Bandaháborúk voltak Németország több városában: a bevándorlók machetékkel, baseball-ütőkkel, vasrudakkal és késekkel estek egymásnak. Észak-Rajna-Vesztfáliában szír és libanoni származású klánok próbáltak leszámolni egymással az utcán. Több százan vettek részt az összecsapásokban, a rendőrök csak nehezen tudták megfékezni az indulatokat, egy migráns és egy rendőr megsérült.

Fényes nappal a nyílt utcán verekedtek össze a migránsok az észak-németországi Castrop-Rauxelben. Machetéval, baseball-ütővel, vasrudakkal és falécekkel estek egymásnak. Kaotikus állapotok uralkodtak. A rendőrök nagy erőkkel vonultak a helyszínre, de csak nehezen tudták megfékezni az indulatokat.

Egy 23 éves férfit súlyos állapotban szállítottak kórházba, miután többször hasba szúrták, valamint egy rendőr is megsebesült az összecsapásokban.

A német rendőrség információi szerint szír és libanoni bandák között történt leszámolás.

Az ilyen incidenseket nem toleráljuk az utcáinkon – mondta a tartományi belügyminiszter. Herbert Reul közölte: a hatóságok több embert is őrizetbe vettek és később ismét kivonultak a helyszínre, hogy megfékezzék a migráns-klánok tagjait.

Az összehangolt akcióban 116 embert ellenőriztek, akiknél a csütörtöki esethez hasonlóan machetéket, vasrudakat, késeket találtak és foglaltak le.

Nem ez volt az egyetlen migránsbalhé Németországban. Alig 24 órával később Essenben is több száz szír és libanoni csapott össze. Törtek, zúztak, ütötték, rúgták egymást. A rendőrség úgy véli, hogy a két eset között összefüggés lehet.

Szíriai és libanoni bűnszervezetek 500 tagja keveredett tömegverekedésbe – írta Twitter-bejegyzésében Georg Pazderski. Az Alternatíva Németországért (AfD) párt politikusa kemény kritikával illette Nancy Faeser szövetségi belügyminisztert, amiért még mindig az Angela Merkel volt német kancellár által meghirdetett nyitott határok politikáját képviseli, és nem lép fel keményebben a Németországot egyre inkább sújtó migráció ellen.

A romló közbiztonság ellenére is ösztönöznék a bevándorlást – írja a Magyar Nemzet online a németországi migránsbalhékkal összefüggésben. A portál szerint ezek az incidensek remek példái annak, hogy milyen hatása lehet, ha elfogadják a migránskvótát, amely értelmében a tagállamoknak meghatározott számú illegális bevándorlót kellene befogadniuk. Ha pedig nem teszik, hatalmas összeget kell fizetni.

A migránskvóta ellen több uniós ország, így hazánk is tiltakozik. Ez nem is meglepő – jegyzi meg a Magyar Nemzet, hiszen számok bizonyítják, hogy a nyitott határok politikája romló közbiztonságot, fokozódó erőszakot és terrorizmusfenyegetettséget hoz Európára.

Az Europol adatai szerint csak tavaly 380 személyt tartóztattak le terrorizmussal kapcsolatos ügyek gyanújával az Európai Unióban. Ebből 266 esetben iszlám dzsihadista volt az elkövető. A legtöbb eset pedig Franciaországban, Spanyolországban és Németországban történt.

Az INSA közvéleménykutató intézet szerint a német lakosság túlnyomó többsége elutasítja, hogy ennyien érkezzenek kéretlenül a hazájukba. A felmérés kimutatta, hogy a megkérdezettek több mint kétharmada - 68,3 százalék - nyilatkozott úgy, hogy a menekültek számának jelenlegi alakulása aggasztja őket. Ez pedig arra utal, hogy németeknek elegük van a kormány migrációs politikájából. A válaszadók többsége (48,4 százalék) úgy nyilatkozott, hogy a Németországba érkező migránsok rossz irányba változtatják meg az ország közállapotát, csak 16,3 százalék vélte úgy, hogy hasznos a migráció az ország számára. A válaszadók 31,4 százaléka szerint a migráció miatt se nem lesz jobb, se nem lesz rosszabb az ország állapota.

A németek többsége kritikus a muszlim országokból érkező bevándorlással kapcsolatban. 46 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy meglehetősen rossznak tartja, hogy muszlim országokból érkeznek emberek Németországba. 35 százalékuk azt mondta, hogy ez nem érdekli őket, 16 százalék pedig jónak tartja a muszlim országokból érkező bevándorlást.
Az CDU-CSU támogatóinak 50,5 százaléka rossznak tartja az iszlám országokból érkező migránsok beáramlását. Az SPD szavazóinak relatív többsége (36,5 százalék) szintén elutasította az ilyen típusú bevándorlást.

A CDU politikusai máris arra figyelmeztetnek, hogy a migrációs politika "fordulópontjához" ér . A Bundestag CDU-s képviselőcsoportjához tartozó Stefan Heck szerint az évi 400 000 migráns bevándorlásával Németország veszélyes fordulóponthoz közeledik. Ha a lakosság többsége migrációs hátterű, akkor hazánk jelentősen megváltozik. Christoph de Vries belügyi szakértő pedig azt tanácsolja: „Németország arra koncentráljon, hogy a világ azon részeiből toborozzon szakképzett munkaerőt, akik osztják alapvető értékeinket”.

Ez állhat a megváltozott közhangukat hátterében

Az amerikai Wall Street Journal szerint Németországban a mintegy 800 000 munkaképes korú szíriai és afgán körülbelül egyharmada rendelkezik adóköteles munkával. A németek körében a lakosság kétharmada dolgozik és fizet adót. A külföldiek körében 12 százalék körüli a munkanélküliség, a németeknél 5 százalék alatti. A fő probléma az, hogy a migránsok között alig van olyan ember, aki megfelelő képzettséggel vagy munkatapasztalattal rendelkezik. Sok menekült nem alkalmas a magasan kvalifikált német munkaerőpiacra, és Németország nem jó a képzésükben.

A németországi külföldiek egyértelműen felülreprezentáltak a bűncselekménnyel gyanúsítottak között. A rendőrségi statisztika szerint 2021-ben az összes regisztrált gyanúsított 533 483-a (29,9 százaléka) nem német állampolgár volt. A gyanúsítottak csaknem egyharmada állítólag egynél több bűncselekményt követett el. Különösen feltűnő az erőszakos bűncselekményekkel gyanúsított bevándorlók aránya. Az erőszakos bűnözésben a nem német állampolgárságú gyanúsítottak aránya 2021-ben 37,6 százalék körül volt. A szexuális bűncselekmények (beleértve a nemi erőszakot is) esetében a nem német származású gyanúsítottak aránya 36,6 százalék, a bevándorlóké 13,1 százalék körül alakult. A veszélyes és súlyos testi sértések esetében az összes gyanúsított körülbelül 37,4 százaléka nem német, és körülbelül 12,2 százaléka bevándorló volt.

A német kormány migrációs politikája szembe megy a többségi akarattal – derül ki a Bild című napilap felkérésére az INSA közvélemény-kutató által készített felmérésről. A lap szerint az eredmény magáért beszél, ugyanis a németek többsége elutasítja az idegen országokból nagy számban érkezőket.

A Bild cikkében arról írt, hogy az elutasítottság oka az elmúlt hónapokban tapasztalt migránshullám lehet, melynek során migránsok tízezrei érkeztek illegálisan Németországba.

Az INSA kutatása kimutatta, hogy a megkérdezettek több mint kétharmadában,

azaz 68,3 százalékukban aggodalmat kelt a menekültek számának ilyen mértékű növekedése.

Ezzel szemben a válaszadók mindössze 23,5 százaléka vélte úgy, hogy számára ez nem jelent problémát.

A megkérdezett személyek között a különböző német pártokkal szimpatizáló választók is reprezentálva voltak, akik közül a legtöbb párt szavazóinak több mint ötven százaléka mondta azt, hogy aggódik a menekültek száma miatt. Egyedül a Zöldpárt választói körében mutatott más eredményt a felmérés, ugyanis 55 százalékuk nem tekint aggodalommal a helyzetre.

A kutatás továbbá arra is felhívta a figyelmet, hogy

a válaszadók 48,4 százaléka szerint Németország az oda érkező migránsok miatt hátrányára változik.

Mindössze 16,3 százalékuk vélte úgy, hogy a migráció által Németország egy jobb hely lesz, minden harmadik válaszadó (31,4 százalék) pedig úgy gondolja, a migráció semmilyen változást nem okoz az országban.

A választói csoportok között mutatkozott egy lényeges különbség is, ugyanis a Kereszténydemokrata Unió és a Keresztényszociális Unió (CDU/CSU) pártunióra és a Szabaddemokrata Pártra (FDP) szavazók úgy ítélik meg, hogy a migránsok az országot egy rosszabb helyé teszik.

Ezzel szemben a Szociáldemokrata Pártra (SPD) és a Zöldekre (Die Grüne) voksolók szerint a migráció semmilyen változást nem okoz Németországban.

Migránsbandák harca Németországban