Megkezdik az ukrán pilóták F-16-os kiképzését

Augusztusban indul Dániában az ukrán pilóták kiképzése az amerikai F–16-os harci repülőgépeken – közölte kedden Kajsa Ollongren holland védelmi miniszter és ügyvivő dán hivatali partnere, Troels Lund Poulsen a vilniusi NATO-csúcstalálkozó margóján Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter társaságában.

A tájékoztatás szerint egy kiképzőközpontot létesítenek Romániában is.

„Remélhetőleg már jövő év elejére látunk majd eredményeket” – emelte ki Poulsen. A kiképzés azonban még nem jelenti azt, hogy Ukrajna valóban kap majd F–16-os gépeket döntés ugyanis erről még nem született.

Reznyikov mindazonáltal reményét fejezte ki, hogy a kiképzés nem vesz többet igénybe fél évnél.  „Meg kell védenünk polgári lakosságunkat, infrastruktúránkat, a nélkülözhetetlen létesítményeket, iskoláinkat és egyetemeinket. Ezért fontos számunkra, hogy ez a vadászrepülő-szövetség beinduljon” – hangsúlyozta az ukrán védelmi miniszter.

Hollandia és Dánia egy tizenegy országból álló szövetség élén állnak, amely elkötelezett ukrán pilóták kiképzése mellett. Az összefogás májusban jött létre a világ hét legfejlettebb iparosodott országa (G7) vezetőinek Japánban tartott csúcstalálkozóján.

Románia a múlt héten jelentette be, hogy be akar rendezni egy pilótaképző központot a NATO-partnerországok, valamint Ukrajna számára.

Az ukrán hadsereg és a védelmi minisztérium az ország keleti részén fekvő Bahmutnál és a frontvonal déli részén is előrelépésről számolt be, az orosz hadijelentésekben arról írtak, hogy az orosz erők keleten és délen is feltartóztattak vagy visszavertek támadásokat.

Olekszandr Szirszkij tábornok, az ukrán szárazföldi erők parancsnoka hétfőn bejelentette: csapdába ejtették az orosz erőket Bahmutnál. Olekszandr Tarnavszkij tábornok, a térségben harcoló ukrán hadműveleti-stratégiai csapat parancsnoka pedig arról írt a Telegram üzenetküldő szolgáltatáson, hogy az ukrán haderő a frontvonal déli részén is mozgásban van.

Az ukrán védelmi tárca szerint az elmúlt héten az ukrán haderő 10,2 négyzetkilométernyi területet foglalt vissza az orosz megszállóktól délen és négy négyzetkilométert keleten.

Az orosz védelmi minisztérium ezzel szemben azt jelentette, hogy az orosz csapatok Donyeck megye három pontján is visszaverték az ukrán támadást, köztük a Bahmut közelében fekvő Kliscsijivkában. A tárca arról is beszámolt, hogy az orosz erők meghiúsították az ukrán támadásokat délen, többek között Rivnopil falu közelében, amelyről két hete azt állította az ukrán védelmi minisztérium, hogy visszafoglalták.

Az európai vezetők nem látják be, hogy a NATO hibát követ el az orosz határ felé való terjeszkedéssel – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kedden.

Peszkov a Vilniusban kedden kezdődő NATO-csúcs fejleményeivel kapcsolatban újságírók előtt úgy vélekedett: az észak-atlanti szövetség közép- és kelet-európai terjeszkedése volt az elsődleges ok, amely a jelenleg fennálló ukrajnai konfliktushoz vezetett.

A Kreml szóvivője szerint Svédország várható felvétele a NATO-ba egyértelműen negatív hatással lenne Oroszország biztonságára. Hozzátette:

Moszkva a finn csatlakozásra adott válaszokhoz hasonló intézkedésekkel fog reagálni a svéd csatlakozásra.

Noha Peszkov csalódottságát fejezte ki Törökország döntése kapcsán, elmondta: Moszkvának nem voltak illúziói azzal kapcsolatban, hogy Ankarának a szövetség tagjaként milyen kötelességeknek kell megfelelnie. Hozzátette: Oroszországnak és Törökországnak ugyan megvannak a maga nézeteltérései, számos dologban mégis azonosak az érdekeik, így Moszkva szeretné továbbfejleszteni kapcsolatait Ankarával.

Peszkov elítélte Emmanuel Macron francia elnök keddi bejelentését is, amely szerint Franciaország nagy hatótávolságú rakétákkal segíti Ukrajnát az Oroszország elleni harcban.

A Kreml szóvivője szerint Párizs Kijevnek nyújtott támogatása „hiba, amelynek következményei lesznek Ukrajnára nézve”.

Peszkov közölte továbbá, hogy a Kreml nyomon követi a vilniusi fejleményeket, alaposan elemezni fogja a NATO-csúcstalálkozón történteket, és egyúttal elítéli a csúcstalálkozó „erősen oroszellenes jellegét”.

A NATO-csúcs erős jelzést ad majd Ukrajna számára, hogy jelentős előrehaladást ért el a tagság felé vezető úton, ugyanakkor mind a katonaságát, mind demokráciáját illetően további reformokra szorul – jelentette ki kedden az amerikai külügyminisztérium amerikai médiumoknak adott interjúkban.

Antony Blinken az ABC televízió műsorában megerősítette ugyanakkor, hogy amíg tart a háború, addig az ukrán tagság nem fog megvalósulni.

Hangsúlyozta, hogy az Ukrajnától elvárt reformok részét képezi demokráciájának megerősítése. Hozzátette, hogy a NATO-csúcstalálkozó eredményeként látható lesz a védelmi szövetség egysége a nagyon gyakorlati és tartós támogatásban Ukrajna irányába, ide értve a tagság felé vezető utat is.

A Kelet-Ukrajnában jelenleg zajló ukrán ellentámadásról megjegyezte, hogy az ukránok rendelkeznek a sikerhez szükséges eszközökkel, ugyanakkor kihívásokkal szembesülnek, mert az orosz katonaság nagyon erős védelmet épített ki.

Az amerikai külügyminiszter az NBC televíziónak arról beszélt, hogy a NATO és egyes tagállamai segítséget nyújtanak Ukrajna számára elrettentő erejének és védelmi kapacitásainak fokozatos felépítéséhez. Arra a kérdésre, hogy Oroszország érdekeltté válik-e a háború elhúzódásában, amennyiben a NATO kizárja az ukrán tagságot, amíg az háborúban áll, Antony Blinken azt mondta, hogy a háború csak egységesebbé teszi a NATO kiállását Ukrajna mögött, ami azt üzeni az orosz elnöknek, hogy nem tudja kifárasztani a védelmi szövetséget és az Ukrajnát támogató országokat.

Blinken szintén kedden a CBS televíziónak adott interjúban úgy nyilatkozott, hogy az Egyesült Államok elkötelezett a NATO „nyitott kapuk” felvételi politikája mellett, ami azt jelenti, hogy bárki tagjává válhat a védelmi szövetségnek, amikor készen áll arra, és minden szövetséges egyetért a tagságra vonatkozó meghívással.

Az ukrán légvédelem szerint a repülőeszközök túlnyomó többségét megsemmisítették becsapódás előtt. Áldozatokról nincs hír, de a lehulló roncsadarabok több épületet megrongáltak.

Kedd reggeli futása közben megöltek egy orosz tengeralattjáró-parancsnokot, aki a hajójáról indított rakétákkal több ukrán civil életét oltotta ki. Az orosz hatóságok elfogták a feltételezett merénylőt. A frontokról továbbra is ellentmondásos hírek érkeznek; az oroszok Kreminna, az ukránok Bahmut térségében számoltak be sikerekről.

Az ukrán hadsereg június 4. óta több mint 26 ezer katonát és 3 ezer harceszközt vesztett az úgynevezett ellenoffenzívájában – közölte kedden Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter.

A tárcavezető újságíróknak nyilatkozva azt mondta, hogy ez idő alatt az orosz erők 21 ellenséges repülőgépet és öt helikoptert lőttek le, valamint 1244 harcjárművet semmisítettek meg, köztük 17 német gyártmányú Leopard harckocsit, öt francia AMX–10RC kerekes harckocsit, valamint 12 amerikai Bradley gyalogsági harcjárművet.

Francia katonai források szerint megkezdődött annak a „jelentős számú” Scalp-EG típusú harci robotrepülőgépek a Kijevbe szállítása, amelyre Emmanuel Macron elnök tett ígéretet néhány héttel ezelőtt.

A francia-brit katonai együttműködés keretében kifejlesztett Scalp-EG (amelyet a brit hadseregben Storm Shadow néven ismernek) egy alacsonyan repülő, ezért radarral nehezen észlelhető robotrepülőgép. A távirányítású repülő eszköz indítható hadihajóról, repülőgépről és tengeralattjáróról is.

A Scalp-EG hatótávolsága 250-300 kilométer, és a francia ígéretek szerint csak Ukrajna eredeti határain belül használnák őket.

A Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov már jelezte: Moszkva hibának tartja a francia robotrepülő-szállítást, amelynek szerinte következményei lesznek.

Mint mondta, több száz tüzérségi eszközt és különleges harci járművet is sikerült megsemmisíteni. Az orosz légvédelem pedig elfogott 176 amerikai HIMARS-rakétát és 27 Storm Shadow manőverező robotrepülőgépet, valamint lelőtt 483 ukrán drónt ez idő alatt.