Az új pedagóguséletpálya-törvény 800 ezres bért jelent

Az Országgyűlés kedden elfogadta az új pedagóguséletpálya-modellről szóló törvényt, ami megteremti az alapját a pedagógusok további jelentős béremelésének. A pedagógusok átlagbére 2025-re 800 ezer forintra emelkedhet, maximális heti óraszámuk 24 órára csökken, szabadságuk 46 napról 50 napra, azaz 10 hétre nő, csökkennek adminisztratív terheik - közölte a Belügyminisztérium  az MTI-vel.
 

    "Ezek a tények a törvényről, a törvény előkészítését és elfogadását kísérő, a baloldal által gerjesztett álhírek, akciók és erőszakba hajló tüntetések ellenére. A törvényjavaslat előkészítését, benyújtását és elfogadását átfogó társadalmi és szakmai egyeztetés előzte meg" - olvasható a BM közleményében.
    Kiemelték: a pedagógusok jelentős béremelése akkor folytatódhat, ha Brüsszel utalja a Magyarországnak járó uniós forrásokat.
    "Álszent, amit a baloldal politikusai a törvény kapcsán művelnek: itthon a pedagógusok béremelését követelik, miközben Brüsszelben havi 5-6 millióért azért dolgoznak, hogy a pedagógusok ne kereshessenek 800 ezer forintot" - fogalmaztak.
    Hangsúlyozták, a törvény legfontosabb része, hogy megalapozza a pedagógusok további béremelését, a teljesítményalapú bérrendszert, a pályakezdő, illetve a hátrányos helyzetű diákokkal foglalkozó pedagógusok többletjuttatását.
    A pedagógusok alapszabadsága 46 napról 50 napra emelkedik, heti 24 órát kell tanítaniuk. A kormány januártól 10 százalékos pedagógusbér-emelést előlegezett meg. Amikor Magyarország megkapja a hazánknak jogosan járó uniós forrásokat, a rendszerváltás óta a legnagyobb mértékű pedagógusbér-emelés következhet. A kormány ütemterve szerint 2025 januárjára a pedagógusok átlagbére elérheti a 800 000 forintot - sorolták.
    Úgy fogalmaztak, hogy a köznevelésben a gyermek érdeke az első. Az új pedagóguséletpálya-törvény is azt a célt szolgálja, hogy a gyermekeket nevelő, oktató pedagógusok erkölcsi, szakmai és anyagi megbecsülése javuljon. Aki eredményesebben tanít, többet foglalkozik a gyerekekkel, jobban kereshet.
    A pedagógusok - az egészségügyi és a rendvédelmi dolgozókhoz, a kormánytisztviselőkhöz hasonlóan - új, önálló hivatásrendi szabályozást, 2024. január 1-jétől köznevelési foglalkoztatott jogviszonyt kapnak, hiszen közszolgálatot látnak el, "gyermekeink oktatása, nevelése a hivatásuk" - írták.
    Úgy folytatták, hogy létrejön a pedagógusok többsége által is támogatott új, teljesítményalapú bérezési rendszer: aki eredményesebben tanít, többet foglalkozik a lemaradó gyerekek felzárkózásával, a tehetségesek versenyre felkészítésével, aki innovatívabb, aki tanórán kívüli programot szervez, magasabb jövedelmet fog elérni.
    Azokat a pedagógusokat, akik kedvezményezett és felzárkózó települések valamelyikén lévő intézményben dolgoznak, 20 százalékkal növelt illetmény illeti meg, ahogy azokat a tanárokat is, akik bár más településen végzik munkájukat, de intézményükben legalább 10 százalékos a hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya - tájékoztatott a BM.
    A kormány ezt az esélyteremtési illetményrészt még a közalkalmazotti, illetve munkaviszony hatálya alatt, július 1-jétől kifizeti. Ugyancsak július 1-jétől emelkednek a garantált illetményei azoknak a pedagógusoknak, akiknek a fizetése a tervezett bérsávokhoz rögzített minimális értéket jelenleg még nem éri el - fűzték hozzá.
    Az új bérrendszer megtartja az előmeneteli struktúra eddigi öt fokozatát, azokhoz azonban csak bérsávokat rendel, melyeken belül a tapasztalat, a teljesítményértékelés és további szakmai szempontok alapján tudja majd a munkáltató megállapítani a bért.
    Az elmúlt években bevezetett pótlékok közül a 32 százalékos szakmai ágazati pótlék a sokszor megfogalmazott szakszervezeti kérés szerint beépül a bérbe, a többi juttatás pótlék vagy megbízási díj néven megmarad, de már nem a vetítési alaphoz viszonyul, hanem az új bérrendszer gyakornoki bérének százalékában kifejezve.
    Az úgynevezett jubileumi jutalom, melyet eddig csak a közalkalmazottak kaptak, minden pedagógusnak jár majd, függetlenül attól, hogy korábban állami, egyházi vagy magánintézményben tanítottak, ugyanakkor az eddigi közalkalmazotti évek is beszámítanak a 25, 30 vagy éppen 40 évbe - olvasható a közleményben.
    Emlékeztettek, a kormány márciusában bocsátotta társadalmi egyeztetésre a tervezetet. A törvényjavaslatról több mint húsz alkalommal történt egyeztetés a szakmai és az érdekképviseleti szervezetekkel, valamint a parlamenti pártokkal. Az egyeztetések során beérkezett érdemi javaslatok jelentős részét befogadták. Az egyeztetéseken részt vett valamennyi pedagógus-szakszervezet, a Nemzeti Pedagógus Kar, a Köznevelés-stratégiai Kerekasztal, az Országos Köznevelési Tanács, az Országos Diáktanács, valamint a legjelentősebb állami és egyházi fenntartók - írták, hozzátéve, hogy a javaslatot véleményezte a Magyar Művészeti Akadémia, a felsőoktatási intézmények által fenntartott gyakorlóiskolák szervezete, a Nagycsaládosok Országos Egyesülete, a Nemzeti Ifjúsági Tanács, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége, az Országos Nemzetiségi Önkormányzatok Szövetsége, a Megyei Jogú Önkormányzatok Szövetsége.