Oroszország tengeri blokádot állított fel a Fekete-tengeren

Mi lesz az ukrán gabonával?

Lengyelország

gabonaexport

blokád

A Mandiner számolt be róla, hogy Vlagyimir Putyin bejelentette, vége az orosz–török–ukrán gabonaszállítási egyezménynek. A történtek ellenére Recep Tayyip Erdogan török elnök továbbra is hisz abban, hogy Oroszország vissza fog térni a gabonaegyezményhez.

Oroszország haditengerészete július 20-tól tengeri blokád alá vette Ukrajna fekete-tengeri partvidékét,

ezzel együtt ugyanígy lezárhatják a Fekete-tenger délkeleti, grúziai partjait, amelyek az Ukrajnának érkező segély- és energiaszállítmányok átrakóállomásainak számítanak – emlékeztetett a Világgazdaság.

Ukrajna az oroszhoz hasonló választ adott, ugyanis Kijevben is bejelentették, hogy a Fekete-tenger északkeleti, oroszországi részét (Krím félsziget, Novorosszijszk) blokád alá vonják, az oda tartó, vagy onnan jövő hajókat ellenséges hadi járműveknek tekintik. A probléma csupán az, hogy Ukrajnának nincs a Fekete-tengeren érdemi hadiflottája.

A fenti helyzetből pedig az következik, hogy az ukránok a tengeri út lezárása miatt szárazföldi szállítási útvonalakkal fognak élni.

A Mandiner olvasói emlékezhetnek rá, hogy Denisz Smihal ukrán miniszterelnök csütörtökön

barátságtalan és populista lépésnek”

nevezte Lengyelország azon javaslatát, amely az ukrán gabonaexport tilalmának meghosszabbítására irányul.

Azóta Piotr Müller lengyel kormányszóvivő is reagált Denisz Smihal szavaira. Az egyik interjúban kijelentette, hogy az importtilalom nem jelenti azt, hogy nincs lehetőség tranzitszállításra. „Ha Ukrajna gabonát akar szállítani más országokba, akkor erre lehetősége lesz.

Az ukrán gabona azonban nem maradhat Lengyelországban.

Ezért nem igaz az az állítás, hogy egy ilyen tilalom hatással lenne a globális élelmiszerbiztonságra” – mondta a politikus.

Rég nem látott diplomáciai feszültség alakult ki Kijev és Varsó között, miután az ukrán miniszterelnök „barátságtalan és populista lépésnek” nevezte Lengyelország azon javaslatát, amely az ukrán gabonaexport tilalmának meghosszabbítására irányul. A két ország diplomatái a közösségi oldalakon kezdtek heves üzengetésbe.

Az Európai Unió korábban szeptember 15-ig tilalmat rendelt el a búza, a kukorica, a repce és a napraforgó Ukrajnából Bulgáriába, Magyarországra, Lengyelországba, Romániába és Szlovákiába történő behozatalára- csak a termények átszállítása engedélyezett ezen országok területén. Az öt uniós tagállam most közösen próbál nyomás gyakorolni az Európai Unióra, hogy hosszabbítsák meg az ukrán gabona importálására hozott tilalmat, ami értelemszerűen nem tetszik az ukrán vezetésnek.

Durván egymásnak esett Kijev és Varsó az ukrán gabona miatt

Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök szerdán bejelentette, hogy ha az Európai Bizottság nem hosszabbítja meg a tilalmat, akkor lezárja a határát az említett áruk előtt. Erre reagálva Denisz Smihal ukrán miniszterelnök a közösségi oldalán azt írta, hogy ez egy barátságtalan és populista lépés, főleg ezekben a vészterhes időkben. Az üggyel pedig az Európai Bizottsághoz fordult, majd azzal vádolta a lengyeleket, hogy nem csak Ukrajnát teszik tönkre, hanem a gabonától jelentősen függő országokat is.

Beata Szydlo volt lengyel miniszterelnök határozott, megjegyzést tett az ukrán kormányfő szavaira. A Jog és Igazságosság (PiS) kormánypárt európai parlamenti képviselője szerint az ukrán kormányfő kijelentése egyszerűen igazságtalan Lengyelországgal szemben, "hiszen egy ilyen tapasztalt politikusnak, mint ő, meg kell értenie, hogy Lengyelország mennyit tett Ukrajna megsegítéséért, megmentve az országot a legnagyobb veszély pillanatában".

"A miniszterelnök azt is tudja, hogy Ukrajnának Lengyelországon keresztül kellett volna tranzitálnia mezőgazdasági termékeit harmadik országokba. Eközben az ukrán gabona- és egyéb élelmiszertermelők – hangsúlyozzuk, oligarchák tulajdonában lévő nagyvállalatok, nem gazdák – úgy döntöttek, hogy megragadják a lehetőséget, és elárasztják Lengyelországot termékeikkel. Az ilyen magatartásnak semmi köze a barátsághoz és az együttműködéshez. Valójában az ukrán miniszterelnöknek bocsánatot kellene kérnie Lengyelországtól a tisztességtelen gyakorlatáért, ahelyett, hogy olyan kijelentéseket tesz, amelyek ártanak Lengyelországnak és a lengyel–ukrán kapcsolatoknak"

– tette hozzá a lengyel kormánypárti politikus.

Pawel Jablonszki, a lengyel külügyminisztérium helyettes államtitkára sem hagyta szó nélkül Smihal megjegyzéseit.

"Nagyon széles körben támogatjuk Ukrajnát. De mindig olyan mértékben, amilyen mértékben az Lengyelország számára előnyös. Ha vannak olyan témáink, amelyekben nem értünk egyet – van néhány ilyen téma –, akkor sem habozunk világosan beszélni róla. Természetesen beszélni fogunk róla, de úgy gondolom, hogy a politizálás módja nem a Twitteren megjelenő agresszív hozzászólásoknak kell lennie, hanem inkább annak elemzésének, hogy Lengyelország mit tett valójában Ukrajna megsegítésére. Azt hiszem, hogy mindenki, aki ezt követi, tudja, mi is a valódi helyzet"

– fogalmazott a lengyel politikusa, aki biztosított arról, hogy Lengyelországnak fontos, hogy a lehető legjobbá tegye a kapcsolatokat Ukrajnával, ehhez azonban kölcsönösségre van szükség.

"Meg kell védenünk gazdáink, vállalkozóink, fogyasztóink érdekeit. Ezt a vezérelvet követjük. Nem szeretnék kereskedelmi háborúról beszélni. Van egyfajta vitánk, ez nem nagy titok. Mindig meg fogjuk védeni az érdekeinket. Ha valaki a lengyel kormány megkérdezése nélkül ígér hozzáférést a lengyel piachoz, akkor kiderülhet, hogy ezek az ígéretek egyszerűen nem teljesülnek" - tette hozzá Pawel Jablonszki.