Ukrán támadás indult Brjanszknál

Az oroszországi Brjanszki területet támadta kedd reggel az ukrán haderő – közölte Alekszandr Bogomaz kormányzó kedden Telegram-üzenetben, egy nappal azután, hogy egy robbanás miatt kisiklott egy hét kocsiból álló vasúti szerelvény a térségben.„Reggel az ukrán fegyveres erők a Sztarodubszkij körzetben lévő Kurkovicsit ágyúzták” – mondta Bogomaz, hozzátéve, hogy a támadásban senki sem sérült meg, de a becsapódó lövedékek miatt tűz ütött ki egy lakásban.

Az Ukrajnát támadó orosz erők fő erőfeszítéseiket változatlanul a Donyeck megyei Liman, Bahmut, Avgyijivka és Marjinka települések irányában végrehajtott támadó hadműveletekre összpontosítják, különösen kiélezett küzdelem folyik Bahmutért és Marjinkáért, az ukrán csapatok azonban tartják pozícióikat – közölte az ukrán vezérkar kedd esti helyzetjelentésében.Az orosz hatóságok közlése alapján a háború kitörése óta, az elmúlt 14 hónapban – az Ukrajnával és Fehéroroszországgal is határos régióban – több szabotázsakciót hajtottak végre oroszországi területek ellen. Szombaton a kormányzó közölte, hogy négy civil meghalt, amikor egy falut a határ ukrán oldaláról érkező lövedékek eltaláltak.

Három ember meghalt, további tizenhat pedig különböző fokú sebesüléseket szenvedett, amikor az ukrán hadsereg hétfőn a Zaporizzsja megyei Mihajlivka falut lőtte – közölte a sajtóval kedden a Mihajlivkai járás Moszkva által kinevezett közigazgatása.

Az ukrán erők több ízben is tüzet nyitottak a falura. Vlagyimir Rogov, a Mi Oroszországgal Vagyunk mozgalom elnöke a TASZSZ orosz állami hírügynökségnek nyilatkozva elmondta: az ukrán csapatok taktikája az, hogy több csapást is mérnek a Zaporizzsja megyei békés lakosok ellen, mert így akarják akadályozni a helyszínen dolgozó orvosokat és mentőket. Ez történt szerinte Mihajlivkában és Tokmakban is.

Jevgenyij Prigozsin, a Wagner orosz magánhadsereg alapítója Telegram-csatornáján azt írta, hogy

tüzérségi alakulataik kedden megsemmisítették az ukrán hadsereg területvédelmi erőinek parancsnokát, Ihor Tancjurt szállító, Bahmutba tartó páncélozott járművet.

Denisz Zelinszkij, az ukrán területvédelmi erők parancsnokságának szóvivője ukrán médiumokkal közölte: „Hivatalosan cáfoljuk ezt az állítást”.

Előzőleg Jevgenyij Prigozsin egy videointerjúban elmondta, hogy az ukrán hadsereg kész az ellentámadásra, amely meggyőződése szerint május 15-ig elkezdődik.

Több mint 20 ezer embert vesztett az orosz katonaság a Bahmut körül vívott harcokban az elmúlt csaknem fél évben az amerikai hírszerzés szerint – jelentette ki a Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsának szóvivője hétfőn.

John Kirby egy sajtóbeszélgetésen arról beszélt, hogy a hírszerzés adatai szerint tavaly december óta a kelet-ukrajnai városért zajló csatában a több mint 20 ezer halott mellett 80 ezer sebesült is szerepel az orosz veszteséglistán.

„Teljes mértékben légből kapottak” az amerikai hírszerzés Fehér Ház által közölt adatai, amelyekben százezerre becsülik az orosz erők soraiból kikerült halálos áldozatok és sebesültek számát a kelet-ukrajnai Bahmutnál – közölte a Kreml szóvivője kedden az Interfax orosz hírügynökséggel.

„Washingtonnak nincs lehetősége pontos számokat megnevezni, mert nem rendelkezik ilyen információkkal” – szögezte le Dmitrij Peszkov. John Kirby, a Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsának szóvivője hétfőn elmondta, hogy az amerikai hírszerzés szerint a Bahmut körül vívott harcokban december óta több mint 20 ezer orosz katona esett el, és további 80 ezer sebesült meg.

A Kirby által közölt számokat elutasítva Peszkov hangsúlyozta, hogy inkább „az orosz védelmi minisztérium által időben kiadott adatokra kell támaszkodni”.

Szergej Sojgu védelmi miniszter az orosz részről elesettek számáról utoljára tavaly szeptemberben nyilatkozott: akkor 5937 hősi halottról beszélt.

Donyeck orosz közigazgatás alatt álló részének egyik szóvivője novemberben 3930 orosz katona haláláról tájékoztatott a régióban, ez a szám azonban vélhetően nem volt benne a Sojgu által korábban közölt adatokban.

Szakértők szerint a nyilvánosságra hozott hivatalos adatok igencsak messze állnak a valóságtól, jóllehet sem az orosz, sem az ukrán fél nem túl gyakran tájékoztat saját veszteségeiről.

Ahogy mondta, az áldozatok egy része az orosz hadsereg tagja, de jelentős részük a Wagner-csoport fizetett katonája volt. Az amerikai illetékes állítása szerint sok az áldozatok között az oroszországi börtönökben toborzott korábbi elítélt.

John Kirby elismerte, hogy az orosz hadsereg Bahmut térségénél járulékos előretörést tudott elérni, de hozzátette, hogy annak „szörnyű ára volt” az emberveszteséget tekintve és kiürítette az orosz katonai raktárakat.

Bahmut városát, amelynek birtoklásáért hónapok óta zajlik a csata, John Kirby stratégiai érték szempontjából korlátozottnak nevezte és megismételte, hogy az Egyesült Államok elkötelezett Ukrajna támogatása mellett, „tartson, ameddig tart”.

A csatatéren elszenvedett veszteségei miatt Oroszország újabb „jóakaratú gesztust” készül tenni Ukrajnának – jelentette ki kedden Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter, emlékeztetve arra, hogy Moszkvában így állították be az orosz csapatok tavaly tavaszi visszavonulását Kijev környékéről és Csernyihiv megyéből.

A tárcavezető az Interfax-Ukrajina hírügynökségnek adott interjújában arról beszélt, hogy a Kremlben már keresik a lehetséges forgatókönyvet, miként igazolják az orosz társadalomnak az ukrán hadsereg következő sikerét. Elképzelhetőnek nevezte, hogy az újabb visszavonulásukat egy ember okozta oroszországi katasztrófával fogják magyarázni.

„Mondjuk, egy vízerőművel vagy atomerőművel történik valami, ami kockázatot jelent a lakosságra nézve, ehhez pedig azonnali kormányzati odafigyelés, forrásfelhalmozás és katonák is kellenek. Ezzel el tudják majd magyarázni az embereknek, miért vetnek véget az aktív harci cselekményeknek Ukrajnában” – fejtegette a miniszter.

Reznyikov megjegyezte, hogy az ukrán ellentámadás sikere nagymértékben hozzájárulhat az Ukrajnának nyújtott nyugati támogatások folytatódásához.

Szerinte a partnerországok politikai vezetőinek könnyebb lesz újabb segélycsomagokat szorgalmazniuk és elfogadtatniuk a lakossággal, ha Ukrajna sikereket ér el a harctéren.

Természetesnek nevezte, hogy a szövetségesek „a sikerbe akarnak befektetni”, és nagyon fontos számukra, hogy az általuk adományozott fegyverek, segélyek eredményre vezessenek.

Dmitro Kuleba külügyminiszter az 1+1 ukrán televíziónak adott nyilatkozatában meggyőződését fejezte ki, hogy a nyugati szövetségesek előbb-utóbb adnak Ukrajnának F-16-os vadászgépeket, mint ahogy eddig minden más típusú fegyvert is biztosítottak. Szerinte ez elsősorban az Egyesült Államok döntésén és az ellentámadás eredményein fog múlni.

„Ha már most lennének F-16-osaink, sokkal gyorsabb lenne az ellentámadásunk, és sokkal több katonánk és civil polgárunk életét tudnánk megmenteni” – tette hozzá a külügyminiszter. Elmondta: igyekszik meggyőzni partnereit arról, hogy ha F-16-osokat adnak Ukrajnának, az nem provokálja, hanem elriasztja Oroszországot.

Andrij Csernyak, az ukrán katonai hírszerzés szóvivője egy interjúban úgy vélekedett, hogy Oroszországot el kell vágni az általa 2014-ben Ukrajnától önkényesen elcsatolt Krím félszigettől is.

Olekszandr Szirszkij, az ukrán szárazföldi erők parancsnoka a Telegramon beszámolt arról, hogy ismét meglátogatta a Donyeck megyei Bahmutnál harcoló alakulatokat. A városban és környékén hónapok óta heves harcok dúlnak az ukrán és az orosz erők között. „Továbbra is védelmi hadműveletet folytatunk, és visszatartjuk az ellenséget keleten” – írta a parancsnok.

Olekszandr Prokugyin, a déli Herszon megye kormányzója kedden arról tájékoztatott, hogy az orosz erők ismét lőtték Herszon városát és a régió falvait, aminek következtében három helyi lakos meghalt, öt pedig megsebesült.

Dánia minden korábbinál nagyobb összegű, 1,7 milliárd dán korona (85 milliárd forint) értékű katonai támogatást nyújt Ukrajnának – jelentette be kedden Troels Lund Poulsen, az észak-európai ország védelmi minisztere.

A közlés szerint az újabb segélycsomag egyebek közt aknakereső és páncélozott mentőjárműveket, lőszert, légvédelmi eszközöket tartalmaz, és azt a célt szolgálja, hogy elősegítse a tervezett ukrán ellenoffenzíva sikerét.

A miniszter beszámolt arról is, hogy Dánia 2024 elejétől csökkenti katonai jelenlétét Irakban és ehelyett a balti térségre fog összpontosítani, felajánlva egy NATO-zászlóaljat a térség védelmére.

A védelmi minisztérium tájékoztatása szerint a Lettországba telepítendő kontingens létszáma várhatóan 700-1200 fő lesz,

és évente négy-hat hónapot fog a balti állam területén állomásozni. Az év fennmaradó részében a zászlóalj Dánia területén marad bevetésre készen, ha válság merülne fel.

„Készen kell állnunk hosszú távú dán jelenlétre a Baltikumban, és szükség lesz egyensúlyozni az ottlévő és a Dániából mozgósítható katonák között” – ismertette Poulsen.

Dánia jövő februárra visszavonja egyik 105 fős katonai biztonsági és kísérő kontingensét Irakból, de továbbra is biztosít személyzetet és tanácsadókat a NATO helyi missziója számára.