Szijjártó: nem lesz előrelépés a fegyverszállítások finanszírozásában

A kormány sem az ukrajnai fegyverszállítás finanszírozására szánt, s eddig is blokkolt 500 millió euró, sem az újabb javaslat szerinti 20 milliárd euró kapcsán nem hajlandó semmifajta tárgyalásra, amíg Kijev le nem veszi az OTP-t a háború nemzetközi szponzorainak listájáról - figyelmeztetett Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Brüsszelben.

    A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az EU-s külügyi tanács ülésének szünetében kiemelte, hogy továbbra is háborús hangulat uralkodik Brüsszelben, a békéről ezúttal sem volt szó, sőt olyan javaslatot terjesztettek elő, amelynek értelmében a blokk a következő négy évben 20 milliárd eurót fordítana az ukrajnai fegyverszállításokra, amiből Magyarországra nagyjából 200 millió euró esne.
    "Ezzel mit is mond az Európai Unió? Hogy négy évig még úgyis háborús berendezkedés lesz. Tehát most már nem csupán rövid távon nem gondolkodik Brüsszel a békében, hanem már hosszú távon is háborús berendezkedést vizionál Európának" - mondta.
    "Döbbenetes ez a javaslat (...) Hát jogosan fogalmazódik meg a kérdés, hogy hány ember fog meghalni ezalatt a négy év alatt, amíg mi 20 milliárd euróval finanszírozunk fegyverszállításokat. És hány magyar fog meghalni ezalatt a négy év alatt?" - tette fel a kérdést.
    Aláhúzta: az elmúlt ötszáz nap bebizonyította, hogy ezen konfliktusnak nincs megoldása a harctéren, s minél több fegyvert szállítanak, annál magasabb lesz a halálos áldozatok száma. "Ezért azt kérjük Brüsszeltől, Berlintől, Párizstól és Washingtontól is, hogy fegyver helyett inkább békét hozzanak a szomszédunkba" - jelentette ki.
    Szijjártó Péter emlékeztetett arra, hogy az Európai Békekeretből eddig 5,6 milliárd eurót fordítottak a fegyverszállítások finanszírozására, és most újabb 500 millió eurót kívánnak jóváhagyni, de a kormány ehhez nem járul hozzá addig, amíg Ukrajna le nem veszi a háború nemzetközi szponzorainak listájáról a legnagyobb magyar banknak számító OTP-t.
"Sem az eddig blokkolt 500 millió euró, sem a most előhozott 20 milliárd euró kapcsán nem vagyunk hajlandók semmifajta tárgyalásra mindaddig, amíg az OTP a háború nemzetközi szponzorainak listáján van" - szögezte le.
    "Arról nem is beszélve, hogy az Európai Bizottság nemrégiben beismerte, hogy elfogyott a pénz, és kért még 50 milliárd eurót Ukrajna támogatására. Most is kérnek 20 milliárd eurót a fegyverszállításokra, így 70 milliárd euróról beszélünk, és sehol egy elszámolás, egy kimutatás az eddig elköltött pénzekről" - tette hozzá.
    Illetve azt hangsúlyozta, hogy tavaly a száz legnagyobb nyugati tulajdonú vállalat 3,5 milliárd dollárnyi társasági adót fizetett be Oroszországban, eközben az orosz bankpiacon 0,16 százalékos részesedéssel bíró OTP felkerült az ukrán feketelistára.
    A miniszter kitért arra is, hogy egyes résztvevők némileg kritizálták a közép-európai országokat, amiért korlátozásokat vezettek be az ukrán gabona importjára vonatkozóan.
Kiemelte: a megállapodás lényege az volt, hogy a gabonát el lehessen szállítani Ukrajnából Afrikába és a Közel-Keletre a humanitárius válságok megelőzése érdekében, s nem az, hogy a terményeket eladják Közép-Európában.
 

    "Magyarország továbbra is készen áll arra a többi közép-európai országgal, hogy átengedje a területén az ukrán gabonaszállítmányokat, de arról nem lehet szó, hogy ezeket Magyarországon értékesítsék, és tönkretegyék az élelmiszerpiacunkat" - húzta alá.
    Szijjártó Péter a tagállami vétójog felszámolását célzó európai parlamenti állásfoglalással kapcsolatban, újságírói kérdésre válaszolva kiemelte: a szerződések értelmében a stratégiai ügyekben minden félnek egyet kell érnie a döntésekkel.
    "És azok, akik rajtunk az európai értékeket kérik számon, azok, akik rajtunk jogállamiságot, szerződések tiszteletben tartását kérik számon, azok most hirtelen érdekből fakadóan minden gond nélkül átírnák a szerződéseket" - fogalmazott.
    Hasonlóan reagált a jövő évi magyar soros EU-elnökséggel szembeni tiltakozások ügyére is, mondván, hogy a rotálódó tisztség sorrendje meg van határozva előre.
    "És ezek a szabályok semmit nem mondanak arról, hogy egyet kell értenie a soros elnökségnek a nagy tagállamok által diktált ügyek valahány százalékával vagy a liberális mainstream minden mozdulatával. Az Európai Unió erről szól, többfélék vagyunk" - mondta.

Magyarország minden támadás, bírálat, hazugság és álhír ellenére továbbra is az ukrajnai béke mellett fog érvelni, ugyanis minél később ér véget a háború, annál több ember fog meghalni – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az ENSZ Közgyűlésének ülésén kedden New Yorkban.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az ukrajnai helyzettel foglalkozó vitán közölte, hogy olyan nemzetet képvisel, amely több mint ötszáz napja a háború szomszédságában él, amely már eddig is óriási árat fizetett a konfliktusért, amelynek tagjai meghalnak a harcokban.

„A magyarok nagy árat fizetnek a háborúért, miközben nem terheli őket semmilyen felelősség annak kirobbanásáért” – szögezte le.

Felszólalásában aláhúzta, hogy a háborúról mindenki vagy majdnem mindenki hasonlóan gondolkozik. „Ezt a háborút el kell ítélni. A háború rossz, brutális, és ezért meg kell állítani, mert emberek halálával, pusztítással, rombolással jár” – hangsúlyozta.

Kiemelte: a nemzetközi politika immár több mint egy éve csak arról szól, hogy mit gondol a világ erről a háborúról, pedig itt lenne az ideje arról is beszélni, hogy ki mit gondol a békéről, hogyan lehetne elérni azt, mi lehetne a megoldás.

Szijjártó Péter úgy vélekedett, hogy a megoldás nem a harctéren, hanem kizárólag a tárgyalóasztalnál keresendő.

„Minél tovább fog tartani a háború, annál több lesz a halálos áldozat (…) Minél előbb kezdődnek meg a béketárgyalások, annál kevesebb ember fog meghalni” – mondta.

Rámutatott, hogy bár egyesek szerint még túl korai lenne megkezdeni a tárgyalásokat, véleménye szerint ez már tegnap is késő lett volna. „Akik a tárgyalások későbbi megkezdése mellett érvelnek, azok azt kockáztatják, hogy több ember hal meg, több gyerek veszíti el az apját, illetve az újjáépítés is hosszabb és sokkal drágább lesz” – közölte.

Ennek kapcsán pedig méltatta a békés rendezést célzó erőfeszítéseket, például a Vatikán, Törökország, Kína és az afrikai államok részéről.

Jó lenne, ha az ENSZ platformként szolgálhatna az ilyen párbeszédre – jelentette ki.

A miniszter ezután kiemelte, hogy az európai uniós tagállamok a távoli fegyveres konfliktusok esetében mindig a békés megoldás, a párbeszéd pártján vannak, a kontinensen a fősodor ezzel szemben Ukrajna vonatkozásában teljesen eltérő állásponton van. „Miért nem vagyunk képesek ugyanazt mondani, mint amikor Európán kívül zajlanak háborúk?” – tette fel a kérdést.

Majd nevetségesnek nevezte a magyar kormányt a szolidaritás hiánya miatt számonkérő hangokat, és emlékeztetett rá, hogy már több mint 1,1 millió menekült érkezett hazánkba Ukrajnából.

Mi továbbra is a béke mellett fogunk érvelni, tekintet nélkül minden támadásra, bírálatra, hazugságra vagy álhírre” – szögezte le.

Illetve élesen visszautasította a kioktatásokat, mondván, hogy a magyarok 1956 után tisztában vannak azzal, hogy milyen a szabadságért harcolni a túlerővel szemben.

Végül pedig sajnálatát fejezte ki a fekete-tengeri gabonamegállapodás összeomlása miatt, és aláhúzta, hogy ez destabilizálhatja az amúgy is törékeny helyzetben lévő országokat, ami pedig újabb migrációs hullámokkal és így a terrorfenyegetettség erősödésével járhat. Hangsúlyozta: a közép-európai tranzit fokozódni fog, ennek érdekében Magyarország infrastrukturális beruházásokat is végrehajtott, a kormány kész a gabona eljuttatásában segíteni, amennyiben az nem a térségben fog piaci zavarokat okozni.

„Kívánom, hogy több párbeszéd legyen a békéről, mint a fegyverszállításokról. Mi a szomszédságban reméljük, hogy a közeljövőben olyan szomszédunk lesz, amelynek nem kell szenvednie a háborútól” – összegzett.

 

S