséhez sincs elegendő kapacitása. Az Egyesült Államok pedig együttműködik ugyan a képzési terv összeállításában Dániával és Hollandiával, azonban csak abban az esetben vállalja az ukrán pilóták kiképzését amerikai földön, amennyiben Európában elfogyott a képzési kapacitás. Noha a médiában nagy támogatottsága van annak az elképzelésnek, hogy Ukrajna szövetségesei adjanak F-16-os vadászrepülőket az Oroszország által megtámadott országnak, a szakértők hosszú távú védelmi potenciálként tekintenek a repülőkre, így azok használata és az ahhoz szükséges képzés is hosszadalmas folyamat lesz.

Az első hat ukrán pilóta várhatóan jövő nyár előtt nem fejezi be az Egyesült Államokban gyártott F-16-os kiképzését – idézte a Washington Post a magas rangú ukrán tisztviselők véleményét. Mint írták, a nyugati oktatási program folyamatosan késik. A lap emlékeztetett, hogy az Egyesült Államok elnöke maga is egy évig vonakodott attól, hogy amerikai gyártmányú F-16-os gépeket küldjenek a háborúban álló országba, azonban később hozzájárult, hogy más országok adjanak a sajátjaikból Ukrajnának.

Hollandia és Dánia önként vállalták az ukrán pilóták kiképzését, amelytől Kijev azt remélte, hogy már idén szeptemberben hadba állhatnak az amerikai repülők. Azonban az Egyesült Államokkal ellentétben az európai szövetségesek nem rendelkeznek elegendő képzési kapacitással, Amerika pedig ebben a kérdésben átadta a stafétát Európában.

Kevés a kiképző

Az ukrán oldalról anonimitásuk megtartása mellett nyilatkozó tisztségviselők elmondták, hogy bár a pilótáik folyékonyan beszélnek angolul, először egy négy hónapos nyelvi kurzuson kell részt venniük Nagy-Britanniában. Itt tanulják meg a repülőgéppel kapcsolatos fogalmakat. Azonban ez az oktatás a földi személyzettel együtt fog történni, akik kevésbé jártasak az angolban. Az ukrán tisztviselők szerint ezt Dánia kérte. A dán védelmi minisztérium azonban nem kommentálta a kijelentést a Washington Post megkeresésére.

A holland védelmi minisztérium szóvivője, Mark van de Beek alezredes azonban a lapnak adott válaszában elmondta, hogy a képzés részleteit még mindig pontosítják. A szóvivő kiemelte, hogy hiány van az F-16-os kiképzőkből, mert Hollandia például most áll át a fejlettebb F-35-re, a kapacitásait pedig arra koncentrálja.

Hiába azonban, hogy a jelek szerint az Egyesült Államok hajlandó lehet segíteni a kiképzésben, a szakértők azt is elmondták, hogy az F-16-os kiképzés a legtapasztaltabb pilóták esetében is legalább 6 hónapot vesz igénybe. Ezzel szemben az újoncok számára ez a folyamat több mint két évet jelenthet majd.

Eltart egy ideig, amíg Ukrajna megkapja a megígért amerikai F16-os vadászgépeket – közölte a Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsának kommunikációs koordinátora egy sajtóbeszélgetésen pénteken.

John Kirby megerősítette Joe Biden májusban közölt szándékát, az ukrán légierő F16-os vadászrepülőkkel való támogatását, de azt is megjegyezte, hogy

az ukrán pilótákat előbb ki kell képezni és meg kell teremteni a gépek fenntartásához szükséges feltételeket.

A Nemzetbiztonsági Tanács tisztségviselője elmondta azt is, hogy az ukrán pilóták kiképzéséről folyamatosan egyeztetnek az európai partnerekkel, így dán és holland szakemberekkel dolgoznak a tananyag összeállításán.

Megjegyezte azt is, hogy a képzésben részt vevő ukrán pilótáknak szükségük van bizonyos alapszintű nyelvtudás elsajátítására is, mert az amerikai vadászgépek kezelési nyelve az angol.

Legkevesebb egy halálos áldozata van a Szergijev Poszad-i gyártelepen szerdán történt robbanásnak – közölték csütörtök reggel az orosz hatóságok. Napközben még tizenkét eltűntet kerestek a romok alatt a Moszkvához közeli város ipari parkjában. Közben az ukránok újabb dróntámadást indítottak az orosz főváros ellen – közölte a moszkvai polgármester, hozzátéve, hogy a pilóta nélküli repülőgépeket még azelőtt lelőtték, hogy elérték volna a város határát.

A városszéli gyártelepen, Moszkvától alig ötven kilométernyire történt robbanás hatalmas károkat okozott a környéken. A több mint hatvan sérült közel felét még csütörtökön is kórházban kezelték. Hatuk állapota válságos.

„A felrobbant pirotechnikai raktár környékén tizenketten rekedtek a romok alatt” – közölték csütörtök reggel a hatóságok, megerősítve a sajtóhírt,

miszerint a detonációban egy ember meghalt.

„Idebenn dolgoztunk, amikor a robbanás történt. Egy pillanat volt az egész. Ösztönösen a hang irányába fordultam, és láttam, ahogy valami felém repül. Épp lebuktam, amikor a tégla az ablaknak csapódott. Még arra sem volt időm, hogy megijedjek” – emlékezett vissza a szerda délelőtt történtekre egyik közeli műhely vezetője.

Azokat a sajtóhíreket, amik szerint ukrán dróntámadás okozta a robbanást, a hatóságok ugyan gyorsan cáfolták, de csütörtök reggel bejelentették, hogy az ukrán erők újabb dróntámadást kíséreltek meg a főváros ellen, egy hónapon belül már a hatodikat. Moszkva polgármestere közösségi oldalán azt írta: az egyik harci drónt csaknem 100 kilométerrel a városhatár előtt sikerült hatástalanítaniuk, egy másikat pedig a Vörös tértől mindössze 25 kilométerre szedtek le a levegőből.

Ezzel párhuzamosan a moszkvai védelmi minisztérium közölte:

az orosz csapatok szerdán minden ukrán támadást visszavertek a donyecki fronton, Harkiv megyében pedig még előre is törtek.

„Kupjanszk irányába a nyugati hadtest támadó alakulatai javítottak helyzetükön a front teljes hosszán” – mondta Igor Konasenkov. Az orosz védelmi minisztérium szóvivője egy nappal korábban azzal vádolta meg az ukránokat, hogy a rakétáikkal a zaporzzsjai atomerőművet célozták.

Az ukrán hatóságok ezt tagadták, de csütörtökre virradóra arról tájékoztattak, hogy az éjszaka folyamán újra beindultak a reaktorokat ellátó tartalékgenerátorok, miután – szerintük – az erőmű külső áramellátása a környéket ért orosz rakétatalálatok miatt megszakadt.

A Zaporizzsját ért légicsapásoknak halálos áldozatai is vannak.

„Ez egy újabb cinikus csapás volt Zaporizzsja polgári infrastruktúrája ellen. Egy templom megsemmisült, egy üzlet megrongálódott. Jelen információk szerint a támadásban ketten meghaltak, nyolcan pedig megsebesültek. Az egyik sérült állapota válságos” – közölte a megyei mentőszolgálat szóvivője még az éjjel.

A romok takarítása Zaporizzsjában még napközben is folytatódott. Az ukrán hatóságok csütörtök délután közölték:

a szerdai rakétatámadás egyik, súlyos állapotban lévő sebesültje a kórházban belehalt sérüléseibe.