A migránskvóta újabb próbálkozás...

Megszavazták a kötelező migránskvótát Brüsszelben. A döntés szerint Nyugat-Európából minden országba, így Magyarországra is migránsokat telepíthetnek át. Magyarország és Lengyelország nemmel voksolt, Szlovákia, Litvánia és Málta tartózkodott, de ez az öt voks sem akadályozhatta meg, hogy elfogadják a döntést. Orbán Viktor közösségi oldalán azt írta: „Brüsszel visszaél a hatalmával”. A kormányfő úgy fogalmazott: „erőszakkal akarnak bevándorló-országot csinálni Magyarországból”.

Hangosan és kétségbeesetten kiabált segítségért egy asszony, miközben egy késes férfi többször az általa tolt babakocsi felé szúrt. Az M1 Híradóban bemutatott felvétel csütörtökön készült a franciaországi Annecy városában.

A szemtanúk beszámolói szerint a férfi először egy csapat kisgyerekre támadt, miközben összefüggéstelenül kiabált. Eddig hat sérültről tudni: négy kisgyermekről és két felnőttről, a legfiatalabb sérült még nincs két éves, de a többi gyerek is három év alatti.

Két gyerek és egy felnőtt állapota továbbra is kritikus.

Az ámokfutóról eddig annyit lehet tudni, hogy egy 31 éves szír férfi, aki 10 évvel ezelőtt érkezett Svédországba. A skandináv államban idén áprilisban hagyták jóvá a menedékkérelmét, de egy ismerőse szerint már több mint fél éve Franciaországban él. Mivel érvényes papírokkal rendelkezett lényegében egész Európában kedve szerint szabadon mozoghatott.

A sors különös fintora, hogy a támadás napján, szintén csütörtökön fogadták el az Európai Unió új migrációs és menekültügyi csomagját Brüsszelben.

Maria Malmer Stenergard az uniós soros elnökségét adó Svédország migrációs ügyekért felelős minisztere bejelentette: az elfogadott rendelet a migráció frontországainak megsegítésére kötelező szolidaritási mechanizmust fektet le.

Kötelező migránskvóta lesz – ezt írta origó. A portál felhívta a figyelmet arra, hogy idén kevesebb, mint fél év alatt csak Olaszországban 50 ezer migráns lépett be illegálisan az Európai Unióba. Jól látható tehát, hogy ez nagyon súlyos fenyegetés minden országra.

Magyarország ezért a tervet – Lengyelországgal együtt – ellenezte és ellene is szavazott. Ennél a szavazásnál azonban nem kellett egyhangú döntés, vagyis a nagy uniós országok keresztülvitték az akaratukat.

Brüsszel veszélyezteti a magyar emberek biztonságát

A magyarok többször is elutasították már Brüsszel tervét a kötelező betelepítésről

– erről a Századvég tanácsadója beszélt az M1-en. Ifj. Lomnici Zoltán szerint azzal, hogy Brüsszel migránsokat telepítene Magyarországra, veszélyezteti a magyar emberek biztonságát.

„Népszavazáson, nemzeti konzultáción is elutasították a magyarok azt a fajta brüsszeli önkényt, amely akár harmadik országbeli személyeket úgy erőltet az országra, hogy ez a lakosság összetételét befolyásolja, ezáltal bevándorló országgá téve Magyarországot és ezzel párhuzamosan meghonosítja azt a gyakorlatot, amely a hétköznapok része az Európai Unió nyugati részén, és amely olyan támadásokban csúcsosodik ki, mint a legutóbbi francia késes támadás” – fogalmazott a Századvég tanácsadója.

Orbán Viktor miniszterelnök a közösségi oldalán adott hangot felháborodásának

„Brüsszel visszaél a hatalmával. Át akarják telepíteni Magyarországra erővel a migránsokat” – írta közösségi oldalán a kormányfő. Orbán Viktor hangsúlyozta: „Ez elfogadhatatlan! Erősszakkal akarnak bevándorlóországot csinálni Magyarországból”.

A miniszterek elfogadták tárgyalási álláspontjukat az Európai Unió új migrációs és menekültügyi csomagjával kapcsolatban – jelentette be a soros EU-elnök Svédország migrációs ügyekért felelős minisztere az uniós belügyminiszterek ülése után. Maria Malmer Stenergard hozzátette: az elfogadott rendelet a migráció frontországainak megsegítésére kötelező szolidaritási mechanizmust fektet le,

ami a gyakorlatban a kötelező migránselosztást jelenti.

„Az általunk létrehozott kötelező szolidaritási mechanizmus közös támogatást nyújt a migrációs nyomásnak leginkább kitett tagállamoknak, hosszú távon pedig minden állam számára előnyös” – mondta Maria Malmer Stenergard.

Kötelező migránskvóta lesz – írta Origo. Az internetes portál cikkében felhívta a figyelmet arra, hogy idén kevesebb mint fél év alatt csak Olaszországban ötvenezer migráns lépett be illegálisan az EU-ba. Jól látható tehát, hogy ez nagyon súlyos fenyegetés minden országra.

Magyarország ezért a tervet – Lengyelországgal együtt – ellenezte és ellene is szavazott.

Ennél a szavazásnál azonban nem kellett egyhangú döntés, így a nagy országok keresztül vitték az akaratukat.

Erőszakkal rá akarják kényszeríteni a migránskvótákat a bevándorlásellenes országokra

A mostani döntéssel a migránspártiak erőszakkal rá akarják kényszeríteni a migránskvótákat a bevándorlásellenes országokra – erről beszélt Rétvéri Bence az M1-en. A Belügyminisztérium parlamenti államtitkára hangsúlyozta, az ülésen is jelezte, hogy erről a kérdésről az unió állam- és kormányfőinek kell dönteniük, azonban mindezt figyelmen kívül hagyták.

Az államtitkár aggályosnak nevezte azt is, hogy a kvótákról szóló javaslatot mindössze fél órával a voksolás előtt kapták kézhez.

„Ez nem egy apró, marginális, pici kérdés, hanem ez generációkra meg fogja határozni Európának a népesedését, népességi összetételét, hogy ha ilyen kötelező kvóták vannak, nos, ott kellett erről fél órán belül szavazni, ilyenre máshol nem került sor. Szóvá is tettem, hogy ők leckéztetnek minket jogállamiságból, de ehhez képest, amit ott tapasztalunk, ez tényleg a kettős mércének egy elég erős kifejeződése volt” – mutatott rá Rétvéri Bence.

Maria Malmer Stenergard, a tagországok belügyminisztereinek ülését követően tartott sajtótájékoztatóján közölte: a tárgyalási álláspontként elfogadott új migrációs csomag és a menekültügyi eljárásról szóló rendelet egyebek mellett biztonságot teremt a menekültstátusztért folyamodók számára és megkönnyíti a tagállamok illetékes hatóságainak munkáját is.

A csomag a migráció frontországainak megsegítésére kötelező szolidaritási mechanizmust fektet le, ami hosszú távú megoldást jelent a migráció kezeléséhez.

A mechanizmus lehetőséget biztosít a tagállamoknak arra, hogy válasszanak a szolidaritás különböző formái közül, nagy rugalmasságot biztosítva az eltérő igényekkel rendelkező tagállamok számára.

Kiemelte: a jogszabályok segíteni fogják az uniós maradásra nem jogosult migránsok visszaküldését hazájukba; a visszaküldés célországának meghatározása a nemzetközi joggal összhangban történik.

A csomag intézkedéseket tartalmaz a migránsok tagállamok közötti illegális mozgásának csökkentésére, lefekteti továbbá a migráció legális útjainak lehetőségét is. Ez egyebek mellett segíteni fogja a munkavállalás céljából Európába vágyakozók hozzáférését az uniós munkaerőpiachoz – mondta.

Az új uniós migrációs csomag és a menekültügyi eljárásról szóló rendelet, mely megtárgyalásra vár az Európai Parlamenttel, minden elemében tükrözi az európai értékeket és teljes mértékben megfelel az uniós jogszabályoknak

– tette hozzá a svéd miniszter.

Ylva Johansson, az Európai Bizottság belügyi biztosa a sajtóértekezleten „rendkívül jelentős lépésnek” nevezete a migrációs és menekültügyi paktum tanácsi elfogadását, és reményét fejezte ki, hogy hamarosan megkezdődhetnek a háromoldalú tárgyalások az uniós tanács, az Európai Bizottság és Európai Parlament tárgyalói között a csomag végleges elfogadása érdekében.

Eddig egy önkéntes kvótát vezettek be, de ez nem volt sikeres, ezért akarja Brüsszel most „erőszakkal” elosztani a migránsokat – mondta Rétvári Bence, hozzátéve, ha Magyarország ezt nem szeretné megtenni, akkor büntetést kaphat, amit a tervezetben „pénzügyi hozzájárulásnak” hívnak.

Ez azt jelentené, hogy migránsonként körülbelül nyolcmillió forintot kell fizetnie a kormánynak, azok után, akiket nem akar befogadni.

Úgy fogalmazott: „Ez egy rendkívül veszélyes javaslat és láthatóan ez eléggé előrehaladott fázisba került, hiszen azzal, hogy a belügyminiszterek tanácsa erre minősített többséggel rábólintott, ezután jön egy jogalkotási folytatólagos szakasz az Európai Parlamenttel, Európai Bizottsággal.”

Az államtitkár szerint az is látható, hogy

Brüsszelben megkeresték azt a testületet, ahol – a hatalommal visszaélve – át lehetett ezt vinni egy többségi szavazással.

Közölte azt is, a kérdésben az Európai Tanácsnak, vagyis az állam- és kormányfőket tömörítő testületnek kellett volna – konszenzussal – döntenie.

A szavazás menetéről azt mondta, hogy a jogszabály tervezetét elküldték az érintetteknek elektronikus levélben, majd 10 perc múlva papíron is kiosztották, és 20 perc múlva már szavaztak is róla. Rétvári Bence szerint Brüsszelben nem fogadják el, hogy Magyarország megvédi a külső határokat, ennek a másfél milliárd eurónyi költségét pedig nem akarják kifizetni.