A dollármédia a szülőket is célba vette

Még a Gyerekkel vagyunk nevű Facebook oldal a baloldal választási kampányeszközeként működött 2022 áprilisában. A szülőket megtévesztve, olyan politikai tartalmú cikkek jelentek meg az oldalon, amelyeknek nem sok köze volt a gyermekneveléshez. A dollármédia a hamis Covid-oltás és recept oldalak mellett így próbálta a szülőket is befolyásolni- írja a Magyar Nemzet..

Bár a Gyerekkel vagyunk nevű Facebook-oldal első ránézésre politikamentesnek tűnik – hasonlóan az EzaLényeg-médiabirodalom olyan elnevezésű felületeihez, mint a Receptek.ma, vagy a Vicc Magazin – ez a dollármédium is a baloldal választási kampányeszközeként működött. 

amelyekben például az egészségügy és az oktatás helyzetét igyekeztek sötéten bemutatni, de gyakoriak voltak az életszínvonal csökkenését sulykoló pamfletek is.

A portálnak bőven volt miből költekeznie, hiszen a kiadója, az EzaLényeg-portfólió egészét működtető Oraculum 2020 Kft. a DatAdat cégcsoport mellett a külföldről érkező pénzek fő recipiense volt. A Nemzeti Információs Központ jelentése szerint több mint négymilliárd forint érkezett a magyar baloldal választási kampányának támogatására az amerikai, Korányi Dávid-féle Action for Democracyn keresztül, valamint egy svájci alapítványtól.

Ennek az összegnek közel 90 százaléka – 3,55 milliárd forint – kötött ki a Bajnai Gordon érdekeltségébe tartozó DatAdatnál, illetve az Oraculum 2020 Kft.-nél. Utóbbi mögött Páva Zoltán áll, akin keresztül a kampánymédiumok a Gyurcsány-párthoz is kapcsolódnak, ugyanis Páva ügyvezetőként tevékenykedik a Demokratikus Koalíció parlamenti frakciója által megbízott EagleEye Marketing nevű cégben.

Az ellenzék tavalyi kampányát négymilliárd forinttal segítették külföldről, emiatt több nyomozás is folyamatban van még.

A 2016–2021 közti időszakban a Nyílt Társadalom Alapítványok (Open Society Foundations) összesen félmillió dollárral támogatta a szervezetet, amelyhez más baloldali alapítványoktól is számottevő összegek folytak be. Justin Ruben alapító igazgató korábban annak a MoveOn.orgnak az elnöke és ügyvezetője volt, amely – részben a tagjai révén – 58 millió dollárt adományozott Barack Obama 2008-as elnökjelölti kampányára.

Figyelemre méltó, hogy a 2011-ben alapított Parents Together Foundation honlapján a gyermekek LMBTQ-s érzékenyítését és indoktrinálását célzó anyagok dominálnak, például az anya szó elhagyását ajánlják a családoknak.  

Azon túl, hogy a DatAdat központi szerepet töltött be a több milliárd forintnyi külföldi pénz szétosztásában a baloldali dollármédiumok között, a cégcsoport jórészt maga vezényelte az ellenzék választási kampányát. Számos olyan adatkezelő és pénzgyűjtő vállalkozással működtek együtt, mint a Nation Builder, a Lunda vagy az Action Network. E modell működésmódja abból is jól látható, ahogy a DatAdat a Szikra Mozgalom projektjeiben menedzselte e formációkat. A mérnöki gonddal felépített kampánygépezetben fontos szerepe volt a személyi összefonódásoknak is. Például Jámbor András, a Szikra elnökségi tagja korábban a Mérce főszerkesztője volt, s a portál a mai napig a mozgalom szócsöveként működik.

Bár a DatAdatnak a baloldal kampányfinanszírozási botrányában játszott szerepéről elsősorban az jelent meg eddig a sajtóban, hogy a cégcsoport miként osztotta tovább a külföldről érkező milliárdokat a szivárványkoalíció üzeneteit közvetítő médiumoknak, ez pusztán a jéghegy csúcsa. 

Szövevényes DatAdat-szál 

A Jámbor Andrást, a szivárványkoalíció képviselő-jelöltjét a tavalyi választáson támogató mozgalom adatfeldolgozói között a DatAdat Észtországban és Ausztriában bejegyzett ága is megtalálható, de ennél jóval szerteágazóbb a kapcsolatuk az adatgyűjtésre, választói profilozásra szakosodott cégcsoporttal. Ugyanis a Szikra Mozgalom egy sor olyan online pénzgyűjtést és adatfeldolgozást bonyolító vállalkozással is együttműködött, amelyek szoros kapcsolatban állnak a DatAdattal, és amelyek különböző áttéteken keresztül az amerikai Demokrata Párthoz is be vannak csatornázva. 

A Szikra honlapján például adatkezelőként és adatfeldolgozóként említik a Nation Builder kampányfejlesztő vállalkozást, amely egy politikai kampányokra fejlesztett közös botprogramot is jegyzett a DatAdattal. A másik ilyen kampányeszköz a Lunda, amelynek a felületén hirdette meg a Szikra Mozgalom az egyik adománygyűjtési kampányát. A Lundát a DatAdat működteti, és az adatkezelési tájékoztatója is a cégcsoport honlapján található. 

A Szikra korábban azon az Action Networkön keresztül is végezett adománygyűjtéseket, amely ugyancsak együttműködik a DatAdat több ágával. Számos európai országban végeztek közösen adatgyűjtést és adatfeldolgozást politikai kampányok során, de egyebek mellett a lengyelországi LMBTQ-párti Basta Foundationnal is együttműködtek. Emlékeztetőül: az Action Network kezelte azoknak a magyaroknak az adatait, akik azokat megadták NoÁr webshopjában, vagy akik feliratkoztak egy NoÁr-féle hírlevélre, illetve regisztráltak az általuk is népszerűsített tüntetésekre. 

Mérce, mint a Szikra szócsöve 

Az elmúlt időszakban a Szikra Mozgalom elsősorban annak kapcsán került a sajtó érdeklődésének homlokterébe, hogy az egyik aktivistájuk lakásán forgathattak gyermekpornót az Exxpress nevű osztrák hírportál beszámolója szerint. 

Gyakorlatilag a Szikra Mozgalom szócsöveként működik a szélsőbaloldali tartalmakat közlő Mérce nevű portál, amely az említett antifa tüntetés idején elővette egy korábbi, 2020-as írását, amelyben azt fejtegették, hogy legalizálható az erőszak, amennyiben azt az általuk nácinak vélt emberek ellen követik el. Egyebek mellett a Fizessenek a gazdagok nevű kampányt is közösen jegyzi a két szervezet: míg a támogatói aláírásokat a Szikra honlapján gyűjtik, addig a kiáltvány a Mércén olvasható. A Szikra elnökségében jelenleg is tagsággal bíró Jámbor András személye is összeköti a mozgalmat az általa 2017-ben alapított portállal, amelynek korábban főszerkesztője is volt. 

Kaotikus elszámolás a kampány évében 

A Soros-pénzekből is támogatott Mérce zavaros elszámolása miatt korábban az is felmerült, hogy a beérkező donációk jelentős részét baloldali szereplők kampányára költhették. Ugyanis a portál látogatottsága 2018-ban volt a legmagasabb, és akkor készült a legtöbb cikkük is – ötezer darab –, ám annak ellenére, hogy a következő évben az anyagaik száma elmaradt ettől, mégis közel duplájára emelkedtek a költségeik. Ez a szembeötlő aránytalanság azért is figyelemre méltó, mert a Mércéhez hasonló lapok esetében a kiadások oroszlánrészét egyszerűen az újságírók díjazása teszi ki. Érdekes körülmény, hogy a kiadások megmagyarázhatatlan növekedése a legutóbbi önkormányzati választás évében történt. 

A Mércéhez rendszeresen folynak be jelentősebb összegek baloldali szervezetektől. A 300 „filantróp” donor, köztük a Soros György alapítványának (OSF) tagjait is tömörítő The Edge Funders Alliance 2020 júniusától 2021 végéig ötezer euróval támogatta a Mércét. A 2022-es és az idei esztendőre pedig a CEU Journalism Breakthrough programja keretében kaptak ugyanekkora összeget. Ennél jóval nagyobb pénzek is érkeztek hozzájuk a „filantrópoktól”: a Mércét kiadó Kettős Mérce Blog Egyesület közhasznúsági jelentése szerint a The Europe Journalism Centre – amelyet a Bill és Melinda Gates Alapítvány is támogat – közel négymillió forinttal finanszírozta a portál által indított újságírói ösztöndíjat 2019-ben. Figyelemre méltó, hogy a közhasznúsági jelentésből nem derül ki, hogy pontosan mekkora támogatást kaptak az Investigative Journalism for Europe (IJ4EU) programtól, amelynek a finanszírozói között megtalálható az Európai Bizottság és az OSF is. 

A Partizán alapítványától is milliók érkeztek 

A Gulyás Márton-féle Partizán mögött álló alapítványtól szintén jelentős pénzek érkeztek a Mércéhez. A 2021–2022-es időszakra 7,6 millió forintot kaptak a Partizán Rendszerkritikus Tartalomelőállításért Alapítványtól a Helyközi Járat elnevezésű projektjükre. Mint megírtuk, Gulyás Márton idén tavasszal több hétre az Egyesült Államokba utazott, miután az USA kormányától elnyert egy ösztöndíjat, amelynek a leírásban a baloldali narratíva jól ismert elemei szerepeltek: a kurzuson egyebek mellett azt vizsgálták, hogy „a független média milyen alapvető szerepet játszik a szólásszabadság és a demokrácia megvédésében és erősítésében”. 

A Partizán műsorvezetőjének az amerikai Demokrata párti körökhöz fűződő szoros kapcsolatát mutatja az is, hogy 2018-ban az Institute for Democracy nevű amerikai szervezet 26,6 millió forinttal támogatta a Közös Ország Alapítványt, amely Gulyásék több kezdeményezését is finanszírozta. Ugyanebben az időszakban olyan kevésbé ismert hazai szervezeteken keresztül is ömlött a pénz az alapítványhoz, mint az Alternatív Közösségek Egyesülete vagy a Polgár Alapítvány az Esélyekért. Utóbbitól hárommillió forintot kaptak 2018-ban, az egyesülettől pedig kétmilliót. 

Mint közismert, a Nemzeti Információs Központ jelentése szerint a Korányi Dávid-féle Action for Democracy közreműködésével összesen több mint négymilliárd forint érkezett Magyarországra az USA-ból és egy svájci alapítványon keresztül, a baloldal választási kampányának támogatására. Ennek a pénznek nagyjából 90 százaléka landolt a DatAdatnál és az EzaLényeg médiabirodalom lapjait kiadó, a Páva Zoltán érdekeltségébe tartozó Oraculum 2020 Kft.-nél. Páván keresztül a kampánymédiumok a Gyurcsány-párthoz is kapcsolódnak, ugyanis az egykori MSZP-s komlói polgármester fia ügyvezetőként tevékenykedik a Demokratikus Koalíció parlamenti frakciója által megbízott EagleEye Marketing nevű cégben, amely az idei első fél évben például 43 millió forintnál is nagyobb összeget kapott „social media tanácsadás” nevű feladatok teljesítésére.