Ukrán parancsnok: "Érzékelhetően halad előre a hadsereg!"

Az ukrán hadsereg tovább halad előre a Tavria elnevezésű katonai szektorban, azaz a főként Zaporizzsja megyét magába foglaló délkeleti országrészben, kiszorítva állásaiból az orosz csapatokat – jelentette ki Olekszandr Tarnavszkij, a térségben harcoló ukrán hadműveleti-stratégiai csapat parancsnoka.

Szavai szerint már most jól érzékelhetők az ottani ukrán katonai sikerek. Kiemelte, hogy az ukrán rakéta- és tüzérségi egységek a nap folyamán 1119 tűzfeladatot teljesítettek.

„Az elmúlt nap során az ellenség vesztesége halottakkal és sebesültekkel együtt csaknem három századot tett ki, az orosz katonai felszerelésekből pedig 68 darab semmisült vagy rongálódott meg” – fejtette ki.

Tarnavszkij felsorolása szerint az orosz erők a nap folyamán egyebek mellett hat harckocsit, két Sztrela típusú légvédelmi rendszert, 15 páncélozott harcjárművet, valamint több tüzérségi eszközt veszítettek, ezen felül megsemmisült három orosz lőszerraktár is.

Az ukrán vezérkar esti harctéri helyzetjelentésében azt írta, hogy az orosz erők fő erőfeszítéseiket Donyeck megyében változatlanul Liman, Bahmut, Avgyijivka és Marjinka térségére összpontosítják. Az említett településeknél heves harcok zajlanak, egy nap alatt több mint harminc összecsapásra került sor – derült ki a beszámolóból.

A frontvonalon most „egyfajta szélcsend” figyelhető meg, mivel az ukrán hadsereg komoly veszteségeket szenvedett el mind a személyi állományában, mind a hadfelszerelésében – jelentette ki Vlagyimir Putyin elnök egy interjúban, amely mind a Rosszija 24 hírcsatornán, mind a Kreml honlapján megjelent.

„A harci cselekmények bizonyos elemei – az ágyúzások, a felderítő harcok – természetesen folyamatban vannak. Aktív támadó cselekmények egyelőre nincsenek” – mondta az orosz elnök a Kremlben, a frissen végzett tiszti növendékek körében felvett nyilatkozatban.

Véleménye szerint az ukrán fegyveres erők jelenleg harcképességeik helyreállításával vannak elfoglalva. Azzal, hogy új egységeket hozzanak létre olyan dandárokból, amelyek súlyos veszteségeket szenvedtek, amikor az orosz védelem áttörésével próbálkoztak.

Putyin az éjszaka kapott adatokra hivatkozva azt mondta, hogy az orosz hadsereg 245 ukrán harckocsit és 678 különböző típusú páncélozott járművet semmisített meg

a június 4-én elkezdődött ukrán ellentámadás során. Az ukrán fél által élőerőben elszenvedett veszteséget „nagyon jelentősnek” nevezte.

Az orosz védelmi minisztérium szerdán közölt összesítése szerint az ukrán fegyveres erők a „különleges hadművelet” kezdete óta összesen 10 256 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet veszítettek.

Az orosz államfő szerint a megsemmisített járművek között Leopard harckocsik, francia kerekes páncélozott járművek és amerikai páncélozott járművek is voltak.

Úgy vélekedett, az ukrán vezetés attól tart, hogy

ha továbbra is ilyen súlyosak lesznek a harci veszteségek, akkor az nemcsak a támadási potenciál, hanem az ukrán hadsereg egésze harcképességének elvesztéséhez is vezethet.

Megjegyezte, hogy ebben a helyzetben „van min elgondolkodni”.

„Ma azt látjuk, hogy ez a támadó potenciál még nem merült ki, vannak tartalékok, és az ellenség azon gondolkodik, hogy ezeket hová és hogyan helyezze át” – fogalmazott Putyin. Az elnök méltatta az orosz hadsereg önfeláldozó harcát, amely megakadályozta az ukrán haditerv végrehajtását.

Oroszország számára a legfontosabb feladat a nukleáris triád fejlesztése, amely katonai biztonságának és globális stabilitásának egyik legfontosabb garanciája – mondta Vlagyimir Putyin orosz elnök szerdán a Kremlben a katonai felsőoktatási intézmények végzőseihez szólva.

Mint hangsúlyozta, a hadászati rakétaerők egységeinek és alakulatainak mintegy felét már felszerelték a legújabb Jarsz komplexumokkal, folytatódik a hadsereg korszerű, Avangard hiperszonikus robbanóegységgel ellátott rakétarendszerekkel való felfegyverzése, és hamarosan hadrendbe állítják az új nehézrakétával ellátott Szarmat komplexum első indítóállásait.

Putyin a hadseregnek az új kihívásokat szem előtt tartó megerősítését feltétlen prioritásnak nevezte. Mint mondta, javul az ütegelhárító rendszerek gyártása, valamint a csapatok drónokkal és robotizált csapásmérő rendszerek való ellátása.

Hozzátette, hogy ez utóbbiak tömeggyártását az orosz hadiipar fokozni fogja.

Oroszország sorsa és geopolitikai jövője most dől el – hangsúlyozta a találkozón Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter. „Önök az ország számára rendkívül kritikus időszakban fejezték be a képzést, amikor hazánk sorsa, geopolitikai jövője dől el” – mondta a tárcavezető, aki azt ígérte, hogy a hadsereg mindent meg fog tenni az ország biztonságának szavatolása érdekében.

Sojgu azzal vádolta meg a Nyugatot, hogy igazi háborút indított Oroszország ellen, és minden eszközzel igyekszik megtörni, egyebek között szankciókkal, zavargások és katonai konfliktusok kiprovokálásával, mindezt a szomszédos államok, valamint a „kijevi rezsim” masszív katonai támogatásával. szavai szerint a frissen felavatott tisztektől ez a helyzet a legmagasabb fokú professzionalizmust és elkötelezettséget, a nem szokványos döntések gyors meghozatalának képességét és a felelősségvállalást követeli meg.

Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi tárca szóvivője a szerdai hadijelentést ismertetve azt mondta, hogy a donyecki régió déli részén és Zaporizzja megyében az ukrán hadsereg az elmúlt nap folyamán

a sikertelen támadási kísérletei során mintegy 200 katonát és egyebek között nyolc harckocsit, hat gyalogsági harcjárművet és 13 páncélozott harcjárművet, Donyeck körzetében pedig mintegy 400 katonát, egy harckocsit és két páncélozott harcjárművet veszített.

Tájékoztatása szerint az érintkezési vonal más szakaszain elesett ukrán katonák száma meghaladta a 230-at.

A megsemmisített ukrán katonai célpontok között nevezett meg egyebek között három hadianyag-raktárt, valamint a 128 hegyi rohamdandár vezetési pontját a Zaporizzsja megyei Zapasznéban. Az orosz ellenőrzés alá került területek több településéről jelentettek szerdán a helyi hatóságok ukrán tüzérségi támadást.

Oroszországnak totális katonai vereséget kell szenvednie az Ukrajna ellen indított háborújában – jelentette ki a svéd külügyminiszter egy szerdai lapinterjúban.

Tobias Billström a Die Welt című német lap hírportálján és több más európai lapban közölt interjúban arra a felvetésre, hogy Európa keleti része az Oroszországgal szembeni kemény fellépés híve, míg a nyugatiak inkább tárgyalnának Moszkvával, elmondta, hogy nem tapasztal ilyen különbséget.

„Nagyon hálás vagyok például az olasz kormányfőnek, Giorgia Meloninak, amiért egyértelműen kiállt Ukrajna mellett” – tette hozzá, aláhúzva, hogy az európaiak együtt tettek nagy erőfeszítéseket az Ukrajna elleni támadás miatt Oroszországra kivetett szankciók fenntartásáért, és amennyire csak tudják támogatják Ukrajnát.

Éppen a svéd EU-elnökség ideje alatt sikerült összeállítani a tizenegyedik szankciós csomagot, de mégsem ez a legfontosabb kérdés, hanem az, hogy milyen lesz az európai országok kapcsolata Oroszországgal a háború után.

Oroszország „ugyanis nem költözik el, szomszédos, és hosszú ideig ellenséges hatalom marad, éppen ezért Ukrajnának egyértelműen meg kell nyernie a háborút, és Oroszországnak teljes katonai vereséget kell szenvednie” – jelentette ki a svéd diplomácia vezetője.

Mint mondta, biztosítani kell, hogy egyetlen ország se bánhasson úgy egy szomszédjával, mint Oroszország Ukrajnával, és nem fordulhat elő többé támadó háború Európában. Hozzátette, hogy tiszteletben kell tartani az ENSZ Alapokmányát, és az orosz elnöknek, „Vlagyimir Putyinnak, aki ellen a Nemzetközi Büntetőbíróság már elfogatóparancsot adott ki, felelnie kell a bűneiért”.

Kifejtette, hogy hazája a napóleoni háborúk óta a „nagyhatalmak közötti egyensúly politikáját” folytatta, amely több mint 200 évig jól működött, de „Oroszország brutális ukrajnai háborúja” kikényszerítette, hogy ezt felülvizsgálják.

A figyelmeztető jel Szergej Lavrov 2021. december 17-i nyilatkozata volt, amelyben az orosz külügyminiszter kijelentette, hogy Oroszország továbbra is ragaszkodik a befolyási övezeteihez, és soha nem engedni meg Svédországnak és Finnországnak, hogy csatlakozzon a NATO-hoz.

„Attól a naptól kezdve világos volt számunkra, hogy ellen kell állnunk Oroszország azon diktatórikus kísérletének, hogy ráerőltesse a nézeteit a szomszédjaira” – mondta Tobias Billström, rámutatva, hogy a svéd lakosság 67 százaléka egyetért a NATO-csatlakozással.

Kiemelte, hogy a szövetség tavalyi, madridi csúcstalálkozója óta – amelyen a NATO meghívta tagjai közé Svédországot és Finnországot – hazája eleget tett minden kötelezettségének.

A Törökországhoz fűződő viszonyról azt mondta, hogy megértik Ankara félelmét a terrorizmustól, eddig is építő, konstruktív együttműködést folytattak, és bevezettek egy új törvényt a terrorizmus ellen küzdelemről, amely sokkal szigorúbb a korábbinál, a Törökországgal szembeni fegyverembargót pedig feloldották.

Így már „nincs ok a blokád fenntartására”

– mondta a svéd külügyminiszter, hozzátéve, hogy „szerencsére számíthatunk szövetségeseink nagyon erős támogatására a NATO-ban, hiszen Svédország hűséges és elkötelezett tagja lesz a NATO-nak”.

A csatlakozás magyarországi jóváhagyásának ügyéről szólva hozzátette: „Magyarország egy évvel ezelőtt Madridban még bármiféle előfeltétel nélkül támogatta Svédország felvételét, ezért semmi okot nem látunk arra, hogy ez a probléma Magyarországgal továbbra is fennálljon”.