Fontos hidat találtak el az ukránok a Krímben

Az ukrán erők csütörtök virradóra csapást mértek a Krím félszigetet a Herszon régióval összekötő két hídra Csongar település közelében – közölte Szergej Akszjonov, az Ukrajnától 2014-ben Oroszország által egyoldalúan elcsatolt Krími Köztársaság vezetője a Telegram üzenetküldő alkalmazáson.

Az esetnek nem voltak áldozatai, a forgalom szünetel. A csongari hidakra az éjszaka folyamán csapást mértek. Nem voltak áldozatok. Jelenleg a tűzszerészek vizsgálatot végeznek, hogy megállapítsák a lőszer típusát. Az illetékes szolgálatok megkezdték a pályatest állapotának felmérését. Később közlik, hogy lehet-e rajta közlekedni – tette hozzá a nyilatkozó.

Oleg Krjucskov, a krími vezető tanácsadója Telegram-csatornáján hozzátette, hogy az új területeken átvezető szárazföldi folyosó működésében nincs zavar.

Két drónt semlegesített az orosz légvédelem egy moszkvai katonai raktár körül – írja a Reuters Andrej Vorobjov kormányzó közlésére hivatkozva.

„Törmeléket találtunk, anyagi kár nem történt, áldozatok nincsenek” – mondta Vorobjov, hozzátéve, hogy a drónok Kalinyinec település térségében zuhantak le.

A Telegram üzenetküldő alkalmazás oroszországi csatornái azt közölték, hogy legalább további egy drónt semlegesítettek Lukino település közelében – számolt be a Guardian.

Azt egyelőre nem tudni, hogy a drónok kinek a tulajdonát képezték.

Az ukrán erők megerősítik új állásaikat a dél-ukrajnai fronton, ahol „részleges sikereket” értek el az orosz csapatok elleni harcokban – jelentette be szerdán Andrij Kovaljov, az ukrán vezérkar szóvivője.

A tájékoztatás szerint az ukrán erők az orosz megszállás alatt lévő Melitopol és Bergyanszk ellen indítottak támadó műveleteket, és részleges sikereket értek el a többi között Mala Tokmacska, Makarivka, Vilne Pole és Robotine településeknél, most pedig a frontvonal megerősítésén dolgoznak.

Kovaljov hozzátette: az ukrán hadsereg az ország keleti részén is nagy erőkkel igyekszik feltartóztatni az orosz csapatok előrenyomulását. Különösen súlyos összecsapások zajlanak a Donyeck megyei Liman környékén.

Az ukrán hadsereg tovább halad előre a Tavria elnevezésű katonai szektorban, azaz a főként Zaporizzsja megyét magába foglaló délkeleti országrészben, kiszorítva állásaiból az orosz csapatokat – jelentette ki Olekszandr Tarnavszkij, a térségben harcoló ukrán hadműveleti-stratégiai csapat parancsnoka.

Szavai szerint már most jól érzékelhetők az ottani ukrán katonai sikerek. Kiemelte, hogy az ukrán rakéta- és tüzérségi egységek a nap folyamán 1119 tűzfeladatot teljesítettek.

„Az elmúlt nap során az ellenség vesztesége halottakkal és sebesültekkel együtt csaknem három századot tett ki, az orosz katonai felszerelésekből pedig 68 darab semmisült vagy rongálódott meg” – fejtette ki.

Tarnavszkij felsorolása szerint az orosz erők a nap folyamán egyebek mellett hat harckocsit, két Sztrela típusú légvédelmi rendszert, 15 páncélozott harcjárművet, valamint több tüzérségi eszközt veszítettek, ezen felül megsemmisült három orosz lőszerraktár is.

Az ukrán vezérkar esti harctéri helyzetjelentésében azt írta, hogy az orosz erők fő erőfeszítéseiket Donyeck megyében változatlanul Liman, Bahmut, Avgyijivka és Marjinka térségére összpontosítják. Az említett településeknél heves harcok zajlanak, egy nap alatt több mint harminc összecsapásra került sor – derült ki a beszámolóból.

Oroszország számára a legfontosabb feladat a nukleáris triád fejlesztése, amely katonai biztonságának és globális stabilitásának egyik legfontosabb garanciája – mondta Vlagyimir Putyin orosz elnök szerdán a Kremlben a katonai felsőoktatási intézmények végzőseihez szólva.

Mint hangsúlyozta, a hadászati rakétaerők egységeinek és alakulatainak mintegy felét már felszerelték a legújabb Jarsz komplexumokkal, folytatódik a hadsereg korszerű, Avangard hiperszonikus robbanóegységgel ellátott rakétarendszerekkel való felfegyverzése, és hamarosan hadrendbe állítják az új nehézrakétával ellátott Szarmat komplexum első indítóállásait.

Putyin a hadseregnek az új kihívásokat szem előtt tartó megerősítését feltétlen prioritásnak nevezte. Mint mondta, javul az ütegelhárító rendszerek gyártása, valamint a csapatok drónokkal és robotizált csapásmérő rendszerek való ellátása.

Hozzátette, hogy ez utóbbiak tömeggyártását az orosz hadiipar fokozni fogja.

Oroszország sorsa és geopolitikai jövője most dől el – hangsúlyozta a találkozón Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter. „Önök az ország számára rendkívül kritikus időszakban fejezték be a képzést, amikor hazánk sorsa, geopolitikai jövője dől el” – mondta a tárcavezető, aki azt ígérte, hogy a hadsereg mindent meg fog tenni az ország biztonságának szavatolása érdekében.

Sojgu azzal vádolta meg a Nyugatot, hogy igazi háborút indított Oroszország ellen, és minden eszközzel igyekszik megtörni, egyebek között szankciókkal, zavargások és katonai konfliktusok kiprovokálásával, mindezt a szomszédos államok, valamint a „kijevi rezsim” masszív katonai támogatásával. szavai szerint a frissen felavatott tisztektől ez a helyzet a legmagasabb fokú professzionalizmust és elkötelezettséget, a nem szokványos döntések gyors meghozatalának képességét és a felelősségvállalást követeli meg.

Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi tárca szóvivője a szerdai hadijelentést ismertetve azt mondta, hogy a donyecki régió déli részén és Zaporizzja megyében az ukrán hadsereg az elmúlt nap folyamán

a sikertelen támadási kísérletei során mintegy 200 katonát és egyebek között nyolc harckocsit, hat gyalogsági harcjárművet és 13 páncélozott harcjárművet, Donyeck körzetében pedig mintegy 400 katonát, egy harckocsit és két páncélozott harcjárművet veszített.

Tájékoztatása szerint az érintkezési vonal más szakaszain elesett ukrán katonák száma meghaladta a 230-at.

A megsemmisített ukrán katonai célpontok között nevezett meg egyebek között három hadianyag-raktárt, valamint a 128 hegyi rohamdandár vezetési pontját a Zaporizzsja megyei Zapasznéban. Az orosz ellenőrzés alá került területek több településéről jelentettek szerdán a helyi hatóságok ukrán tüzérségi támadást.

Ukrajnai Marshall-tervet szorgalmazott az aknamentesítéshez az ENSZ Fejlesztési Programja (UNDP) szerdán Genfben.

Paul Heslop, az aknamentesítéssel foglalkozó program vezetője a második világháború utáni európai helyzethez hasonlította az ukrajnai állapotokat. Heslop elmondta: öt éven át mintegy 275 millió eurót kellene költeni évente a helyreállításra, annyira ellehetetlenítették az aknák az ipar és a mezőgazdaság működését.

A Marshall-tervet az Egyesült Államok hívta életre a második világháborút követően Európa újjáépítésére. Heslop elmondta:

az Ukrajnában található taposóaknák mennyiségét nehéz megbecsülni.

A szembenálló felek mindegyike használ páncéltörő aknákat, Oroszország pedig gyalogsági aknákat is, miután nem írta alá a betiltásukról szóló egyezményt.

Ezek a fegyverek felrobbannak, ha gyerekek, vagy a földjeiket művelő gazdák érnek hozzájuk.

A tisztségviselő emlékeztetett: a háború előtt Ukrajna volt a Világélelmezési Program (WFP) legnagyobb gabonabeszállítója.

A WFP 150 ezer gazdával dolgozott együtt az országban.

Heslop szerint a termelést mielőbb újra kell indítani, azonban a földek átfésüléséhez több ezer szakértő kellene. Jelenleg sok földműves saját maga végzi az életveszélyes aknamentesítést: detektorokat csavaroznak a traktorok elé, és így próbálják megtalálni az aknákat – mutatott rá.