Bakondi György: A magyar emberek biztonsága az első

A magyar emberek biztonsága az első, a migrációt nem kezelni kell, hanem a határon megállítani - mondta Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója az M1 aktuális csatornán péntek este.

Bakondi György: Magyarország déli határainál a túloldalon már felosztották egymás közt a területet az embercsempész bandák

Fotó: MTI/Balogh Zoltán

Nyugat-Európában 2015 óta folyamatosan emelkedik a migránsok száma, ezért ott romlik a közbiztonság. A terrorcselekményeknek már több száz áldozata van, legutóbb babakocsiban lévő csecsemőket szurkáltak össze. Mindez összefügg azzal az ideológiai megközelítéssel, hogy ismeretlen személyazonosságú, illegálisan érkező embereket fogadnak be tömegesen. Ahol 10 százalék fölé emelkedik a migránsok aránya, ott ez a folyamat már visszafordíthatatlan - mondta.    

Magyarország déli határainál a túloldalon már felosztották egymás közt a területet az embercsempész bandák. Pénzt kérnek a területükön áthaladásért és fegyveres harcokat vívnak géppisztollyal, machetével. Aztán abszurd módon ezek az emberek kérnek politikai menedékjogot - jegyezte meg Bakondi György.
A magyar kormány azonban azt az elvet követi, hogy a belbiztonság a határon kezdődik, és nem változtat a politikáján, hiába akarja Brüsszel, hogy engedjük be az illegális migránsokat. Európában egyedülálló módon Magyarországon megkérdezték az embereket, akik a népszavazáson egyértelműen megüzenték, hogy nem kérnek az illegális bevándorlókból, s ez kötelezi a kormányt - mondta.

Több mint ötven külföldi állampolgár illegális határátlépését akadályozta meg a román határrendészet pénteken a nagylaki román–magyar határátkelőnél és környékén.

Képünk illusztráció

Fotó: MH-archív/Hegedüs Róbert

A határrendészet közleménye szerint péntek reggel 53 külföldi próbált átjutni illegálisan a Nagylak II. átkelőhöz közeli határszakaszon. A határsértők bangladesi, Srí Lanka-i, indiai, afganisztáni és pakisztáni állampolgárok voltak.

Közülük 43-an egy csomagküldő szolgálat teherautójának rakterében rejtőztek el. A Romániában bejegyzett jármű román állampolgárságú sofőrje a felmutatott iratok szerint Románia–Magyarország-útvonalon szállít rendszeresen küldeményeket.

Újabb tíz határsértőt a zöldhatáron tartóztattak fel a határőrök. A két csoportban gyalogosan Magyarország felé tartó migránsokat különböző időpontokban, a határvonaltól négy kilométerre állították meg. A 19 és 47 év közötti férfiak Pakisztánból és Srí Lankáról érkeztek Romániába.

A migránsok ellen illegális határátlépési kísérlet miatt eljárás indult.

Brüsszelnek azonnal fel kellene hagynia erőszakos migrációpárti politikájával, az ugyanis az európai és az észak-afrikai országokat is rendkívül nehéz helyzetbe hozza – közölte a tárca tájékoztatása szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Budapesten, a magyar–tunéziai gazdasági vegyes bizottság ülését követően.

Szijjártó Péter: Brüsszel migrációs politikája nehéz helyzetbe hozza az európai és az észak-afrikai országokat

Fotó: Facebook/Szijjártó Péter

A tárcavezető a tunéziai kollégájával, Nabil Ammarral közös sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, hogy ma Európa két súlyos biztonsági kihívással néz szembe egyszerre: a keleten dúló háborúval és a dél felől érkező migrációs hullámokkal.

„Minden egyes nap, ami háborúval telik, sajnos újabb halottakat jelent, sőt egyre több halottat, hiszen a háború egyre brutálisabb, ezért itt az ideje, hogy a béketábor hangját végre felcsavarjuk” – mondta. „Ha ez nem sikerül, akkor a háborúpártiak lesznek továbbra is hangosabbak, és úgy tűnik, mintha ők lennének többségben, holott ez nincs így” – tette hozzá.

Érintette az élelmiszerárak drámai növekedését, a súlyos gabonaellátási válságot Tunéziában és a világ számos más pontján. És ennek kapcsán figyelmeztetett, hogy az ukrajnai fegyveres konfliktus kihatásai destabilizálhatják az amúgy is törékeny helyzetben lévő térségeket, ami újabb biztonsági kihívásokat eredményezhet.

„Nem csoda, hogy ha kitekintünk ebből az európai vagy transzatlanti buborékból, akkor azt látjuk, hogy az országok döntő többsége a világon békét akar minél előbb. És mi örülünk annak, hogy olyan ország külügyminiszterét láthatjuk ma itt vendégül, amely ország szintén a globális békepárti többség tagja, hasonlóan Magyarországhoz” – fogalmazott.

Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy hazánk földrajzi helyzetéből fakadóan speciális helyzetben van, mert kettős nyomás alatt áll, keletről a háború, délről a bevándorlási hullámok miatt.

„Sajnos azt kell látnunk, hogy a migráció most újabb lendületet kap, hiszen az a brüsszeli döntés, amely ráerőszakolja Európára a kötelező letelepítési kvótát, gyakorlatilag meghívást jelent a migránsoknak” – vélekedett.

Kiemelte, hogy ez nem csak az európai, hanem a migrációs útvonalakon fekvő, észak-afrikai országokat is rendkívül nehéz helyzetbe hozzá, amelyeknek azzal a veszéllyel kell szembesülniük, hogy „lerohanják őket” bevándorlók, „nem ismerve tiszteletet a szuverenitásuk, a jogszabályaik iránt”.

„Éppen ezért mi arra szólítjuk fel Brüsszelt, az Európai Bizottságot, hogy azonnal hagyjon fel ezzel az erőszakos migrációpárti politikával” – közölte.

Majd a Tunéziának nyújtott támogatás fokozását is sürgette az ország határainak védelme érdekében, és kifejtette, hogy amennyiben szükséges, akkor ennek megadására a magyar kormány kész kétoldalú keretekben is.

A miniszter ezután rátért a gazdasági kérdésekre, s arról számolt be, hogy a kereskedelmi forgalom 260 millió euróval tavaly rekordot döntött, és a lendület töretlen, idén is 22 százalékos a növekedés eddig. Aláhúzta: a magyar cégekre nagy lehetőségek várnak Tunéziában, termékeik keresettek mások mellett a mezőgazdasági és élelmiszeripar, az orvosi eszközök, a vízgazdálkodás területén, és a délutáni üzleti fórumon hetvenkilenc vállalat képviselői tárgyal majd az esetleges együttműködésről.

Végül bejelentette, hogy a jövő tanévtől az eddigi 200-ról évi 250-re emelik a tunéziai diákok számára adható ösztöndíjak számát a magyarországi egyetemeken, miután óriási az érdeklődés a program iránt.

„A politikai együttműködést megkönnyíti az is, hogy két, szuverenitására érzékeny országról beszélünk, két olyan országról, amely megadja a többieknek a tiszteletet, de el is várja, két olyan országról, amely a demokráciát valóban definíciószerűen érti, tehát hogy az a népakarat végrehajtását jelenti” – közölte.

Szijjártó Péter a korábban az ukrán hadseregben szolgált magyar katonák kiszabadulásával kapcsolatos újságírói kérdésekre válaszolva elmondta, hogy a kormány nem ellenezte a kapcsolatfelvételt a Máltai Szeretetszolgálat és az Orosz Ortodox Egyház között.

„Miért elleneztük volna? Szerintünk minden egyes ember kiszabadulása a hadifogságból, az jó hír (.) Őszintén reméljük, hogy az elkövetkezendő napokban, hetekben még sok hadifogoly mindkét oldalon visszanyeri a szabadságát” - jelentette ki.

„Természetesen megtörtént az ukrán hatóságok értesítése, holott erre nekünk semmilyen jogi kötelezettségünk nem volt, de a partnerség, a normális együttműködés keretében jeleztük, hogy ez a tizenegy volt hadifogoly Magyarországra érkezett egyházi együttműködés keretében” - tette hozzá.

Majd tudatta: az érintettek hazánkban szabad mozognak, azt csinálnak, amit akarnak, ha kapcsolatba akarnak lépni az ukrán hatóságokkal, akkor kapcsolatba lépnek, ha meg nem akarnak, akkor a magyar szervek nem kényszerítik őket erre.

A miniszter a svéd NATO-csatlakozás ratifikációját illetően ezúttal sem tudott időpontot mondani. „Azt sem tudom megmondani, hogy a parlamenti többség hajlandó-e még a nyári ülésszakban napirendre tűzni ezt a kérdést” - emelte ki.

Majd hozzáfűzte, hogy bár a kormány pártolja a jóváhagyást, az országgyűlési képviselők szempontjai is méltánylandók.

Az Európai Bizottság új költségvetési javaslatáról szólva felvetette, hogy mielőtt újabb 50 milliárd eurót kérnek egy harmadik ország számára, tisztázni kellene, hogy mikor fizetik végre ki a tagállamok számára a nekik járó pénzt.

„Magyarországnak meg kell kapni az európai uniós forrásokat, mert az a mienk, az jár nekünk. Az nem a brüsszeli bürokraták pénze, hanem a magyar embereké” - szögezte le.

Illetve feltette a kérdést, hogy helyes-e, hogy jelen helyzetben az Ukrajnának juttatandó újabb források körülbelül tízszeresét jelentenék az EU gazdasági versenyképességének fejlesztésére szánt pénzeknek.