Erővel akarják rávenni hazánkat, hogy bevándorlóországgá váljon

Bakondi György elemzése.

Bakondi György

migráns

Erővel akarják rávenni Magyarországot, hogy bevándorlóországgá váljon − mondta Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója az M1 szombat esti műsorában. A műsorban felidézték, hogy nemrégiben késsel támadt a bölcsődésekre egy szír migráns Franciaországban, ráadásul épp azon a napon, amikor Brüsszelben elfogadták a kötelező migránskvótáról szóló tervet.

Míg Luxemburgban a migrációs paktumról szavaztak, addig Franciaországban egy szír bevándorló hat embert, köztük négy gyermeket késelt meg.

A miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója emlékeztetett arra, hogy 2015 óta terrorcselekmények sokasága történt Európában, Franciaországot különösen érintve.

Bakondi György rámutatott: az illegálisan, a szervezett bűnözésen keresztül Európába érkező emberek nemzetbiztonsági veszélyt jelentenek, mivel nincsenek róluk adatok, nem ismert a személyazonosságuk, és ha korábban nem kerültek a rendőrség vagy a titkosszolgálatok látókörébe, akkor bejuthatnak Európába.

A főtanácsadó a konkrét francia esettel kapcsolatban megjegyezte, hogy még nem ismert minden információ, annyit lehet tudni, hogy a támadó menedékkérelmét Svédországban fogadták el, majd Franciaországba utazott, ahol azonban elutasították, ám mégis ott maradhatott. Bakondi György szerint a megrázó eset egyértelműen jelzi, hogy az illegális bevándorlás rendészeti, nemzetbiztonsági, egészségügyi veszélyt jelent.

A főtanácsadó a műsorban elmondta, a magyar kormány 2015 óta hangsúlyozza, az illegális behatolást meg kell állítani. Kifejtette, csak akkor lehet kiszűrni az illegális bevándorlókat, ha ez már a külső határon megtörténik. Egyértelműen vannak olyan illegális bevándorlók, akik a jogszabályokat, a határvédelmi erőket semmibe véve akarnak bejutni Európába, miközben arra hivatkoznak, hogy ők menekültek − mondta Bakondi György.

Aki biztonságos országból érkezik, azonban erőszakos cselekményt követ el, eltitkolja személyazonosságát, az nem jogosult Európa külső határának átlépésére − szögezte le a főtanácsadó. Hangsúlyozta, hogy a határvédelem finanszírozásában Magyarország magára maradt, sőt, kötelezettségszegési eljárások indultak vele szemben, miközben a schengeni határokat védte.

Bakondi György kitért arra: az, hogy a valódi menekültek az első biztonságos országban védelmet kapjanak, teljesen jogszerű, és az ENSZ vonatkozó jogszabályainak megfelel. Példaként hozta az Ukrajnából menekülőket, akikről Magyarország gondoskodik.

A főtanácsadó kritikával szólt az uniós belügyminiszterek tanácsának brüsszeli üléséről, amelyen elfogadták annak a mechanizmusnak a jogszabálytervezetét, amely rögzíti, miként osztják szét a bevándorlókat az unió tagállamai között. Figyelmeztetett: a brüsszeli döntéssel kijelölhetnek egy országot, ahová áttelepíthetik az illegális bevándorlókat, és ennek az országnak kell vállalnia minden kockázatot, el kell tartania ezeket a bevándorlókat.

A főtanácsadó szerint egyértelműen látszik, hogy meg akarják kerülni az Európai Tanácsot (ET), ahol ugyanis egyhangú döntés szükséges. Úgy vélte, ezért vitték a kérdést a belügyi tanács elé, ahol a nagyobb országok dönthetnek, és azon is látszott, hogy nem volt valódi vita, hogy húsz perccel a döntés előtt osztották ki a tájékoztató anyagokat.

Hangoztatta: erővel akarják rávenni Magyarországot, hogy bevándorlóországgá váljon. Erre 2015 óta több kísérlet történt, azonban a magyar emberek ezt eddig mindig elutasították − tette hozzá.

Bakondi György elmondta, hogy a Magyarország által eddig a határvédelemre fordított 690 milliárd forintos összeg megtérítése szóba sem került.

Hangsúlyozta, hogy Magyarország mindent meg fog tenni, hogy a magyar emberek által több alkalommal kinyilvánított akaratát megvédje, és a kormány minden fórumon képviselni fogja azt az álláspontját, hogy megállítsa a döntés végrehajtását.

Magyarország számára a migrációs paktum nem kínál jó választást.

Brüsszel visszaél a hatalmával. Át akarják telepíteni Magyarországra erővel a migránsokat. Ez elfogadhatatlan! Erőszakkal akarnak bevándorlóországot csinálni Magyarországból

− értékelte a megállapodást hazánk szempontjából Orbán Viktor. Az egyik lehetőség − ahogy a kormányfő is felvázolta −, hogy Magyarország befogadja az önkéntes − valójában nagyonis kötelező − szolidaritási mechanizmus által előírt kvóta szerinti menedékkérőket. Ez teljességgel ellentétes Magyarország érdekeivel és a magyar nép akaratával, arról nem is beszélve, hogy a migránsok a nyugati, bevándorlást ösztönző országok, főként Németország meghívására érkeznek Európába.

Így végső soron ismét azok az országok viselnék az unió elhibázott migrációs politikájának következményét, amelyek − így például Magyarország vagy Lengyelország − már 2015-től kezdve határozottabb és keményebb fellépést sürgettek és nem tehetnek a kialakult helyzetről.

− Az Európai Unió bevezetné a migránsok kötelező szétosztását a tagállamok között, és amennyiben a vonatkozó jogalkotási folyamat végigmegy, a tagállamoknak nem lesz beleszólása abba, kik fognak élni területeiken − jelentette ki Rétvári Bence, a belügyminisztérium parlamenti államtitkára.

A másik lehetőség, hogy hazánk állja a kvótában meghatározott számú menedékkérő származási országokba történő visszaszállítását. Brüsszel ennek összegét egy bevándorló esetében 22 ezer euróban (mintegy nyolcmillió forint) határozta meg.

Ha a harmincezres számot vesszük figyelembe, akkor ez évi 250 milliárd forintnyi büntetést jelent Magyarországnak.

Amennyiben a Politico értesülését tekintjük mérvadónak és a maximum százhúszezres adattal számolunk, az elképesztő, évi 960 milliárd forintot jelent.

Ráadásul a menekültügyi eljárások majdnem harmadát Magyarországon kell lefolytatni. Ennek oka, hogy a görögök és a bolgárok nem tartják számon az illegális bevándorlókat, így Brüsszel úgy tekintette, mintha nem is léteznének. Ráadásul olyan rövid időt − 12 hetet − szab az EU, ami alatt lehetetlen jogerős bírói döntést hozni a kiutasításról:

vagyis, gyakorlatilag kötelezik Magyarországot a migránsok feltétel nélküli befogadására.

A nemzeti szuverenitás a tét

Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász a Magyar Nemzetnek elmondta, hogy

a belügyminiszterek tanácsának kvótadöntése érinti a tagállami szuverenitás lényeges kérdését is a magyar Alkotmánybíróság gyakorlata szerint, hiszen a fenntartott szuverenitás kérdései közé tartozik a lakosság összetétele.

Hozzátette, „ezt támasztja alá, hogy a tagállamok között érvényesül ugyan a letelepedés szabadsága, de ebbe minden tagállam szuverenitása birtokában beleegyezett”. Ez a beleegyezés a menekültügyi és bevándorláspolitika körében hozott tagállami döntésekre is kiterjed az átruházott hatáskörök folytán.

Rétvári Bence miniszterhelyettes arra is rámutatott, hogy az elfogadott dokumentum a menekültügyekben azt vetíti elő, hogy egy uniós elosztási mechanizmus révén lényegében maguk az illegális migránsok vagy az őket Európába szállító embercsempészek fogják eldönteni azt, hogy Európában kik laknak majd, emlékeztetett ifj. Lomnici Zoltán. A Századvég Alapítvány tanácsadója lapunknak hangsúlyozta, hogy „a baloldal tagadni próbálta az erre való törekvést, azonban a tagországok belügyminiszterei többségi döntéssel igen egyértelmű álláspontot fogadtak el a menekültügyi gyakorlat szabályozásáról”.

Ennek fényében is döbbenetes, hogy az európai és magyar jobboldalt végig populista idegengyűlölőnek állították be, amely bevándorlásellenes retorikával szítja a vitát a „nem létező” kvótaszándék miatt

– fogalmazott, hozzátéve, hogy a progresszív baloldal – és a vele sajnálatos módon lepaktált Európai Néppárt – ezzel a hozzáállásával az EU integrációs törekvéseit és a szolidaritás elvének érvényesülését kockáztatja.