Védelmi költségvetésre van szüksége az országnak

Védelmi költségvetésre van szüksége Magyarországnak, mivel háborús idők vannak, a 2024-es költségvetés pedig garantálja az ország biztonságát, megvédi a családokat, a nyugdíjasokat, a rezsicsökkentést és a munkahelyeket - közölte a Miniszterelnökséget vezető miniszter hétfőn Budapesten, a Kormányinfón.

Gulyás Gergely a legfontosabbnak azt nevezte, hogy az országnak legyen 2024-re elfogadott költségvetése.

Elmondta azt is,

JÖVŐRE ELEGENDŐ FORRÁST BIZTOSÍTANAK AHHOZ, A RENDSZERVÁLTÁS ÓTA ELŐSZÖR, HOGY MAGYARORSZÁG MEGFELELJEN AZ ÉSZAK-ATLANTI SZERZŐDÉS SZERVEZETÉNEK (NATO) TETT VÁLLALÁSAINAK.
A jövő évi büdzsében a honvédelemre fordított források elérik a magyar gazdasági össztermék két százalékát - mondta.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter

FOTÓ: POLYÁK ATTILA - ORIGO

Beszélt arról is, hogy 

AZ ORSZÁGNAK A LEGNAGYOBB SEGÍTSÉGET JELENLEG AZ JELENTI, HA VALAKI A MEGTAKARÍTÁSAIT ÁLLAMKÖTVÉNYBEN VAGY KINCSTÁRJEGYBEN TARTJA, AMELYEK MAGAS KAMATOT FIZETNEK ÉS ADÓMENTESEK.

Hozzátette: a banki megtakarítások kamatára bevezetett adó csak addig tart, amíg a háború.

Az európai uniós források ügyében "a labda Brüsszel térfelén pattog", politikai döntés kérdése, hogy az Európai Bizottság vállalja-e a konfliktust az Európai Parlamenttel, és odaadja-e Magyarországnak a jog szerint neki járó pénzeket - mondta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter hétfőn a Kormányinfón.

Hangsúlyozta: Magyarország az Európai Bizottság által visszaigazolt módon az utolsó "mérföldkövet" is teljesítette, így elvileg a Bizottságnak július elején számlákat is küldhetnek. Ekkor nekik van 90 napjuk, hogy megfontolják, fizetnek-e vagy sem - jelezte.A tárcavezető kérdésre válaszolva úgy értékelt: nem jogi, hanem politikai döntés kérdése, hogy a Magyarországnak járó európai uniós forrásokat mikor "kegyeskedik" az Európai Bizottság folyósítani. Nem tőlünk függ, attól függ, hogy ott mikor szedik össze a bátorságukat ahhoz, hogy az Európai Parlament magyar képviselők által felheccelt többségével szemben vállalják azt a konfliktust, hogy a jog szerint odaadják a nekünk járó pénzeket"- fogalmazott Gulyás Gergely.

A gazdaságvédelmi akcióterv első három intézkedése

Áramárplafon a vállalkozásoknak

Árplafont vezet be a kormány az áramra három szektorban – jelentette be a Miniszterelnökséget vezető miniszter hétfőn Budapesten, a Kormányinfón.

Kikre vonatkozik?

Gulyás Gergely közölte, az árplafont július 1-jétől nettó 200 euró/megawattórában állapítják meg, és az a feldolgozóiparra, a szálláshely-szolgáltatásra, valamint a raktározásra, szállításra vonatkozik. A miniszter indoklása szerint olyan szektorokról van szó, amelyek a gazdaság teljesítményére és az inflációra a legnagyobb hatással vannak, mivel ezek termelő- vagy termeléshez kapcsolódó tevékenységek.

Cserébe azt várják, hogy ne emeljék az árakat

Hozzátette: a kormány cserébe azt várja, hogy ezek a cégek növeljék a gyártási kapacitásukat és az év hátralévő részében ne emeljék az árakat; ezt a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara fogja ellenőrizni.

Jelezte, az intézkedés több mint ötezer vállalkozást érint, és 40 milliárd forintos költségvetési kiadása van.

Hideg élelmiszerre újra felhasználható Szép-kártyák

A gazdaságvédelmi akciótervbe illeszkedő döntésként a kormány arról határozott, hogy lehetővé teszi a Szép-kártyák felhasználását hideg élelemre.

Mikortól?

Kiemelte: augusztus 1-jétől december 31-ig erre korlátlanul lesz lehetőség, és ezzel egyidejűleg azt is lehetővé teszik, hogy ebben az időszakban a munkáltatók a Szép-kártya keretét, amelynek maximális összege 450 ezer forint, további 200 ezer forinttal megemeljék a kedvezményes szabályoknak megfelelően.

Kedvezmény a extraprofitadóból a gyógyszergyártóknak

A gyógyszerforgalmazó cégek esetében a kormány arról döntött, hogy július 1-jétől az extraprofitadójuk felét leírhatják, ha azt beruházásra vagy kutatás-fejlesztésre fordítják.

A gyógyszergyártók esetén pedig a jövő évben megfelezik az extraprofitadót, és ezt még egyszer meg lehet felezni, tehát ennek a fele is leírható, ha az érintett cégek beruházásra, illetve kutatás-fejlesztésre költik ezt az összeget

– mondta Gulyás Gergely.

A miniszter szerint a háború miatt rendkívül megemelkedett energiaárak legyengítik a gazdaságot, komoly terhet jelentenek a vállalkozásoknak. A kormánynak minden eszközzel élnie kell, ami lendületet visz a gazdaságba, hogy meg tudja őrizni a munkahelyeket és a gazdasági növekedést, ami részben a költségvetési forrásokat is garantálja a jövő évre – magyarázta.

Hozzátette: a kormány által elfogadott gazdaságvédelmi akcióterv jelentős segítséget nyújt a vállalkozásoknak.

Közölte, egyeztettek az iparkamarával, és a kormány úgy látta, az egyik legnagyobb probléma a vállalkozásoknak, az energiaár, ezen belül is az áramár.

Felidézte, hogy tavaly amikor magasan voltak az árak, az ugrásszerűen megemelkedő áraktól való félelem miatt a vállalkozások 81 százaléka rögzített áras szerződést kötött.

Kifejtette, ma ezeknek a vállalkozásoknak az egyharmada 320 euró/megawattóra felett fizet az áramért és az átlag is 250 euró/megawattóra felett van.

Gulyás Gergely bejelentette: a gazdaságvédelmi akciótervbe illeszkedő döntésként a kormány arról határozott, hogy lehetővé teszi a SZÉP-kártyák felhasználását hidegélelemre.

Kiemelte:

augusztus 1-jétől december 31-ig erre korlátlanul lesz lehetőség, és ezzel egyidejűleg azt is lehetővé teszik, hogy ebben az időszakban a munkáltatók a SZÉP-kártya keretét, amelynek maximális összege 450 ezer forint, további 200 ezer forinttal megemeljék a kedvezményes szabályoknak megfelelően.

Azt mondta: ez a jelenlegi időszakban komoly segítség lehet mindenkinek, és a munkáltatók számára is azt teszik lehetővé, hogy a lehető legkedvezőbb feltételek mellett biztosíthatják ezt a többletforrást a munkavállalóknak.

Közölte: a gyógyszerforgalmazó cégek esetében a kormány arról döntött, hogy július 1-jétől az extraprofitadójuk felét – tehát a 40 százalékból 20 százalékot – leírhatnak, ha azt beruházásra vagy kutatás-fejlesztésre fordítják. A gyógyszergyártók esetén pedig a jövő évben megfelezik az extraprofitadót, és ezt „még egyszer meg lehet felezni”, tehát ennek a fele is leírható, ha az érintett cégek a beruházásra, illetve a kutatás-fejlesztésre költik ezt az összeget – mondta Gulyás Gergely.

Úgy vélte, ez szintén segít a magyar gazdaságnak és az érintett cégeknek is, és miután ez egy innovatív piac, ahol komoly verseny zajlik, így egyszerre tudják szolgálni a költségvetési stabilitást, az arányos hozzájárulást és a kutatás-fejlesztés célját is.

Magyarország továbbra is kitart az azonnali ukrajnai tűzszünetet és a béketárgyalásokat szorgalmazó álláspontja mellett, amit minden fórumon képviselni fog.

Gulyás Gergely azt mondta, a háborús helyzet nem könnyebb, hanem nehezebb lett, újabb szakaszába lépett a háború, a harctéren egyre többen halnak meg.

Hozzátette: a kormány szerint nem csupán magyar nemzeti érdek, hanem mindenkinek az érdeke, hogy mielőbb béke legyen. Az öldöklésnek csak a béke vethet véget, ezért Magyarországnak ki kell tartani amellett, hogy azonnali tűzszünetre és béketárgyalásokra van szükség – mondta.

A miniszter közölte, ennek a

Magyarországra gyakorolt pozitív hatása lenne, hogy az európai gazdaság részeként az ország kiszabadulna abból a fojtogató ölelésből, amit a háború jelent, ez rögtön az infláció jelentős mérsékléséhez, gyakorlatilag megszűnéséhez vezetne.

Értékelése szerint a világpolitikában a körülmények aggasztóak, „ma ott tartunk, hogy két atomnagyhatalom már az urántartalmú lőszerek bevetését sem tartja túlzottnak”.

Gulyás Gergely azt mondta, jól látható, milyen veszélyes eszkalációja indult el a háborúnak.

A politikus szerint azzal, hogy Magyarország nyíltan békepárti álláspontot képvisel, rendkívül sok kritikának van kitéve az Európai Unióban, „legszívesebben elhallgattatnák a magyar álláspontot”.

Hozzátette: ez azért van, mert amiben az európai politikai elit egységes, abban az európai társadalmak már nem azok, úgyhogy Magyarországra továbbra is kitart az azonnali békét szorgalmazó álláspontja mellett.

Megjegyezte, a kormány szerint ez az erkölcsileg helyes álláspont is.

Kitért arra is, mivel „háborús időket élünk” védelmi költségvetésre van szüksége Magyarországnak, a 2024-es költségvetés pedig garantálja az ország biztonságát, megvédi a családokat, a nyugdíjasokat, a rezsicsökkentést és a munkahelyeket.

Gulyás Gergely a legfontosabbnak azt nevezte, hogy az országnak legyen 2024-re elfogadott költségvetése.

Elmondta azt is, jövőre elegendő forrást biztosítanak ahhoz, a rendszerváltás óta először, hogy Magyarország megfeleljen az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének (NATO) tett vállalásainak. A jövő évi büdzsében a honvédelemre fordított források elérik a bruttó hazai termék két százalékát – mondta.

Beszélt arról is, hogy az országnak a legnagyobb segítséget jelenleg az jelenti, ha valaki a megatakarításait államkötvényben vagy kincstárjegyben tartja, amelyek magas kamatot fizetnek és adómentesek. Hozzátette: a banki megtakarításra bevezetett adó csak addig tart, amíg a háború.

Kérdésre válaszolva jelezte: a gyógyszergyártók által fizetendő 30 milliárd forintos extra profitadó feléről, 15 milliárd forintról mond le a költségvetés, feltéve, hogy ezt beruházásokra és kutatás-fejlesztésre fordítják, emellett az idei év második felében a kormány által biztosított adósságkönnyítés szintén több milliárdos összeget jelent.

Arra a felvetésre, hogy a gázár esetében is lesz-e árplafon azt válaszolta: a gázárnál az európai uniós átlaghoz képest az eltérés minimális, illetve a gázszerződések nagyon nagy része október végével kifut, így ott néhány hónap múlva van lehetőség arra, hogy vagy váltóárakra álljanak át a vállalkozások – azaz a mindenkori tőzsdei áraknak megfelelő árakat vállalják – vagy pedig egy új szerződést kössenek, ami a jelenlegi árak alapján lényegesen kedvezőbb, mint az egy évvel ezelőtti szerződési feltételek.

A miniszter Brüsszel döntését a migránskvótáról elfogadhatatlannak és kifejezetten veszélyesnek nevezte, mondván, ismét egy olyan brüsszeli hatalommal való visszaélésről van szó, amely ellen minden eszközzel és minden formában fel kell lépni.

Kifejtette: a brüsszeli döntés meghívólevelet jelent mindenkinek, aki Európába akar jönni, erősíteni fogja a migrációt. „Magyarország több vonatkozásban is rendkívül hátrányosan érintett lenne egy ilyen szabályozás által”, ezért ez ellen küzdeni kell – jelentette ki.

Gulyás Gergely közölte: lehet, hogy most még csak 30 ezer migránsról beszélnek, de ennek a többszörösét is megállapíthatja az Európai Bizottság, erre a szabályozás bármikor lehetőséget ad. Ráadásul – tette hozzá kérdésre válaszolva – Magyarországnak kellene a menekültügyi eljárások 28 százalékát lefolytatnia, ami aránytalan és rendkívüli teher az országra nézve.

Arra is kitért: a döntés egy korábbi ígéret megszegését is jelenti, hiszen az állam- és kormányfők legutóbbi tárgyalásán abban állapodtak meg, hogy az Európai Unió tanácsülésén térnek vissza erre a kérdésre. Itt egyhangú döntést kell hozni, míg a miniszterek tanácsában minősített többséggel is van rá lehetőség – mutatott rá.

Elmondta, most egy úgynevezett trilógus kezdődik, amelyben az Európai Parlament is részt vesz. Azt valószínűsítette, hogy ez nem javít majd a helyzeten, mert „ma nincs olyan intézmény a világon, ami hasonlóan migránspárti lenne”, mint az EP.

Jelezte: amikor megszületik a rendelet meg kell vizsgálni, hogy az túllép-e az uniós jog által megengedett kereteken, és hogy megfelelő döntéssel született-e meg a tanácsi határozat. Nemcsak az Európai Unió Bíróságának, de a magyar Alkotmánybíróságnak is lehet szerepe annak vizsgálatában, hogy nem gyakorolt-e az unió olyan hatáskört, amit nem ruháztunk át rá – jegyezte meg.

Az európai uniós források ügyében „a labda Brüsszel térfelén pattog”, politikai döntés kérdése, hogy az Európai Bizottság vállalja-e a konfliktust az Európai Parlamenttel, és odaadja-e Magyarországnak a jog szerint neki járó pénzeket – mondta Gulyás Gergely.

A tárcavezető kérdésre válaszolva úgy értékelt: nem jogi, hanem politikai döntés kérdése, hogy a Magyarországnak járó európai uniós forrásokat mikor „kegyeskedik” az Európai Bizottság folyósítani. „Nem tőlünk függ, attól függ, hogy ott mikor szedik össze a bátorságukat ahhoz, hogy az Európai Parlament magyar képviselők által felheccelt többségével szemben vállalják azt a konfliktust, hogy a jog szerint odaadják a nekünk járó pénzeket” – fogalmazott. Hangsúlyozta: Magyarország az Európai Bizottság által visszaigazolt módon az utolsó „mérföldkövet” is teljesítette, hiszen a forrásokhoz való hozzáférés egyetlen feltétele, az igazságszolgáltatásban általuk kért, „egyébként semmilyen közösségi jogi alappal nem rendelkező módosítások” elfogadása volt. Így – folytatta – elvileg a bizottságnak július elején számlákat is küldhetnek. Ekkor nekik van 90 napjuk, hogy megfontolják, fizetnek-e vagy sem – jelezte.

Kiemelte:

a magyar baloldali képviselők – akik nettó 6 millió forintot keresnek brüsszeli pénzekből – mindent megtesznek annak érdekében, hogy Magyarország ne kapja meg a pénzeket, a magyar tanárok ne kapjanak fizetésemelést, a magyar egészségügy ne jusson többletforrásokhoz.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint a pedagógusok követelésének is megfelelő törvényt szeretnének alkotni, amely tartalmaz egy – csak 13 százalékban uniós forrásból finanszírozott – béremelést. Ezt blokkolja a baloldal a kormány ellen tüntető szakszervezetekkel – tette hozzá.

Megemlítette: az új életpályamodell része a 10 hét szabadság és a heti 24 órás tanítási kötelezettség. A kormány nem számol azzal, hogy a törvény elfogadásának hatására a pedagógusok tömegesen hagyják el a pályát. Mialatt a gyerekek száma 13, addig a pedagógusok száma csak 3 százalékkal csökkent az utóbbi időben – jegyezte meg.

Abban a hisztériakeltésben, ami zajlik, a legkevésbé a tanárok vesznek részt – fogalmazott, hangsúlyozva, a „csendes többség” azt gondolja, hogy korrekt a tervezett szabályozás, ahol javítani kell a helyzeten, az a fizetés.

Gulyás Gergely szerint annál többet egyeztetni az új pedagóguséletpálya-törvényről, mint amennyit a Belügyminisztérium érdemben egyeztetett, nem lehet. Azt is mondta: az Európai Bizottsággal is egyeztettek a jogszabályról, és a testület felvetéseiből volt, amit figyelembe vettek.

Úgy értékelte, előbb-utóbb megkapja az ország a pedagógusbérek emelésére fordítható uniós pénzt, de arra, hogy ez az idén megtörténik, 50 százalék az esély.

Közölte: annak, hogy a PDSZ Brüsszelhez fordul, nincs jelentősége, mert az oktatás nemzeti hatáskör. A PDSZ a baloldallal fogott össze, politikai meggyőződése van, tagsága viszont alig és a saját politikai véleményét képviseli – fogalmazott.

Megjegyezte:

„annál szerényebb tiltakozás” olyan hihetetlen médiatámogatással, mint amilyen a múlt heti volt, a magyar politikatörténetben kevés volt.

A miniszter pártpolitika felett álló ügynek nevezte, hogy Magyarországon egy pedagógus másfél év múlva átlagosan bruttó 800 ezer forintot keressen, ami ebben a ciklusban jó eséllyel elérné majd az egymillió forintot. Ez mindenkinek az érdeke, komoly és történelmi lépés lenne, és akkor is el fognak jutni ide, ha a baloldal továbbra is gátolja az uniós pénzek Magyarországra áramlását, csak akkor lassabban fog ez megtörténni – közölte. Hozzáfűzte: nem érti, hogy miért jó nekik, ami mindenkinek rossz, rossz az országnak, a pedagógusoknak, a diákoknak, a szülőknek. Eközben képviselőik Brüsszelben nettó hatmillió forintot keresnek – mondta.

Közölte, a jogszabályról július 7-ig, a parlament rendkívüli ülésének végéig szavazni fognak.

A kárpátaljai, korábbi ukrán hadifoglyok Magyarországra szállításáról Gulyás Gergely azt mondta: azelőtt értesült az ügyről, mielőtt ideérkeztek volna, Ukrajnát pedig azt követően értesítették, hogy megérkeztek.

Szerinte ez teljesen megfelel a nemzetközi jognak, mert eszerint Magyarországnak nincs értesítési kötelezettsége, a hadifoglyokat vissza lehet szállítani, nemcsak abba az országba, amelynek katonájaként harcoltak, hanem bármely más országba, hogyha ők ebbe beleegyeznek vagy ezt kérik.

Jelezte: valójában nem is hadifoglyokról volt szó, mert a szabadításuk megtörtént Oroszországban, az orosz ortodox egyház szabad emberként vette át őket, ők nyilatkoztak úgy, hogy Magyarországra szeretnének jönni. Ilyen értelemben jogi kötöttségünk sem volt, de ennek ellenére, hogy a félreértéseket elkerüljük, a Külügyminisztérium hivatalosan tájékoztatta az illetékes ukrán szerveket az ügyről – tette hozzá. Kiemelte:

nem ellenőrzik, nem figyelik meg őket, teljesen szabadok, aki nem magyar állampolgár, az menekültstátuszt kapott.

A miniszterelnök esetleges kijevi útjáról szóló kérdésre, azt mondta: ha „érdemi előrelépést lehet elérni fontos ügyekben”, akkor van szükség a legmagasabb szintű tárgyalásokra. Jelezte, „ha ennek értelme van, természetesen készen állunk” egy ilyen látogatásra.

Arra a kérdésre, hogy az ukrán nagykövet befogadó nyilatkozatát Novák Katalin köztársasági elnök hónapok óta nem írja alá, elmondta:

az ukránok Magyarországgal és a magyarsággal szembeni magatartása nem ad okot arra, hogy külön gyorsított eljárásban adják meg a befogadó nyilatkozatot.

A miniszter arról, hogy az ukrajnai háborúban a harcok fokozódása több menekült érkezését eredményezte-e, azt mondta: amikor aggasztó a hadszíntéren az események láncolata, mindig többen jönnek. Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő hozzátette: június 5. és 11. között a háború elől menekülők számra 4166 volt, ezzel együtt több mint egymillió 125 ezren érkeztek eddig Magyarországra.

A felvetésre, hogy azok az országok, amelyek Ukrajnából fogadnak be menekülteket, valamilyen szinten mentesülhetnek-e a migránskvóta alól, azt mondta: erről is szó van, de még nincs végleges szabályozás, nem tudni mi szerepel majd benne. Azt sem tudni, hogy mire elfogadják azt és felállítják az infrastruktúrát, lesz-e még háború. Reméljük nem – mondta.

Gulyás Gergely a háború végét firtató felvetésre azt mondta, nagyon nehéz kérdés, ez akkor következhet be, ha Oroszország, az Amerikai Egyesült Államok Ukrajnával együtt kész tárgyalni, ebben Európa nem játszik olyan szerepet, mint talán játszhatna. A tárgyalásra nem lát az elkövetkező néhány hónapban nagyon komoly esélyt.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter tájékoztatása szerint következő ülésén dönt a kormány arról, meghosszabbítják-e az árstopokat, többféle forgatókönyv van az asztalon.

Beszámolt arról is, hogy kedden Palicson közös szerb-magyar kormányülés lesz, amelyen a két ország államfői is részt vesznek.

Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő a boltok kötelező akciós ajánlatairól azt mondta:

a cél az, hogy ne profit-, hanem árverseny legyen, ugyanakkor azt látni, hogy sokszor a kötelező tíz százaléknál is bőven magasabb engedménnyel kínálják az üzletek a kijelölt termékeket.

Elindult az, amit a kormány ettől az intézkedéstől remélt, hogy a boltok sok termék esetében elkezdtek versenyezni a vásárlókért, ez pedig a vásárlóknak jó – fogalmazott.

Amikor arról kérdezték, versenybe szállna-e Budapest főpolgármesteri székéért, Szentkirályi Alexandra jelezte: a jelöltről még semmilyen döntés nem született, jelenlegi feladatára koncentrál.

Gulyás Gergely a migránsok áttelepítésével kapcsolatos brüsszeli tervekről úgy nyilatkozott, „az emberek beárazása rossz emlékeket szül”. Megjegyezte, ha az egyes tagállamoknak dolgozókra van szüksége, „akkor ez már egy munkaerőpiaci intézkedés”, amelyről az adott országnak kell intézkednie.

A munkaerő-problémákat és a demográfiai problémákat el kell választani a menekültügytől – fogalmazott. Hozzátette, „amíg ezekben nem értünk egyet, addig itt jó szabályozás nem lesz”. Szerinte jelenleg a kérdésről nincsen őszinte párbeszéd az EU-ban.

Arról, hogy Soros György átadja fiának birodalma vezetését, Gulyás Gergely úgy nyilatkozott, nem tudni, ennek része-e „a Brüsszelen áterőltetett migránskvóta”, de „komolyan fel kell készülni” arra, hogy Alexander Soros az apjánál aktívabb politikai szerepvállalást ígért.

A miniszter arra is kitért:

az építőipar kapacitásai, állami ás magánmegrendelései is csökkentek.

Azt reméljük, hogy a nem állami, nagyrészt vállalati megrendelések a jövő évben már növekedésnek indulnak; az államiak valószínűleg csak 2025-ben fognak növekedni – tette hozzá.

Azért nem szerepel a Magyar Nemzeti Bank vesztesége a jövő évi költségvetésről szóló törvényjavaslatban, mert arra várnak iránymutatást, hogy ez milyen összeget jelent, „és van-e bármilyen megoldási javaslata a Költségvetési Tanácsnak vagy a jegybanknak arra, hogy a költségvetésnek ez ne ekkora, hanem kisebb terhet jelentsen vagy ne jelentsen terhet” – válaszolta a miniszter egy másik kérdésre.

Konkrétum említése nélkül hozzátette, tárgyalnak a két partnerrel arról, „van-e olyan alternatív lehetőség, ami csökkenti az állam befizetési kötelezettségét”.

Amikor arról kérdezték, miért nem kötnek biztosítást a tűzoltók, rendőrök sérüléseire, jelezte, kevesebbe kerül az adófizetőknek, ha a Belügyminisztérium áll helyt ezekben az esetekben.

Megemlítette: a korábban 122 millió forint helyett a legkedvezőbb ajánlat 445,8 millió volt. Felidézte: a rendőrségi járművek kapcsán korábban már született ilyen megoldás, akkor is a közpénz-megtakarítás volt a szempont.

A 244 milliárd forintos zuglói ingatlanvásárlásról Gulyás Gergely úgy nyilatkozott: a kormány szándéka az, hogy ne a belvárosban, és ne bérelt épületekben helyezzenek el kormányzati vagy központi kormányzati feladatokat ellátó intézményeket; kivételt ez alól szerinte csak egyes, szimbolikusan indokolt esetek jelentenek.