Újabb migránshullám érte el Olaszországot

Már kétezernél is többen tartózkodhatnak a dél-olaszországi Lampedusa szigetének túlzsúfolt menekülttáborában, miután csaknem ezer új migráns kötött ki az olasz partok közelében az elmúlt 24 órában – közölte az olasz parti őrség pénteken.

A parti őrség szerint csütörtökön éjszaka 240 menekült érte el több csónakkal Lampedusa partjait, a szigetre érkező migránsok teljes létszáma azonban a nap folyamán meghaladta a kilencszázat.

Habár a szigeten működő, négyszáz fő befogadására alkalmas menekültközpontot június óta a Vöröskereszt üzemelteti, és az olasz kormány nemrégiben azonnali áthelyezési programot indított el, hogy csökkentse a szigetre nehezedő nyomást, a befogadóközpontban tartózkodók száma azóta sem esett 2000 alá.

Pénteken – a tervek szerint – 450-nél is több embert szállítanak át hajóval a szicíliai Porto Empedocle kikötővárosába, további 180 bevándorlót pedig repülővel szállítanak át Bolognába.

Az olasz parti őrség naponta több ezer embert ment ki az olasz partok közelében, a kimentetteket pedig ezután a lampedusai befogadóközpontba szállítják. A parti őrség mentőakciói és az újabb migránscsapatok érkezése gyakorlatban a mindennapok részévé vált a mindössze húsz négyzetkilométeres, alig 6500 lakosú sziget életében.

Az olasz belügyminisztérium legfrissebb közlése szerint az idei évben 73 ezernél is több bevándorló érte el az olasz partokat, ami több mint kétszerese a tavalyi év azonos időszakában regisztrált 31 671 főnek.

Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex) hat szakértőt küld Horvátországba fél évre, hogy segítsen az illegális migránsok kitoloncolásában – jelentette be csütörtökön Davor Bozinovic horvát belügyminiszter.

A Frontex tanácsadói technikai segítséget nyújtanak majd a migránsok azonosításában, valamint operatív segítséget az országban illegálisan tartózkodó bevándorlók önkéntes visszatérési, illetve kitoloncolási folyamatában – hangsúlyozta a tárcavezető.

Hozzátette: közülük hárman a tanácsadásban, ketten a harmadik országokkal való együttműködésben, egy pedig az illegális bevándorlók hazatérésének szabályozásában nyújt majd támogatást.

Miután Horvátország január 1-jén csatlakozott a schengeni övezethez, és megszűnt a horvát-szlovén, valamint a horvát-magyar határon az ellenőrzés, az ott határvédelmet ellátó csaknem 700 rendőrt az illegális migránsok úgynevezett mélységi ellenőrzésére csoportosították át. A külső határok ellenőrzését pedig Bosznia-Hercegovinával, Szerbiával és Montenegróval mintegy 6500 rendőr látja el korszerű eszközökkel, egyebek között drónokkal és hőkamerákkal.

A legnagyobb nyomás továbbra is a Bosznia-Hercegovinával határos szakaszra nehezedik, ez egyúttal Horvátország leghosszabb határa, majdnem ezer kilométer.

A migránsok főleg Bosznia északnyugati részéből, a határhoz közeli Bihács környékéről próbálnak meg átjutni Horvátországba. A feltartóztatott migránsokat a horvát hatóságok március óta visszatoloncolják Boszniába, miután Szarajevó az Európai Bizottság nyomására kénytelen a gyakorlatban is alkalmazni a visszafogadásról szóló megállapodást.

Azok, akik mégis bejutnak Horvátországba, főleg Szlovénia felé veszik az irányt, innen Olaszországba vagy más nyugat-európai országba szeretnének eljutni. Horvátország nem célország a migránsok számára, ezért nem is kérnek ott menekültstátuszt.

Tovább könnyítené a migránsok beutaztatását az unióba az Európai Parlament baloldali többsége, amely átfogó keresési, mentési misszió felállítását követeli. Az Origo szerint ez burkolt megfogalmazása annak, hogy szervezetten vegyék át az embercsempészektől a migránsokat, és szállítsák őket az unióba. Sőt, a parlamenti indítvány felszólítja a tagállamokat, hogy tartsák nyitva a legközelebbi, biztonságos kikötőket a nem kormányzati szervezetek számára, vagyis a tervek szerint egy NGO-hajón akár közvetlenül az embercsempészek is szállíthatják a migránsokat.

Egyesével szálltak le a migránsok a parti őrség hajójáról Kanári-szigeteknél hétfőn. Csaknem 90 bevándorló érkezett így Spanyolországba, többségük fiatal férfi, aki gumicsónakkal indult el Afrikából.

Olaszországban sem jobb a helyzet. Lampedusa szigetére megállás nélkül özönlenek a migránsok. Naponta öt–hatszázan érnek itt partot, a sziget négyszáz fős tábora hetek óta túlzsúfolt.

Közben Görögországba is megállás nélkül érkeznek a határsértők. A napokban százhúsz embert mentettek ki a vízből a hatóságok, miután a hajójuk zátonyra futott. Nem sokkal korábban egy másik csapatnak már nem volt ekkora szerencséje:

több százan vesztek oda, miután hajótörést szenvedtek a tengeren.

Brüsszel azonban ennek ellenére sem a határok lezárásán gondolkodik, hogy a migránsok el se induljanak. Sőt, egyre több embert fogadna be az Európai Unióba – erről volt szó szerda délelőtt az Európai Parlament plenáris ülésén is.

„Folytatni kell a migráció legális útvonalainak kiépítését, a tagállamoknak pedig el kell gondolkodniuk a menekültek újraelosztásának rendszerén” – jelentette ki az Európai Bizottság belügyi biztosa Strasbourgban. Ylva Johansson úgy fogalmazott: csak ilyen megközelítéssel lehet hatékonyan kezelni a migrációt.

„Szolidaritási intézkedésekre van szükség és a legális migráció lehetőségének megteremtésére” – hangoztatta a biztos.

Itt az újabb őrült brüsszeli követelés: az embercsempészek szabadon szállíthassák a migránsokat az EU-ba – ezzel a címmel írt az ügyről az Origo. A lap szerint az Európai Parlament baloldali többsége azt szeretné elérni, hogy a tagállamok szervezetten vegyék át az embercsempészektől a migránsokat és szállítsák őket az unióba. Sőt, egy NGO-hajón akár közvetlenül az embercsempészek is behozhatnák őket Európába.

Újabb meghívólevél a migránsoknak? – ezt kérdést pedig már a Magyar Nemzet tette fel. A lap emlékeztetett: a három legnagyobb európai parlamenti párt támogatta a közös szöveget, amelyről csütörtökön szavaznak majd a képviselők. A Politico brüsszeli hírportál úgy tudja: a parlamenti indítvány felszólítja az uniós tagállamokat, hogy tartsák nyitva a legközelebbi biztonságos kikötőket, és ne kriminalizálják az illegálisan érkező csoportokat.

Brüsszel ráadásul nem csak a migránsok minél gördülékenyebb beengedésén dolgozik. Június elején a belügyminiszterek tanácsában megszavazták a kötelező szétosztást, vagyis a migránskvótát is. Ami szerint Magyarországnak migránsok tízezreit kellene ellátni a határon felállított migránsgettókban.

Csakhogy ez nem állítaná meg az illegális migrációt, sőt, a javaslat miatt újabb tömegek indulnának útnak

– erről a Migrációkutató Intézet kutatója beszélt az M1-en.

„Ha valaki a szubszaharai térségből vagy a Közel-Keletről elindul Európa felé, azt fogja látni, hogy biztos helye van, mindenképp eljárás alá vonják az ő menedékkérelmét, és ez azt jelenti, hogy több hónapig az Európai Unió fogadó országaiban tartózkodik” – fogalmazott Tóth Klaudia, a Migrációkutató Intézet kutatója.

Magyarország nemet mond a kötelező kvótára és a migránsgettókra – szögezte le a Fidesz európai parlamenti képviselője. Deutsch Tamás úgy fogalmazott: bárhogyan is mesterkedjenek, nem fogjuk végrehajtani ezeket az uniós döntéseket.

„Évente tíz–negyvenezer ember idezsuppolása, akiket mi megakadályoztunk, hogy bejöjjenek az Európai Unióba, mások beengedték őket, és most átrakják hozzánk őket, és tíz–negyvenezer menekültügyi kérelem elbírálását lőcsölnék a nyakunkba úgy, hogy közben nekünk kéne migránsgettókat létrehozni. Na ebből az Európai Unió intézményei nem fognak enni” – mondta a Fidesz európai parlamenti képviselője.

Deutsch Tamás úgy fogalmazott: ha dicséret nem is, de elismerés járna Magyarországnak, ugyanis az elmúlt öt évben egymilliónál is több illegális migráns uniós belépését akadályozta meg a kerítéssel. Hozzátette: ha Brüsszel is a jól működő magyar modellt alkalmazná, nem lenne a jelenlegi, milliós nagyságrendű migránsáradattal kapcsolatos probléma Európában.