Komolytalan Brüsszel költségvetési javaslata

Orbán Viktor miniszterelnök kedden tárgyalást folytatott Charles Michellel, az Európai Tanács elnökével valamint a horvát, a belga, a luxemburgi, a szlovák és a svéd miniszterelnökkel. A megbeszélésen Orbán Viktor elutasította a migrációt és a brüsszeli bürokrácia növelését is elősegítő uniós költségvetési javaslatot – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke.

Orbán Viktor miniszterelnök videókonferencián tárgyal Charles Michellel, az Európai Tanács elnökével, valamint a horvát, a belga, a luxemburgi, a szlovák és a svéd miniszterelnökkel (Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán)

Orbán Viktor kifejtette: az Európai Bizottság uniós költségvetési módosító javaslata jelenlegi formájában komolytalan és vitára alkalmatlan.

A videókonferencia után kiadott közlemény szerint Brüsszel összesen 50 milliárd eurós támogatást nyújtana Ukrajnának úgy, hogy a háború kezdete óta az országnak küldött EU-források felhasználása egyelőre tisztázatlan. Brüsszel újabb forrásokat követel a tagállamoktól, hogy fedezze az emelkedő kamatok miatti hiányt az uniós költségvetésben, miközben a korábbi közös hitelfelvételből Magyarországnak és Lengyelországnak járó pénzt továbbra is visszatartja.

További probléma, hogy a Bizottság költségvetési javaslata tovább duzzasztaná a brüsszeli bürokráciát.

A magyar kormányzati álláspont szerint Brüsszel ahelyett, hogy megállítaná az illegális bevándorlást, újabb milliárdokat akar költeni az illegális migránsok Európába áramlásának támogatására. Orbán Viktor megismételte: az illegális migrációra az lenne a megoldás, hogy ha valaki benyújt egy belépési kérelmet az unió területére, akkor amíg a kérelmét el nem bírálták, az adott személynek az európai határokon kívül kell maradnia.

A migrációra van megoldás, csak az EU ezt a megoldást nem akarja megvalósítani – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn Pozsonyban, a visegrádi négyek (Magyarország, Szlovákia, Csehország és Lengyelország) miniszterelnökeinek találkozója utáni közös sajtótájékoztatón.

A magyar miniszterelnök az illegális migrációval kapcsolatban leszögezte: ebben az ügyben a magyar álláspont változatlan. Arra az lehetne a megoldás – amit egyébként a magyar törvények is kimondanak –, hogy ha valaki benyújt egy belépési kérelmet az unió területére, amíg azt a kérelmet el nem bírálták, az adott személynek fizikailag az európai határokon kívül kell lennie.

„Ha ezt kimondanánk, hogy csak az léphet be az unió területére, akinek lefolytatták az eljárását és megkapta az engedélyt valamelyik tagállamtól, hogy beléphessen, már túl is lennénk ezen a mizérián” – hangsúlyozta Orbán Viktor. Hozzátette: az EU ezt a döntő lépést nem hajlandó megtenni, és sajnos az Európai Bizottság új migrációs javaslata sem érte el ezt a célt, ezért ebben az ügyben tovább kell harcolni.

A miniszterelnök az Európai Bizottság (EB) által most felvázolt – a migrációval is foglalkozó – költségvetési módosítási javaslattal kapcsolatban megjegyezte:

az a pénz, amit az EB ebben a migráció elleni küzdelemre elkülönít, nevetséges.

„Azt kell mondani, hogy az egész javaslat ahogy van, a bizottságtól komolytalan és ebben a formában – Magyarország álláspontja szerint – alkalmatlan a tárgyalásra” – szögezte le Orbán Viktor, hozzátéve: egy komolyan vehető javaslatra van szükség az EB részéről.

A visegrádi négyek (V4) miniszterelnökeinek pozsonyi találkozóján az illegális bevándorlás kezelésének lehetőségein kívül, az ukrajnai helyzet és annak következményei, a Nyugat-Balkán kérdése és az EU zöldmegállapodása is terítékre került.

A Nyugat-Balkán ügyével kapcsolatban a miniszterelnök elmondta: az elmúlt héten a régió számos országában járt és örömmel hallotta, hogy fennmaradt az a közös álláspont, hogy a balkáni országok európai uniós csatlakozási folyamatát fel kell gyorsítani.

Elmondta: olyan időszakban vagyunk, amikor a figyelem nagy része Ukrajnára összpontosul, de vannak más problémák is, figyelni kell a Balkánra is, ahol olyan növekvő feszültségek vannak, amelyek kifinomult, komplex megoldást igényelnek, s amelyek kezelése az unió részéről tele van tévedésekkel, és eddig kudarcos volt.

Aláhúzta: egy olyan Balkán-politikára van szükség, amely egyértelmű tagsági perspektívát ad az ott élő népeknek. Rávilágított:

megengedhetetlen, hogy az az érzés alakuljon ki, hogy Ukrajna hamarabb kerülhet be az EU-ba, mint azok az országok, amelyek már évek óta tagjelöltek.

A téma kapcsán Orbán Viktor reagált arra is, hogy múlt heti kérésének megfelelően, a szerb hatóságok hamarosan kiengedik az őrizetből a korábban elfogott három koszovói rendőrt. „Annak is örülök, hogy a szerb hatóságok, illetve a bíróság úgy döntött, hogy a három koszovói rendőrt kiengedik, és ezzel a gyorsan növekvő feszültséget némileg sikerült csökkenteni” – mondta Orbán Viktor.

A miniszterelnök az EU zöldmegállapodásáról és annak a versenyképességgel összefüggő hatásairól szólva kijelentette: a zöldátmenet fontos, de azt úgy kell végrehajtani, hogy az ne rontsa le Magyarország és Közép-Európa versenyképességét.

„Zöldátmenet az iparral együtt, de nem az ipar nélkül, és különösen nem az ipar ellenében” – szögezte le Orbán Viktor. A miniszterelnök elmondta: áttekintették az orosz–ukrán háború kérdését is, de – mint mondta – nem az a cél, hogy ez a téma legyen a közös együttműködés középpontjában.

Kijelentette: Magyarország osztozik az Ukrajnából érkező gabona miatti aggodalmakban.

„Támogatjuk, hogy Ukrajnából eljusson Európán kívüli célpontjaihoz, de nem támogatjuk, hogy ez a gabona itt maradjon például Magyarországon és tönkretegye a teljes magyar gabonapiacot” – szögezte le Orbán Viktor.

A V4-es csoport miniszterelnökeinek pozsonyi találkozójára a június végén befejeződő szlovák V4-es elnökség egyik záróeseményeként került sor. A visegrádi csoport elnökségét Szlovákia után, júliustól Csehország veszi át.