Mégiscsak Ukrajna robbantotta fel az Északi-Áramlatot

Lassan egy éve már, hogy a Balti-tenger mélyén futó Északi Áramlat 1 és 2 gázvezetékek szabotázs áldozatává váltak, de a tettesek kilétét még mindig nem tudni. Ugyanakkor a Der Spiegel szombaton megjelent írása szerint a németországi nyomozás számos körülményt feltárt az elmúlt 11 hónapban és a legtöbb jel arra utal, hogy az elkövetőket Ukrajnában kell keresni, noha a lap azt is megjegyzi, hogy elképzelhető egy hamis zászlós művelet is, amelynek keretében a támadás végrehajtói szándékosan hagytak olyan nyomokat, amelyek Ukrajnára terelik a gyanút. A vg.hu elemezte az összegyűlt információkat.

A hosszú oknyomozó írásból az is kiderül, hogy a holland katonai titkosszolgálat (MIVD) már hónapokkal előre, 2022 júniusában figyelmeztette a német hatóságokat a támadás terveiről, ahogy ugyanezt megtette a CIA is. Azonban a német kancellári hivatal nem továbbította ezeket az információkat, feltehetően azért, mert a hollandok szerint a szabotázsakciót a NATO Baltops hadgyakorlatának idejére tervezték, amely már véget ért mire az információ eljutott a német politika csúcsára.

Mindenesetre a Spiegel információi szerint az akciót az Andromeda nevet viselő, jacht segítségével követhették el, amelyet tavaly szeptember 6-án vettek bérbe a támadók és a robbanások előtt három nappal, szeptember 23-án vittek vissza Rostockba. A lap arra is utal, hogy az FBI-nak megfelelő német ügynökség, a BKA többet tud, mint a nyilvánosan elérhető információk és 

Az Andromeda jachton több szemtanú szerint is 5 férfi és egy nő utazott, és a mindössze 15,57 méter hosszú a hajót egy moldovai férfi román útlevelének segítségével vették bérbe. Az útlevelen azonban nem a tulajdonos, hanem egy, az ukrán 93. gépesített brigádan szóló férfi képe szerepelt, akinek egykori párja és gyermeke is Németországban él jelenleg.

Az nem világos, hogy az ukrán vezetés milyen szintjéig érnek fel a szálak, ám az valószínűsíthető, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nem tudott a történtekről, ugyanakkor az elképzelhető, hogy Valerij Zaluzsnij vezérkari főnök viszont tudott a tervekről. A hajó útja során kikötött Lengyelországban is, ám Varsó tagadja érintettségét a szabotázsakcióban. A Spiegel írásából az is kiderül, hogy meglepően kevés, 

mégpedig a víz alatt is működőképes octogent, amelynek nyomait az Andromedán is megtalálták. Azonban a támadást szakértők szerint semmiképp sem amatőrök hajtották végre.

A lap azt is felidézi, hogy sajtóhírek szerint az Egyesült Államok rejtett utakon igyekezett rábeszélni Kijevet az akció lefújására, de ami magyar szempontból különösen fontos lehet az az, hogy a figyelmen kívül hagyott holland figyelmeztetés szerint 

Az összegyűlt bizonyítékok alapján azonban elég nagy a valószínűsége annak, hogy tényleg egy ukrán kommandó hajtotta végre a szabotázst, ami ha bebizonyosodik, beláthatatlan diplomáciai és geopolitikai következményekkel járhat, noha a Spiegel szerint nincs napirenden az ukránoknak nyújtott támogatások leállítása. Azonban még nagyobb vihart kavarhat, ha kiderül, hogy Kijevet Washington is segítette a gázvezetékek felrobbantásában, még ha azok hetek óta üzemen kívül is voltak a robbanások idején.

Noha Németország részéről nem tudni, hogy következik-e vádemelés, a svéd nyomozást vezető Mats Ljungqvist egy rádióinterjúban arról beszélt, hogy az ügy az utolsó fázisához közeledik, így Stockholmban akár még idén vádat emelhetnek a robbantások kapcsán.

Még tavasszal minden idők egyik legismertebb oknyomozó újságírója, a többszörösen Polk- és Pulitzer-díjas amerikai Seymour Hersh azt írta egy leleplező cikkében, hogy az Egyesült Államok robbantotta fel tavaly szeptemberben a Németországot Oroszországgal összekötő Északi Áramlat gázvezetékeket egy titkosszolgálati akció keretében. Hersh - a saját elmondása szerint - hónapokon keresztül nyomozott az ügyben, a cikkben szereplő állításait pedig több, az szabotázsakcióban résztvevő kormányzati tisztségviselővel készített interjú alapján fogalmazta meg.

A terjedelmes írás szerint Joe Biden és közvetlen tanácsadói úgy vélték, hogy amíg Európa az olcsó földgáz tekintetében Oroszországtól függ, addig az olyan regionális nagyhatalmak, mint Németország, vonakodni fognak attól, hogy Ukrajnának pénzt és fegyvereket szállítsanak. A Fehér Ház végül úgy döntött, ezt a problémát legegyszerűbben az Északi Áramlat gázvezeték szabotálásával lehet megoldani.

A Balti-tenger alatt futó vezeték elleni támadás megtervezését 2021 decemberében kezdte meg Washington, amikor az amerikai hírszerzés már biztos volt benne, hogy Vlagyimir Putyin előbb vagy utóbb támadást fog indítani Ukrajna ellen. Az titkosszolgálati akciót egy különleges munkacsoport koordinálta, melyet Jake Sullivan amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó hozott létre és vezetett. A haditengerészet szakértői azt javasolták, hogy egy újonnan hadrendbe állított tengeralattjáró segítségével közvetlenül támadják meg a csővezetéket. A légierő pedig távolról felrobbantható, késleltetett gyújtózsinórral ellátott bombák ledobását látta a legcélravezetőbbnek. A tárgyalások során a CIA emberei állítólag csak azt hajtogatták, hogy bárhogyan is viszik végbe a robbantást, annak titokban kell maradnia, és nem szabad semmilyen bizonyítékot hátrahagyni.

A munkacsoport tárgyalásain részt vevő személyekkel készített interjúi alapján Seymour Hersh azt írta, hogy tervezésben részt vevők tisztában voltak vele, hogy "háborús cselekményt" terveznek elkövetni. Egyes tisztviselők arra ösztönözték a Fehér Házat, hogy teljesen ejtse az ötletet. A CIA és a Külügyminisztérium néhány magas beosztású tisztségviselője pedig egyenesen azt mondta Biden közvetlen beosztottjainak: 'Ezt ne csináljuk. Ez hülyeség, Ez politikai rémálom lesz, ha kiderül."

A Biden-adminisztráció tervét 2022 júniusában kezdték el megvalósítani, amikor az amerikai haditengerészet speciális búvárai C4-es típusú robbanóanyagot helyeztek el az Északi Áramlat gázvezeték mindkét ágán a Baltic Operations 22 (BALTOPS 22) nevű NATO-hadgyakorlat álcája alatt. A vezetékre telepített robbanószerkezeteket az amerikaiak jelentősen átalakították. Többek közt álcázták őket, mivel tisztában voltak vele, hogy az orosz haditengerészet rendelkezik olyan technológiával, amely képes a víz alatti aknák felderítésére és kioldására. Emellett a bombák ellenállóképességét is randikákásan megnövelték, ugyanis nem lehetett tudni, hogy az amerikai elnök mikor tervezi megnyomni a "piros gombot". 

A bombákat végül a telepítésük után három hónappal, szeptember 26-án hozták működésbe egy szonárbója által küldött távjelzés segítségével. A bóját norvég haditengerészet egyik P8-as felderítő repülőgépe dobta le a tengerbe, az Északi Áramlat csővezetékeinek közelében. Ezt követően először az Északi Áramlat 2, majd az Északi Áramlat 1 robbant fel, és a négy csővezetékből három teljesen üzemképtelenné vált.

Közvetlenül a robbanás után az amerikai média úgy kezelte az ügyet, mint egy megoldatlan rejtélyt, és többször is megpróbálta Oroszországra hárítani a felelősséget. Ezt követően pedig egyáltalán nem foglalkoztak a szabotázsakcióval. Ezzel párhuzamosan Moszkva "terrortámadásnak" minősítette a történteket, és kijelentette, hogy abból az USA profitálta a legtöbbet, mivel felgyorsította Európa orosz gázfüggőségének csökkentését.

Joe Biden egyébként egy tavaly február 7-ei sajtótájékoztatón – amit éppen Olaf Scholz német kancellárral együtt tartott – az Északi Áramlat „végét” ígérte orosz támadás esetén, egy újságírói kérdés nyomán. Még novemberben második felében svéd főügyészség pedig arról adott hírt, hogy az Északi Áramlat 1. és 2. gázvezetékkel egyértelműen szabotázsakció történt, miután robbanószer maradványait találtak meg tengerfenéket.

A miheztartás véget fontos elmondani, hogy eddigi pályafutása során Seymour Hersh számos olyan leleplező cikket publikált már, melyek fenekestül felforgatták az amerikai bel- és külpolitákát. Többek közt részben ő tárta fel a Watergate-botrányt, felfedte Kambodzsa titkos bombázását, valamint ő számolt be először az Abu Ghraib börtönben fogvatartottakkal szembeni rossz bánásmódról. Az amerikai csapatok által Vietnámban elkövetett My Lai-i mészárlás leleplezéséért 1970-ben Pulitzer-díjat kapott.