Amikor a migránsgettók, nagy migrációs központok létrehozására irányuló európai bizottsági terv felvetődik, azt nem pusztán Magyarország kormánya ellenzi rendkívül határozott politikai akarat mentén már nyolc éve, hanem nemzeti konzultáció, népszavazás és alkotmánymódosítás tette teljesen nyilvánvalóvá, hogy ellenkezik a magyar emberek szándékával és tételesen ellentmond a magyar alkotmányos berendezkedésnek - jelentette ki a Miniszterelnöki Kabinetiroda nemzetközi kommunikációért felelős államtitkára a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában.

    Kovács Zoltánt arról kérdezték, hogy az Európai Bizottság nem megállítani akarja a migrációt, hanem menedzselni, s megjelent egy új kifejezés, a migránsgettó: városnyi méretű táborok lennének valahol a déli határon és az unió javaslata szerint Magyarországnak ezen táborokban kellene ellátnia a migránsokat, amíg a menedékkérelmüket el nem bírálják, s ha
az elbírálás 12 hét alatt nem fejeződik be, az ott tartózkodókat tovább kellene engedni.
    A migráció kezelésének tervéről az államtitkár azt mondta, hogy Brüsszelben a 2015-ös migrációs csúcspont idején egyszer már felmerült javaslatokat vettek ismét elő.
    Akkor - emlékeztetett - belépési pontokat, úgynevezett hotspotokat akartak létrehozni a külső országokban, de a tervet a felháborodások miatt elvetették.
    Kijelentette: Magyarország kormánya továbbra is határozottan kiáll korábbi álláspontja mellett, ellenzi a migránsok szétosztását; a nemzeti konzultáció, a népszavazás és az alkotmány is ennek megfelelően rendelkezett, illetve rendelkezik.
    Arra a kérdésre, hogy a tervek megvalósulását meg tudja-e akadályozni Magyarország és Lengyelország, Kovács Zoltán azt mondta: csak egységes döntést lehet hozni a migrációval kapcsolatban, egyhangú döntésre, konszenzusra van szükség az országokat képviselő állam- és kormányfők részéről, máskülönben az egyes államok polgárai joggal érezhetnék úgy, hogy rájuk erőltetnek döntéseket, és megkerülik akaratukat.
    Azzal kapcsolatban. hogy az Európai Bizottság a tagállamoktól pluszbefizetéseket várna el, az államtitkár elmondta: nyilvánvalóvá vált, hogy az EU hétéves költségvetése két év alatt megkérdőjeleződött, és az a kérdés vetődik fel, hogy a csőd felé tart-e a közösség.
    Kijelentette: a tagállamok nem tudják, hová tűnt a befizetett pénz, nem léteznek tételes elszámolások, és nem lehet tudni, pontosan mire fordították azt a 70 milliárd eurót, amelyet az unió Ukrajnának fizetett ki különféle formákban az elmúlt másfél évben.
    Utalt arra, hogy miközben az EU pluszpénz befizetését várja el a tagállamaitól, több országnak - így Magyarországnak és Lengyelországnak - az évek óta járó támogatásokat sem fizette ki.
    Kovács Zoltán azt mondta, bár "senki sem magyarázta el, hogy hova tűnt el a pénz" az unióból, azt megjelölték, mire kellene még: Ukrajnának egy 50 milliárd forintos mentőcsomagot juttatnának, újabb milliárdok kellenek a migráció menedzselésére, rendezésére, segítésére, továbbá - szerinte az embereket felháborító módon - az EU a saját bürokráciájának fizetését is szeretné emelni.
    Kijelentette: várhatóan az októberi állam- és kormányfői EU-csúcson döntenek a felvetésekről, ezekhez pedig egyhangú szavazásra lesz szükség.
    Addig is hónapok és fel nem tett kérdések vannak hátra - közölte, rámutatva arra: a magyar miniszterelnök már most egyértelművé tette, hogy a kezdeményezés Magyarország számára elfogadhatatlan.

Az unió javaslata szerint Magyarországnak a határon kellene ellátnia a migránsokat, amíg a menedékkérelmüket elbírálják. Javaslatuk szerint csaknem tízezer bevándorlót kellene egyidejűleg ellátnunk. Hazánk kapná a legnagyobb terhet, a görögöknek és a bolgároknak sokkal kevesebb migránsról kellene gondoskodniuk. Brüsszel emellett a már korábban betelepülteket is újra osztaná. Orbán Viktor a puccsszerű lépés helyett a magyar modellt ajánlja. A miniszterelnök szerint inkább a menedékkérelmeket az EU-n kívül kell elbírálni és segíteni kell a kibocsátó, szegényebb országokat, elsősorban Afrikában.

Orbán Viktor miniszterelnök pénteken reggel interjút adott a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában, ahol egyebek között kitért a migráció kérdésére is. A kormányfő megdöbbenésének adott hangot, hogy az európai tervek szerint migránsgettókat kellene felhúzni Magyarország déli határán.

Az eddig nyilvánosságra került információk alapján kirajzolódik a kép, hogy miként is működne az unió javaslata. A nagyobb tagállamok által kialakított kompromisszumos modell úgynevezett felelősségi pillére alapján a menedékkérelmek átvétele a határon továbbra is kötelező lesz, a menekültügyi eljárást 12 hét alatt kell lefolytatni. Amennyiben nem születik jogerős döntés ezen idő alatt, illetve a kitoloncolást sem lehet végrehajtani, a migránsokat be kell engedni az adott tagállam területére.

Minderre ki kell alakítani a megfelelő képlet alapján egyfajta kapacitást. Ez a miniszterelnök által említett migránsgettó, ami Magyarország esetében 8511 migráns egyidejű befogadását lehetővé tevő tábor lenne, és ennyi kérelem egyidejű elbírálására is fenn kellene tartani egy állami apparátust állandó jelleggel. Ha ez a kapacitás megtelik, akkor ideiglenesen fel lehetne függeszteni amenedékkérelmek elbírálását, a 8511 fős szám négyszeresének elérése után pedig teljesen meg lehetne szüntetni a menedékkérelmek elbírálását az adott esztendőben.

A tervek egy legvisszásabb pontja, hogy a kötelezően kialakítandó – brüsszeli bürokrata kifejezéssel – kapacitás mértéke Magyarország esetében jóval meghaladná az összes többi tagállam ez irányú kötelezettségét – a teljes uniós kapacitásszám 28,3 százalékáért felelne hazánk. Eközben a Magyarország felé vezető nyugat-balkáni migrációs útvonal frontvonalában lévő Görögországot csupán 1035 fős, Bulgáriát pedig 516 fős kapacitásszám fenntartása terhelné a kevés bejelentett illegális határátlépésszám eredményeképpen. Ez arány nyilvánvalóvá teszi, hogy a terv egyértelműen hazánk megbüntetését célozza, hiszen egy városnyi migránst kellene folyamatosan ellátnunk, ráadásul a terv készítői szerint egy esetleges úgynevezett migrációs vészhelyzetben a kiszabott kvóták meg is többszöröződhetnének.

Akár további terheket is róhat Magyarországra, hogy még nincs eldöntve, hogy a menedékkérelem elbírálása után milyen felelősséget visel a migránsokért egy-egy tagállam. A jelenlegi kompromisszum alapján a helyzet úgy néz ki, hogy egy Görögországban belépett, majd Szerbiába tovább állt és ott tartózkodó kérelmezőért Görögország felelőssége kilenc hónap után szűnne meg.

Migránskvóták újra töltve

Fontos hangsúlyozni, hogy a migránstáborok létrehozásán felül lenne egy elosztási mechanizmus a tagállamok között, vagyis Brüsszel még a déli határ irányából ideérkező migránsokon felül is telepíteni le bevándorlókat Magyarországon.

A tervezet úgynevezett szolidaritási pillére alapján az EU-ban harmincezer migráns áttelepítésére tettek javaslatot évente, amely húszezer euró/fő megfizetésével lenne kiváltható. Ez hatszázmillió eurós bevételt jelenthetne az uniónak. Azt is érdemes kiemelni, hogy ezek csak a kezdeti számok, az Európai Bizottság jelezte: ennél magasabb célszámokat fog javasolni, a kvóta ugyanis korlátlanul bővíthető.A tagállamok „szabadon” dönthetnének, hogy ennek fényében befogadnak migránsokat vagy ezt megváltják pénzbefizetéssel a már említett húszezer euró/fő áron.

Mindemellett ezt a két intézkedést kiválthatják máshogyan is, például úgy, hogy segítenek egy másik tagállamnak a menedékkérőket ellátó infrastruktúra fejlesztésében, ez azonban csak az adott tagállam hozzájárulásával történhet.

Puccsszerű brüsszeli akció

A téma napirendre kerülését a miniszterelnök puccsszerű akciónak nevezte a Kossuth rádiónak adott pénteki interjújában, felidézve, hogy korábban több alkalommal is megállapodtak az uniós szervezetek, valamint a tagállamok abban, hogy ez a téma megosztja a közösséget, ezért közös álláspont kialakítása szükséges. Ennek ellenére „azok, akik a migráció oldalán állnak, átnyomták a belügyminiszterek tanácsán azt a javaslatot, hogy állítsuk fel a migránskvóta rendszert” – emelte ki Orbán Viktor. A döntés hátterében véleménye szerint a Soros-birodalom őrségváltása áll. Mint ismert, az elmúlt hetekben nyilvánosan is bejelentette Soros György, hogy visszavonul alapítványai irányításától, és átadja a stafétát fiának, Alexander Sorosnak. A kormányfő az interjúban emlékeztetett: Alexander Soros be is jelentette, hogy ő sokkal aktívabban fog politizálni, mint az elődje.

A miniszterelnök a kvóták és a szépen hangzó kapacitások – valójában migránstáborok – kérdését úgy kommentálta a pénteki rádióinterjújában, hogy olyan szabályokat fogadott el Brüsszel, „amely szerint Magyarországnak évente legalább tízezer migránst, de a bizottság döntése szerint ennek akár a többszörösét is be kellene fogadnunk. Ráadásul arra akarnak bennünket kötelezni, hogy migránsgettókat építsünk Magyarországon.”

Orbán Viktor emlékeztetett, hogy nyolc éve harcol a kvóták, a migránsbetelepítés ellen, és eddig sikerült megakadályozni, hogy kötelező kvótákat erőltessenek hazánkra és az uniós tagállamokra. – Ez a nyugalmi állapot most megváltozott, tettek egy puccsszerű lépést, és olyan döntéseket hoztak, amelyek elveszik tőlünk a saját országunkat. Mondom még egyszer, több tízezres migránstábor, migránsgettó felépítésére akarnak minket kötelezni – nyomatékosította a kormányfő.

A magyar megoldás

Azon újságírói kérdés kapcsán, hogy az unió miért nem fogékonyabb a szigorúbb határvédelemre, a kormányfő felidézte, hogy egyes tagállamok a migrációs folyamatokban látják a munkaerőhiány megoldását. – Mindig mondom nekik, hogy én láttam a hordákat átvonulni Magyarországon. Abból a német ipar számára dolgos, munkás kezek nem kerülnek ki – hangsúlyozta a kormányfő.

A miniszterelnök szerint más tagállamokat ideológiai megfontolások vezetnek: a nyitott határok jobb világot eredményezhetnek. Ilyenkor Orbán Viktor az elmondása szerint a beszélgetőpartnerei számára arra szokott rámutatni, hogy a migráció súlyos biztonsági kockázatot jelent, az elmúlt évtized nagyobb terrortámadásai mind a bevándorlás jelenségéhez köthetőek. – Az egész mögött a Soros-hálózat van, amely nagy befolyást gyakorol a médiára és a médián keresztül pedig a politikusokra – vázolta fel Orbán Viktor.

A kormányfő hangsúlyozta, hogy a megoldást Magyarország már bemutatta: felépítettük a határkerítést, folyamatos a déli határaink őrzése, minderre pedig az elmúlt nyolc évben kétmilliárd eurót – mintegy nyolcszázmilliárd forintot – költöttünk. Emellett kiépült egy európai léptékben is megvalósítható rendszer – emlékeztetett a miniszterelnök, aki kifejtette: ha valaki Magyarországra szeretne jönni, a kérelmét az egyik nagykövetségünkön kell benyújtania és addig nem léphet be, amíg azt el nem bíráltuk. Ugyanez a modell működhetne Európa határain is: ameddig a benyújtott kérelmet el nem bírálták és egy EU-s tagállam pozitív döntést nem hoz, addig nem lehet belépni az unió területére.

További fontos lépésnek nevezte, hogy a világ szegényebb részein nagyvonalú karitatív tevékenységet végez a magyar állam. – Nem a bajt kell idehozni, hanem a segítséget odavinni – emlékeztetett a Hungary Helps jelmondatára Orbán Viktor. Hozzátette: leginkább a Száhel-övezetben vagyunk aktívak, ahonnan a legtöbben szeretnének Európába menni.

Kovács Zoltán: a migránsgettók létrehozása a magyar emberek akaratának és a magyar alkotmánynak is ellentmond