Csak jobboldali kormányokat támad az Európai Parlament

A jogállamiság megsértésének említése tökéletes eszköz arra, hogy megtámadják az „ellenszenves” országokat – írja a La Verità című olasz lap.

A magyar uniós elnökség megakadályozása a többi jobboldali kormányra is „fegyvert fog”, hiszen a jogállamiság megsértésének említése tökéletes eszköz arra, hogy megtámadják az „ellenszenves” országokat – írja a La Verità című olasz lap cikkét szemléző Mandiner.

Korábban Lengyelország volt célkeresztben, de mióta a lengyel kormány atlantista politikát folytat, Magyarország áll középpontban.

A La Verità cikke szerint Magyarország a Nyugat szemében Kína és Oroszország trójai falova. A cikk szerzője szerint nem lehet egy olyan országot támadni, amely az Európai Unió tagja, inkább az a kérdés, hogy mire jó az Európai Unió?

Természetesen lehet kritizálni a magyar kormányfőt, Orbán Viktort, de

egyértelműen látszik, hogy a benyújtott határozat a magyar uniós elnökség megakadályozására mennyire ingatag, hiszen bármelyik jobboldali kormány ellen be lehetett volna nyújtani

– mutatott rá az olasz lap.

Az Olaszország Fivérei és az Északi Liga párt a döntés ellen szavazott. Elisabetta Gualmini, az Európai Néppárt képviseletében a következőket mondta el: „Tudják ki szavazott Magyarország mellett? Az Olaszország Fivérei és az Északi Liga. Ez a sokadik pofon az európai civilizációnak.”

Ironikusan azt is megjegyezte a cikk szerzője, hogy ezek szerint, aki nem az Európai Néppárt kívánsága szerint szavaz, az az európai civilizáció ellen szavaz.

A brüsszeli korrupciós botrány egyik gyanúsítottja, Marc Tarabella is Magyarország ellen szavazott, de a magyar baloldali EP-képviselők, köztük Cseh Katain és Donáth Anna, Ujhelyi István, Ara-Kovács Attila, Dobrev Klára és Molnár Csaba is el akarja venni hazánktól, hogy éljen az EU rotációs elnöki lehetőségével.

Az Európai Parlament hét frakciójából öt határozatot terjesztett be, amely felszólítja az Európai Tanácsot, hogy az uniós szerződések biztosította szankcionálási jogával élve fossza meg Magyarországot az EU rotációs elnökségének lehetőségétől. Hazánk 2024 második felében tölti be az uniós féléves elnöki tisztségét, ebben az időszakban vennék át hivatalukat az EP-választás után az új képviselők, akik az új bizottságot is megválasztják.

A mai szavazáson 442 képviselő szavazott igennel, 144 nemmel és 33-an tartózkodtak. Megszavazták a határozatot Marc Tarabella mellett a magyar baloldali EP-képviselők, köztük a momentumos Cseh Katain és Donáth Anna, a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége színeiben Ujhelyi István, a DK-s Ara-Kovács Attila, Dobrev Klára és Molnár Csaba.

Marc Tarabellát azzal vádolják, hogy legalább 140 ezer eurót (48 millió forint) fogadott el Antonio Panzeri egykori szocialista olasz európai parlamenti képviselőtől, hogy a testületben jobb színben tüntesse fel Katart.

A korrupció vádja miatt letartóztatott és börtönbe küldött baloldali képviselő tehát azért szavazott Magyarország ellen, mert szerinte többek között korrupció miatt hazánk nem alkalmas a soros elnökség betöltésére.

Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke és felesége, Dobrev Klára (Fotó: MTI/Máthé Zoltán)

Marc Tarabella egyébként múlt héten tért vissza az Európai Parlamentbe, három hónappal azután, hogy a belga rendőrség letartóztatta az Európai Parlamentet megrázó korrupciós vádak miatt folyó nyomozás részeként. Akkor közölte, hogy 2024-ben nem indul az európai választásokon, de kijelentette, hogy jelenlegi mandátumát szeretné kitölteni.

Marc Tarabellát február 10-én vette őrizetbe a belga rendőrség az Európai Parlamentet érintő korrupciós ügyben folytatott nyomozás részeként. Aznap átkutatták a képviselő egyik liege-i bankban őrzött széfjét, valamint több irodát a vallóniai Anthisnes-ben, ahol az 59 éves politikus a polgármester.

Tavaly év végén letartóztatta a rendőrség Pier Antonio Panzeri volt olasz szocialista EP-képviselőt is, aki egy hónap múlva, január végén vádalkut kötött a nyomozókkal. Korábban azt vallotta, hogy 120 000 és 140 000 euró közötti összeget adott Tarabellának a Katarral kapcsolatos ügyek intézésében nyújtott segítségéért.

Érdekesség, hogy korábban még el akarta venni Katartól a futball-világbajnokság rendezési jogát Tarabella, később már az ország érdemeiről beszélt – olvasható a Magyar Nemzetben.

A háború miatt vennék el az EU-elnökséget Magyarországtól – ismerte el Brüsszelben annak az európai parlamenti kezdeményezésnek az egyik szószólója, aki elvenné országunktól a jövő évi soros uniós elnökséget. A francia zöldpárti Gwendolin Delbos-Corfield szerint az Ukrajnában dúló háború akkor még nem ér véget, és nem mindegy, hogy mit képvisel az uniós elnökség. 

Egymásnak adták a szót az európai parlament liberális és zöldpárti politikusai szerda délelőtt Brüsszelben. A baloldali képviselők arról a határozati javaslatról tartottak sajtótájékoztatót, amellyel az Európai Parlament azt szeretné elérni, hogy hazánk ne tölthesse be az unió soros elnökségét 2024-ben.

Felújított Sargentini-jelentés – így nevezte a parlament legutóbbi őszi próbálkozását a mostani javaslat egyik előterjesztője, a francia zöldpárti Gwendolin Delbos Corfield. A baloldali EP-képviselő percekig tartó fejtegetése közben váratlanul azt is elismerte, hogy hazánk háborúval kapcsolatos álláspontja az, ami újra mozgásba hozta őket.

 „Magyarország elnöklése alatt áll majd fel az új bizottság, és ebben az időszakban fektetjük le a következő öt év alapvetéseit. De minden bizonnyal addig az Ukrajnában dúló háború sem ér véget, és halljuk Magyarország erős álláspontját ezzel kapcsolatban. Nem mindegy, hogy a következő elnökség milyen álláspontot képvisel az egész unió nevében, tehát jó hír, hogy létezik a tervünk, szinte csodával határos, hogy kitaláltuk és most napirenden van” – lelkendezett a politikus, és hozzátette, hogy ő személy szerint évek óta lobbizik az Európai Bizottságnál és az Európai Tanácsnál az elnöki rotáció módosításáért, de a téma eddig tabu volt.

Szintet lépett Brüsszel – így értékelte az EP tervezetét az Alapjogokért Központ európai uniós kutatási igazgatója. Kovács Attila úgy fogalmazott:

árulkodó, hogy a jelentés előterjesztői javarészt háborúpárti baloldali politikusok, akik bele akarják sodorni Magyarországot szomszédban dúló a fegyveres konfliktusba.

 „Háborúpárti zsarolásról beszélhetünk. Magyarország egyetlen józan országként az Európai Unióban, ebben a sokak által bolondokházának titulált társaságban kiáll az azonnali fegyverszünet mellett, kiáll a béke érdekében tett lépések mellett és nemet mond a háborúra” – mondta a szakértő.

Az előterjesztők között ott van például az a német zöldpárti Daniel Freund, aki – miután a magyar miniszterelnök a CPAC budapesti konferenciáján kifejtette, hogy hazánk a migráció és a genderlobbi mellett a háborút is egyértelműen elutasítja, szinte azonnal fenyegetőzésbe kezdett. Később Budapesten ő is elismerte, hogy maga is a fegyverszállítások pártján áll.

A magyar politikusok közül a jelentés előmozdítói között ott van a momentumos Cseh Katalin is. Ő is többször hangoztatta, hogy szerinte fegyverekkel kell segíteni Ukrajnát a háborúban.

Az EP-képviselők áprilisban tűzték zászlóra az elnöki poszttól hazánkat megfosztani kívánó javaslatot. Csakhogy elemzők szerint hiába – az uniós szerződések alapján ugyanis az Európai Parlamentnek nincs beleszólása abba, hogy az unió állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanács hogyan dönt ebben a kérdésben.

„Márpedig én meg akarom mondani a tanácsnak, hogy mit csináljon” – mondta szerdán a javaslat ismertetésén a holland munkáspárti Thijs Reuten, a képviselők pedig ezzel le is zárták a hatáskörük túllépéséről szóló kritikákat.

Gwendolin Delbos Corfield ugyanakkor elismerte, hogy Magyarország megbüntetéséhez kreativitásra lesz szükségük, ám szerinte ebben már van tapasztalatuk.

„Az elnökség kérdéséről és a lehetőségeinkről, hogy ezt megakadályozzuk, a szerződések nem szólnak, sőt még a szakértők vagy a tagállamok előtt sem világos, hogy mit tehetünk. Szóval nekünk kell kitalálni, de végül is már a hetes cikkely szerinti eljárás során is ezt csináltuk az első naptól kezdve” – mondta Corfield.

Az Európai Parlament háborúpárti baloldali többsége újabb összehangolt támadásra készül Magyarország ellen a békepárti álláspontja miatt – erről a Fidesz európai parlamenti képviselője beszélt az M1-nek Brüsszelben. Hidvéghi Balázs hangsúlyozta:

az Európai Parlament néhány szélsőséges, kontrollt vesztett képviselő foglyává vált azzal, hogy ilyen abszurd szövegeket egyáltalán napirendre vesz.

„Tarthatatlan álláspontokat foglalnak bele ebbe a szövegbe, és az a javaslat pedig, ami azt mondja, hogy Magyarország ne töltse be, ne tölthesse be az unió elnökségét jövőre, az meg egész egyszerűen és direkten szembemegy az uniós joggal, az uniós szerződéssel, tehát hogyha egyáltalán beszélhetünk itt jogállamisági problémáról, akkor az itt van Brüsszelben, itt az Európai Parlamentben, és nem Budapesten” – mondta a fideszes EP-képviselő.

Az európai uniós szabályok nyílt megsértése lenne a magyar európai uniós elnökség visszavonása – jelentette ki Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök csütörtökön a lengyel közszolgálati rádió által közvetített moldovai sajtóértekezletén.

Mateusz Morawiecki az Európai Politikai Közösség csúcstalálkozójának keretében nyilatkozott a sajtónak.

A 2024. második félévi magyar uniós tanácsi elnökség felfüggesztését javasoló európai parlamenti állásfoglalásra vonatkozó újságírói kérdésre válaszolva Morawiecki reményét fejezte ki, hogy „csak amolyan óbégatásról van szó” az EP részéről, hiszen – mint fogalmazott – ez a lépés nyílt megsértése lenne az uniós szabályok legfontosabb formájának, vagyis az alapszerződéseknek.

Az Európai Unió működésének „ilyen rombolása nemcsak zsákutca, hanem egy szakadékba vezető út”

– jelentette ki Morawiecki.

Megerősítette a tagállami vétójog megőrzése melletti álláspontját is, és úgy vélte: rossz irányba vezetne, ha „erőszakkal viszonyulnának egyes uniós tagállamokhoz”.

A lengyel kormányfő mindazonáltal hangsúlyozta, hogy

az EP állásfoglalása „még nem dönt el semmit”. Lengyelország nagyon egyértelműen rá fog mutatni, hogy az EP ezzel a határozattal jogot, törvényt, jogállamiságot sértett.

Az Európai Unióban a tágabb társadalmi, geopolitikai és politikai összefüggések miatt is a tagállamok közötti nézetkülönbségek elsimítására kell törekedni, nem pedig arra, hogy „levágják a fejét vagy végtagját azoknak, akik ellenzik egyes brüsszeli intézmények és személyek erőszakos egységesítő politikáját” – hangsúlyozta a lengyel miniszterelnök.