Bahmutnál megint kiújultak a harcok

Ukrajna eredményeket akar felmutatni a harctéren a NATO közelgő vilniusi csúcstalálkozója előtt, de minden előrelépés életekbe kerül – mondta Volodimir Zelenszkij elnök az RTVE-nek.

Zelenszkij elismerte, hogy a hosszan tartó özönvízszerű esőzések miatt a vártnál lassabban haladt az előrenyomulás.

Az ukrán erők nagyszabású támadásáról számolt be a Ribar nevű orosz katonai bloggercsoport a kelet-ukrajnai Donyecki területen található Torszke falu közelében. A népszerű blog azt állítja, hogy a pénteki támadásban hat ukrán dandár vesz részt.

Kijev az elmúlt napokban légvédelmi rendszereket telepített arra a vidékre, ezért a támadás ebben a térségben nem meglepő – írják a Ribar tudósítói.

Torszke az oroszok által megszállt Kreminna várostól mintegy 22 kilométerre nyugatra található.

Az ukrajnai háború lezárását illetően nagyon sok múlik a következő heteken és hónapokon – jelentette ki a Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsának kommunikációs koordinátora helyi idő szerint pénteken Washingtonban.

John Kirby a harctéri viszonyokkal kapcsolatban megjegyezte, hogy az időjárás nem volt az ukrán fél segítségére az ellentámadást tekintve. Emlékeztetett, az orosz haderőnek hónapok álltak rendelkezésre a felkészüléshez, egyes helyeken nagyon mélyen beásták magukat.

Mint fogalmazott, a „védekezés pedig a legnagyobb erő egy háborúban”, most pedig az ukránok a támadó és az oroszok a védekező fél, amit mind figyelembe kell venni az ellentámadás értékelésekor – mondta. Hozzátette, hogy

némi előrehaladást elért az ukrán haderő, ugyanakkor azt maguk is elismerték, hogy nem annyit, amennyit szerettek volna.

A Fehér Ház illetékese megismételte, hogy továbbra is túl korai lenne megállapítani, milyen hatása van az egy héttel korábbi oroszországi eseményeknek Oroszországra és Ukrajnára. Szerinte az nem átszik, hogy a háború menetén Ukrajnában jelentős mértékben változtatott volna; az ukrán haderő folytatja az ellentámadást, miközben több tízezres orosz katonai egységek jórészt védekező harci állásban vannak – mondta el John Kirby.

A szóvivő a jelenleg zajló ukrán ellentámadásra vonatkozóan azt is elmondta, hogy az Egyesült Államok állandó kapcsolatban van az ukrán partnerekkel, elsősorban katonai csatornákon keresztül.

„Minden megteszünk, hogy segítsük őket ebben az ellentámadásban”

– jelentett ki John Kirby, hozzátéve, hogy zajlik a zászlóalj-szintű kiképzés, valamint a támogatás változatlanul eszközöket és tanácsadást is magába foglal. Az hogy, hogy milyen irányba, milyen gyorsan haladnak a támadás kivitelezésével, az teljes mértékben az ukrán döntésen múlik – mondta.

Utalt arra, hogy a hét elején az amerikai kormány újabb 500 millió dolláros katonai csomagot jelentett be Ukrajna számára a jelenleg zajló ellentámadás igényeihez igazítva.

Ukrajna NATO-kilátásait illetően John Kirby megjegyezte, hogy a bukaresti nyilatkozat megállapítása változatlanul érvényes, miszerint a NATO jelenti Ukrajna jövőjét, ugyanakkor Vilniusban nagyon sok téma lesz majd napirenden a háborút tekintve, köztük a harctéri események értékelése.

A magyar Országgyűlés Svédország NATO-tagságát illető döntésére reagálva kijelentette, hogy

az Egyesült Államok erősen hisz abban, hogy Svédországnak a NATO-ban a helye, és abban is, hogy már most is készen áll arra, hogy tag legyen.

Hozzátette, hogy Joe Biden elnök változatlanul optimista, hogy eljutunk oda és örül annak, hogy párbeszéd zajlik a kérdésről.

Nem válaszolt ugyanakkor arra a kérdésre, hogy az Egyesült Államok tárgyal-e a lengyel kormánnyal arról a varsói javaslatról, hogy a NATO nukleáris képességeket megosztó programjához csatlakozna. Megismételte, hogy semmi nem utalt arra, hogy Vlagyimir Putyinnak szándékában állna Ukrajnán belül, vagy az európai kontinensen nukleáris fegyvert bevetni, legyen az taktikai, vagy stratégiai célú.

John Kirby kifejezte az amerikai kormány aggályait az orosz katonai vállalkozás, a Wagner-csoport afrikai jelenlétét illetően és a Maliban játszott szerepe miatt.

Megállapította, hogy amerikai információk szerint a mali átmeneti kormány 2021 vége óta több mint 200 millió dollárt fizetett ki a Wagner-csoportnak, és hozzátette, hogy a több száz millió dollár ellenére a Wagner-csoportnak nem sikerült elérnie a biztonsági helyzet javítását Maliban.

John Kirby állítása szerint a Wagner-csoport vezetője, Jevgenyij Prigozsin segítséget nyújtott abban, hogy az ENSZ felhatalmazásával az országban tartózkodó nemzetközi stabilizációs erők távozását felgyorsítsák. A békefenntartók jelenlétére vonatkozó hozzájárulását a mali kormány idén vonta vissza.

A fehér házi illetékes azzal is vádolta a Wagner-csoport vezetőjét, hogy legalább egy alkalommal közreműködött egy önálló állam választott vezetőjének megbuktatására irányuló kísérletben, Csádban, és hangsúlyozta, hogy felelősségre vonása prioritás a jelenlegi amerikai adminisztráció számára.

Jevgenyij Prigozsin hollétével kapcsolatban a Nemzetbiztonsági Tanács szóvivője megjegyezte, hogy nem áll az amerikai kormányzat rendelkezésére olyan információ, amely meggyőző bizonyítékot nyújtana a tartózkodási helyére vonatkozóan.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pénteken bejelentette fokozott biztonsági intézkedések bevezetését a fehérorosz-ukrán határon, miután a Moszkvával szövetséges országba érkeztek a Wagner orosz magánhadsereg zsoldosai a kudarcba fulladt oroszországi lázadásuk után.

A vezérkar döntése alapján Valerij Zaluzsnij főparancsnok és Szerhij Najev tábornok parancsot kapott az északi határ megerősítésére a béke szavatolása céljából – közölte az ukrán elnök a Telegram üzenetküldő alkalmazáson közzétett videóban.

Volodimir Zelenszkij elmondta, hogy pénteken az ukrán és külföldi hírszerzéstől, valamint a határőrségtől tájékoztatást kapott a fehéroroszországi helyzetről.

Ukrán főparancsnok az ellentámadásról: „Ez nem egy showműsor, amire fogadni lehet”

„Ez nem egy showműsor, amit az egész világ figyel és fogadásokat köthet” – jelentette ki Valerij Zaluzsnij tábornok, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka a hadsereg ellentámadásáról nyilatkozva a The Washington Post című amerikai lapnak.

Zaluzsnij szerint ugyanakkor a légi támogatás hiánya lassítja a hadsereg előrenyomulását Kelet- és Dél-Ukrajnában. „Sok ember hal meg minden nap – nagyon sok. És ez csak azért van, mert még mindig nem született döntés (a nyugati vadászgépek átadásáról)” – fogalmazott a tábornok.

Kifogásolta, hogy több NATO-repülőgép van a levegőben Ukrajna nyugati határainál, mint amennyit az ukrán hadsereg rendelkezésére bocsátottak a szövetségesek. „Miért nem lehet legalább (a vadászgépek) egyharmada itt?” – tette fel a költői kérdést a főparancsnok.

Az ukrán vezérkar szerint az ukrán hadsereg újabb részsikereket ért el a dél-ukrajnai Zaporizzsja megyében az orosz megszállókkal szemben indított ellentámadásban.

Az ukrán erők Orihivtól délre tartják új állásaikat, és az orosz csapatokat a térség más pontjain is visszaszorították – közölte a vezérkar pénteken a Facebookon. A közlemény szerint az ukrán erők a Donyeck megyei, orosz kézen lévő, romba dőlt Bahmut környékén folyó heves harcokban is sikereket értek el, a felszabadított helységek nevét a vezérkar nem közölte.

A kijevi közlemény szerint az orosz hadsereg tovább támadja a Donyeck megyei Marinkát és Avgyijivkát, és az oroszok a Luhanszk megye határán fekvő Rozdolivka és Bilohorivka környékén is igyekeznek javítani pozícióikat.

Az Egyesült Államok vezetése hajlik arra, hogy kétes megítélésű, sokak által egyszerűen csak kegyetlennek nevezett kazettás bombákat adjon át Ukrajnának – írja a CNN kormányzati forrásokra hivatkozva.

A név nélkül nyilatkozó tisztviselők azt mondták, Bidenék hamarosan meghozzák a döntést, és a fegyverek már a jövő hónapban a frontra kerülhetnek a legújabb katonai segélycsomag részeként.

Érdekesség, hogy az Egyesült Államok számos európai szövetségese, például Németország, Franciaország vagy az Egyesült Királyság is kiáll amellett, hogy betiltsák a kazettás bombák mindennemű használatát, főleg a civil lakosság ellen.

Az amerikaiak egyébként nem használnak ilyen robbanótölteteket tartalmazó bombákat, azokat már 2016-ban kivonták a forgalomból, korábban viszont Afganisztánban és Irakban is bevetették.

Katonai szakértők azért érvelnek a kazettás bombák átadása mellett, mert ebből nagy mennyiség áll rendelkezésre az amerikai hadsereg raktáraiban, és igen komoly pusztításra képes, igaz, a városharcban a legkevésbé sem hatékony, ugyanis nem képes betonépületek, fedezékek, bunkerek pusztítására. Nem véletlen tehát, hogy leginkább a civil lakosság ellen vetik be.

A kazettás bombát egy belső váz és egy külső vékony héj alkotja, a bombán belül, mint egy borosüvegtartóban van sok-sok kis fakk, melyekben rengeteg apró minibomba található. Amikor ezt a repülőgép leoldja – de lehet tüzérségi lőszer is ilyen kialakítású vagy akár rakétasorozatvetőnek a harci része is –, és eléri a beállított magasságot, vagy a lövedéknél, amikor az időzítő eléri azt a pillanatot, hogy megfelelő magasságban legyen a célpont fölött, akkor a külső héj leválik, és a bent lévő temérdek apró robbanótöltet hatalmas területen szétszóródik – mondta a bombával kapcsolatban Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense, aki hozzátette, ez kifejezetten élőerő elleni fegyver.

Az Oroszországból várhatóan tömegesen áttelepülő Wagner-zsoldoskatonák miatt Ukrajna megkezdi határvédelmének erősítését az ukrán-fehérorosz határon – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök pénteken.

Az ukrán elnök a határvédelmi intézkedések végrehajtásával Valerij Zaluzsnij tábornokot, a hadsereg főparancsnokát és Szerhij Najev altábornagyot, az északi határszakasz védelméért felelős parancsnokot bízta meg – írta Zelenszkij a Telegramon.

Sajtóhírek szerint Jevgenyij Prigozsin, a Wagner zsoldosalakulat vezetője a Moszkvától kapott amnesztia után már Belaruszban van, ahol magánhadseregének tagjai megkezdték új bázisok kiépítését.

Távollétében nyolcévi börtönre ítélte egy moszkvai bíróság Ilja Kraszilscsik médiamenedzsert az orosz hadseregről szóló álhírek terjesztése miatt- közölte csütörtökön a bíróság.

Ilja Kraszilscsik börtönbüntetésének letöltése akkor kezdődik, ha őrizetbe veszik orosz területen, vagy kiadják Oroszországnak.

A jelenleg külföldön élő Ilja Kraszilscsik a rigai székhelyű, betiltott orosz hírportál, a Meduza kiadója és főszerkesztője, valamint az Afisa című orosz szórakoztató és életmódmagazin főszerkesztője volt. Jelenleg a Helpdesk nevű program vezetője, amely egyben médiaplatform, és segítséget nyújt az ukrajnai háború által érintetteknek.

Ilja Kraszilscsik ellen márciusban adtak ki letartóztatási parancsot, miután anyagokat jelentetett meg, amelyekben az orosz hadsereg által a Kijev melletti Bucsában elkövetett kegyetlenkedésekről írt. Az orosz hadsereg a háború alatt rövid ideig megszállva tartotta Bucsát, és ezt követően több száz civil halottat találtak az utcákon és tömegsírokban.

Az orosz hadsereggel kapcsolatos álhírek terjesztését 2022 februárjában, egy héttel az ukrajnai invázió kezdete után minősítették bűncselekménynek Oroszországban.

Az Ilja Kraszilscsik elleni vádeljárás eredetileg 2022 tavaszán kezdődött, a menedzser tavaly júliusban került fel a körözött személyek listájára.