Ukrán kémek Putyin közelében?

Ukrajna az információs háború megnyerésére törekszik, mondta a hírszerzés vezetője, aki szerint megvannak a csatornáik a Putyinhoz legközelebbi irodákban, ezért rendre tisztában vannak a Kreml terveivel.

Az Oroszországgal vívott háború idején az ukrán kémtevékenységét irányító hírszerzési főnökhöz képest a 37 éves Kirilo Budanov szokatlanul gyakorta jelenik meg a nyilvánosság előtt. Mindez tudatos stratégia a részéről, szerinte többek között az is feladata, hogy üzenetet közvetítsen. Manapság egy kémfőnök nem maradhat az árnyékban, magyarázta Budanov a Reuters munkatársainak, akiket saját irodájában fogadott.

Az ukrán katonai hírszerzési főcsoportfőnökség (GUR) vezetője szerint Ukrajna 2014 óta belátta, hogy üzenetet is tudnia kell közvetíteni. „2014-ben teljesen elvesztettük az információs háborút. A mostani, 2022-ben kirobbant háborút teljesen másképp kezdtük el. És most az oroszok veszítik el az információs csatát” – fogalmazott.

Pontosan megjósolta Oroszország invázióját, mielőtt tavaly kitört volna a teljes körű háború, jegyezte meg. Állítása szerint az orosz vezetés legfelsőbb köreiben is tevékenykednek:

„Megvannak a saját forrásaink. Úgymond a Putyinhoz legközelebbi irodákban. Ezért tudjuk általában, hogy mi történik.”

A 2020 augusztusában kinevezett Budanov népszerűsége a háború alatt jelentősen megugrott Ukrajnában, ahol a színfalak mögött az Oroszország elleni válaszcsapások ötletgazdájaként ábrázolják. Az orosz médiában is gyakran emlegetik nevét, nem éppen pozitív előjellel. A Kreml felháborítónak nevezte egy májusi megjegyzését, miszerint „oroszokat gyilkoltunk és fogunk gyilkolni a világon bárhol, amíg Ukrajna teljes győzelmet nem arat”.

Oroszország az ukrán titkosszolgálatokat tette felelőssé egy Putyin-párti orosz blogger és egy háborús újságíró meggyilkolásáért. Kijev tagadja az érintettségét. Egy moszkvai bíróság mindenesetre áprilisban terrorizmus vádjával távollétében elítélte Budanovot, aki most sokat sejtető módon így reagált a feltételezésekre:

„A Moszad arról híres, hogy likvidálja az izraeli állam ellenségeit. Mi is ezt tettük, és ezt is fogjuk tenni. Nem kell semmi különlegest kitalálnunk, ezek már bevett dolgok.”

Budanov a katonai karrierjét a különleges erők ügynökeként kezdte, és keleten szolgált, miután Oroszország annektálta a Krímet, és elfoglalta Ukrajna keleti peremvidékét. Háromszor sebesült meg.

Amióta átvette a kémszolgálat vezetését, számos sikertelen merényletet követtek el ellene, köztük egy olyan félresikerült autós robbantást, amelyben a támadó robbant fel. „Az egyetlen dolog, amit mondhatok, hogy nem hagytak fel a kísérletekkel, de hiába az igyekezetük” – mondta magabiztosan Budanov. Május végén egy orosz légicsapás érte főhadiszállását Kijevben, ami után az orosz média azt közölte, hogy súlyos sérüléseket szenvedett. Budanov szerint messze eltúlozták ennek mértékét. „Nem ez volt az első kísérletük. De mint láthatják, ismét itt vagyunk az épületben. Az emberek nyugodtan sétálnak az utcán, teszik a dolgukat. Minden úgy működik, ahogy kell” – magyarázta a kémfőnök.

Újabb orosz légitámadás érte Kijevet, a dróncsapásoknak legalább egy halottja és négy sebesültje van, az ukrán főváros elleni támadások harmadik éjszakáján robbanások hallatszottak több városrészben – jelentették csütörtök hajnalban a hatóságok.

„Ma este iráni gyártmányú, pilóta nélküli repülőgépek nagyszabású támadása történt” – közölte a kijevi katonai közigazgatás a Telegram üzenetküldő alkalmazáson.

A közlemény szerint az iráni gyártmányú Sahíd drónok különböző irányokból hatoltak be a fővárosba, egy tucatot lelőttek közülük a város légterében. Öt kerületből jelentettek lezuhant törmeléket, egy 19 éves nőt és egy 23 éves férfit kórházba szállítottak repeszek okozta sebesülésekkel. Szerhij Popko, a kijevi katonai közigazgatás vezetője szerint a Darnickij kerületben két ember megsérült a lehulló törmelékektől.

Vitalij Klicsko kijevi polgármester elmondta, hogy a Podilszkij városnegyedben egy lakóházban keletkezett tűz oltása közben egy holttestre bukkantak.

Az ukrán légierő közleménye szerint továbbra is fennál a Kijev elleni orosz dróntámadás veszélye.

Ukrajna esetleges NATO tagsága biztonsági fenyegetést hoz létre Oroszország számára, s az ukrajnai orosz „hadművelet” megindításának egyik indoka éppen Ukrajna NATO-csatlakozásának veszélye volt – jelentette ki csütörtökön az orosz elnök.

„Ami Ukrajna NATO-tagságát illeti, többször elmondtuk, hogy ez egyértelműen fenyegetést jelent Oroszország biztonságára” – hangsúlyozta Vlagyimir Putyin Pavel Zarubinnak, a Rosszija 1 televízió Moszkva. Kreml. Putyin című magazinműsora készítőjének adott interjújában. „Lényegében a különleges katonai művelet egyik oka Ukrajna NATO-csatlakozásának veszélye volt” – tette hozzá.

Putyin elnök a Rosszíja 24 hírcsatornán is közvetített interjújában mindemelett azon véleményének adott hangot, hogy Ukrajna esetleges NATO-tagsága nem növeli majd Ukrajna biztonságát, hanem jóval sebezhetőbbé teszi a világot, és további feszültséget fog okozni a nemzetközi porondon.

Az orosz elnök szót ejtett az Ukrajnának adott nyugati fegyverekről is. Mint mondta, látták, milyen nagy reményeket fűztek a nagyobb hatótávolságú rakétákhoz. „Igen, ezek okoznak károkat, de semmit nem változtatnak a harci helyzeten, csak kiélezik a szembenállást, mindenekelőtt az ukrán fél kárára” – tette hozzá.

Mint mondta, az ukrán katonák félnek használni a nyugati tankokat, mert tudják, hogy az orosz erők kiemelt célpontjai. „Elmondhatom, hogy az ukrán katonák gyakran megtagadják, hogy beüljenek ezekbe a tankokba, mert a mieink kiemelt célpontjai, amelyeket az elsők között semmisítenek meg a harctéren” – ismertette Putyin, aki úgy fogalmazott, hogy ez egy kevésbé kellemes körülmény. „Ugyanúgy égnek, mint az összes többi, sőt talán még jobban, mint a szovjet gyártmányú, jól ismert T-72-esek” – fűzte hozzá.

Beszélt arról is, hogy Ukrajnának joga van saját biztonságáról gondoskodnia, de nem Oroszország rovására. „Bármely országnak joga van arra, hogy szavatolja saját biztonságát, és persze arra is, hogy belátása szerint megválassza, miként éri el ezt a célját” – jelentette ki az orosz elnök. Mindazonáltal leszögezte: ennek egyedüli korlátja, hogy a biztonság elérése nem jelentkezhet fenyegetésként egy másik országra.

Felidézte, hogy a Moszkva és Kijev között az isztambuli megállapodás-tervezet részletes biztonsági garanciákat tartalmazott Ukrajna számára. Mint mondta, Moszkva összességében elfogadhatónak tartotta a dokumentumot, de a kijevi vezetés kidobta azt a szemétbe.

Putyin kijelentette még: Oroszország felfüggesztheti részvételét a fekete-tengeri gabonaegyezményben. Az egyezmény hatálya július 17-én ismét lejár. Az esetleges hosszabbítás kapcsán hangsúlyozta, hogy ez abban az esetben fog megtörténni, ha teljesítik a megállapodás Oroszországra vonatkozó részét.

Közölte: Moszkva kész várni, de már nem elégíti ki az a megoldás, hogy először a hosszabbítás, aztán az ígéretek teljesítése. „Először az ígéretek teljesítése, aztán a mi részvételünk” – szögezte le az orosz elnök.

Ukrajna a NATO tagja lesz, de addig nem, amíg háborúban áll Oroszországgal – jelentette ki csütörtökön Helsinkiben sajtótájékoztatóján az amerikai elnök.

„A kérdés nem az, hogy csatlakozzon-e NATO-hoz vagy sem, hanem az, hogy mikor tud csatlakozni” – szögezte le Joe Biden a vilniusi NATO-csúcs után, amelyen semmilyen csatlakozási ütemtervet sem nyújtottak be Ukrajna számára.

Biden kijelentette: azt várja, hogy az ukrán ellentámadás az Oroszországgal való tárgyalásokhoz vezet majd. Hozzátette: nem gondolja, hogy a háború több évig tartana.

„Remélem, az a várakozásom, hogy Ukrajna jelentős eredményeket ér el az offenzívája során, ami előbb vagy utóbb tárgyalásos rendezéshez vezet majd” – mondta az amerikai elnök.

A Sauli Niinistö finn elnökkel közös sajtótájékoztatón Biden hangsúlyozta: a NATO-vezetők megmutatták a világnak, hogy a katonai szövetség „egységesebb, mint valaha”. – A szövetségesek tudják, hogy ez a harc nemcsak Ukrajna jövőjéért, de egész Kelet-Európa és a világ szuverenitásáért, biztonságáért és szabadságáért folyik – mondta az amerikai elnök.

Biden hihetetlen előnynek nevezte Finnország NATO-csatlakozást, amikor a csúcstalálkozóról hazatérőben csütörtökön Helsinkiben finn vezetőkkel találkozott. Sauli Niinistö finn államfővel a helsinki elnöki palotában tartott kétoldalú találkozóján kijelentette: „nem hiszem, hogy a NATO valaha is erősebb volt”.

Finnország áprilisban csatlakozott a NATO-hoz. Az Európai Unió tagállamai közül messze Finnországnak van a leghosszabb közös határa Oroszországgal: mintegy 1340 kilométer. Finnország csatlakozásával a NATO Oroszországgal közös határa a duplájára nőtt.

A finn elnök „biztonságunk új korszakáról” beszélt. Niinistö köszönetet mondott a támogatásért az Egyesült Államoknak, és elismerően nyilatkozott arról, hogy Joe Biden egységet alakított ki a vilniusi NATO-csúcson.

A finn államfővel tartott megbeszélése után az amerikai elnök Finnország, Svédország, Dánia, Norvégia és Izland állam- és kormányfőivel tartott találkozót, amelyen az éghajlatváltozás kérdéseit vitatták meg.

Biden szorosabb együttműködést szorgalmazott a klímaválság kérdésében. Leszögezte: ez az egyetlen, az emberiség létét fenyegető veszély, és nincs sok időnk, de bízom abban, ha továbbra is együtt munkálkodunk, kezelni tudjuk (a válságot). „Az északi országok mindig is vezető szerepet játszottak ebben” – tette hozzá.

Több észak-európai ország élen jár az éghajlatváltozás elleni harcban és a megújuló energiák felhasználásában. Dánia például célul tűzte ki, hogy 2030-ig 70 százalékkal csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását.

Mette Fredericksen dán miniszterelnök elismerően szólt arról, hogy Joe Biden visszavezette az Egyesült Államokat az éghajlatváltozás elleni harcba. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy nem csupán a klímaválságot kell megoldani, hanem munkahelyeket is kell teremteni az emberek jövőbeli jóléte érdekében.